Tulipán, sajt, fapapucs, szélmalom, csoki, sör… (1.)
Ezek a fogalmak jutottak az eszünkbe a Benelux államokkal kapcsolatban, amikor férjemmel úgy határoztunk, hogy kedvelt utazási irodánkon keresztül április 9-e és 14-e között odalátogatunk. Az első napon az esti órákban foglaltunk helyet a BOVA összkomfortos autóbuszban, amely úticélunk felé repített bennünket. Kisebb pihenőkkel másnap kora délelőtt Luxemburgba értünk. A főváros közismert szobránál, az Arany hölgynél szálltunk ki.
Az ezeréves város mesekönyvbe illő szépség. Megtalálhatók benne mind a modern építészet remekművei, mint például a Filharmónia épülete, mind pedig a múzeumok, elegáns butikok, éttermek, kirándulóhelyek, hegyfok és völgy. Megtekintettük a 16. századból való, mór stílusú főhercegi palotát, amely előtt időnként díszlépésben „végigsétál” az őrség. Láttuk a Szent János- és Szent Mihály-templomot, a Notre Dame-székesegyházat, a Petrusse völgye fölé emelkedő hatalmas, modern Charlotte-hidat, a Szent Jakab tornyot, a Ram-fennsík védőfalának 
maradványait, és még hosszan sorolhatnám a sok szép történelmi emléket, csodás épületeket. Kár, hogy a sok kellemes percet eső zavarta meg, amely hol elállt, hol ismét ömlött.
A délutáni órákban indultunk el szállásunk felé, a Hollandia területén található Bredába, amely Noord-Brabant legnagyobb városa. Sajnos ebből a történelmi emlékeket őrző városból semmit sem láttunk, mivel szállásunk a háromcsillagos Hotel Campanille, a város szélén feküdt. Szép, színvonalas, kétágyas, tiszta szobákban helyeztek el bennünket. A személyzet figyelmes és kedves volt. Itt reggeliztünk és vacsoráztunk. Ételeik finomak voltak.
Másnap, 11-én napos időre ébredtünk, ám mire a holland Keukenhofba értünk, már ismét elő kellett vennünk esernyőinket. Keukenhof nemcsak Németalföld, de egyben Európa legnagyobb virágparkja is. Az idén hatvanharmadszor nyitotta meg kapuját a nagyközönség előtt. Eredetileg gyógynövénytermesztő kert volt. A holland keuken szó magyarul konyhát jelent. A hajdani Keuken grófságban fekszik, közel Lisse városához. A 32 hektárra évente 6-7 millió virághagymát: krókuszokat, nárciszokat, tulipánokat, jácintokat, liliomokat… ültetnek ki. Tudvalevő, hogy a hollandok egyik szimbóluma, a tulipán, a 16. században Törökországból került be az országba. A parkban öt virágpavilon volt, amelyből hármat sikerült megtekintenünk. Az egyikben a tulipánok és más tavaszi virágok színpompája és illata fogadott bennünket, a másikban rengeteg rózsa, s a harmadikban főleg orchidea-költeményeket csodálhattunk meg. Volt a kertben szélmalom, fapapucsos, sajtos és még sok ajándékbolt és talponálló is. A gyerekeket játszópark várta.
Délután sikerült megismerkednünk a hollandok népviseletével és más szimbólumaival, a sajt- és fapapucskészítéssel is. A sajt- és csokikóstoló után beavattak bennünket a papucskészítés rejtelmeibe. A fapapucs 20-25 éves nyárfából készül. A hollandok „saját” lábbelije az 500-éves múltú fapapucs, amely meleg, nem izzad benne a láb és könnyű. Kézzel festik őket. Vacsora előtt még megálltunk a tengerparti Volendamban, ahol csodálatos házakat láttunk. A színes épületek ablakait fehér keret díszítette, s tetőszerkezetük jócskán túlnyúl a falakon. A középkori polgári építészet remekei. Széles, éjjel is kivilágított autópályákon haladtunk, s körülöttünk a szántók csatornákkal szabdalva, hogy a tengerszint alatt fekvő ország védje magát a tenger vizétől.
ăprilis 12-én Amszterdamba látogattunk, ahol sajnos egész nap megállás nélkül ömlött az eső, s ez az emberek hangulatára is rányomta bélyegét. Amszterdam a Holland Királyság fő, de nem székvárosa, az Amstel folyó torkolatánál, az Ij partján fekszik. Az amstala szó gátat jelent. Híres az Amstel és a Heineken nevî söréről is. Amszterdam Hollandia mîvészeti és kulturális központja. A város vigalmi negyede a piroslámpás negyed, ahol csodaszép bikinis lányok a kirakatból csábítják be az arra járó férfiakat. Láttuk a város nevezetességeit, mint például a Dam teret, amely egyben a város központja is, Rembrandt szülőházát és Múzeumát, a Modern Mîvészetek Múzeumát, Amszterdam Történeti Múzeumát, a Madame Tussaud Múzeumot, a Vincent van Gogh Múzeumot, Rembrandt híres festményét, az Éjjeli őrjáratot szoborba öntve. Gyönyörűek a város gótikus székesegyházai, mint például a Szent Nikolas-templom. Rengeteg bicikli rója a város utcáit. Amszterdam egyik legjellegzetesebb sajátossága a csatornaövezete. Mi is hajóra ültünk, hogy vízről nézzük meg a többi nevezetességét is, mint a Monumental tornyot, a Nemót…
Tizenharmadikán a belga fővárosba, Brüsszelbe érkeztünk. Nemcsak főváros, de a szövetségi kormány székhelye is. A hatodik században épült, történelmi városrésze a 14. században keletkezett. Aki azt gondolja, hogy minek is nézze meg Brüsszelt, nagyot téved, mert egy hatalmas élménnyel lesz szegényebb. A város szívében található a Grand Place, melyet Európa legszebb terének tartanak, s ez igaz is. Barokk stílusú céhházak, amelyek közül a legszebb a posztókereskedők és a hajósok céhének háza, veszik körül, valamint a Városháza impozáns épülete.
(Folytatása következik)
dr. Egriné, dr. T. Szonja
DUNATÁJ HETILAP
