A történelmi valóságot sem elhallgatni, vagy elhallgattatni, sem meghamisítani nem szabad!
Vasárnap a trianoni békediktátumra emlékeztek
Hagyománnyá vált, hogy a trianoni békediktátum aláírásának évfordulójáról rendszeresen megemlékeznek Komáromban. Kezdetben egy maroknyi fiatal merte csak felvállalni a rendezvény szervezését, napjainkra azonban a Te Ügyed Kör (TÜKÖR) kezdeményezése nem csupán értő támogatókra lelt, de egyértelműen a magyarság szétaprozódásának emléknapjává vált.
Fazekas László református püspök prédikációjában Dávid könyvéből azt a bibliai történetet vette alapul, amikor a zsidók földjét megszálló Nebukadnezár összeválogattatta Aspenázzal, udvari fő emberével a legnemesebb ifjakat, hogy az ő királyuk asztalánál ehessenek. Csak négyen voltak Júda népéből – Dániel, Hananja, Misael és Ayerja -, akik nem kértek a finom ételekből, hanem zöldségeken éltek. Röviden értelmezve, nem adták el magukat, nem mondtak le őseik szokásairól, hagyományairól, azaz nem voltak hajlandók asszimilálódni. Mindez sok önmegtartóztatást és talán szenvedést is okozott, egyszerűbb lett volna elfogadni a finom ételeket és italokat, s behódolni a földjeiket elfoglaló idegen hatalomnak. Napjainkban is sok az olyan, a hatalom által felkínált javakat szívesen elfogadó, aki azután ura és parancsolója elvárásainak megfelelően mindent elkövet annak érdekében, hogy a magukat megtéveszteni hagyó emberek inkább a kényelmes behódolást válasszák, mint a tántoríthatatlan elvhűséget.
Az igehirdetést követően Feszty Zsolt, a TÜKÖR egyik alapító tagja idézte fel a trianoni békediktátumra emlékeztető szobor történetét, amelynek
felállítását ugyan előzetesen engedélyezte az illetékes megyei hivatal, de később azt visszavonta. Az ügy jelenleg úgy áll, hogy a TÜKÖR Polgári Társulás beperelte a megyei hivatalt.
A Baštrnák Lilla előadásában elhangzott Reményik Sándor vers is ezt a szellemet tükrözte, amelyet kellőképpen kiegészített Kátai Zoltán éneke és saját kobzos kísérete, hiszen bár a dalok a 16-17. század történéseit idézték fel, sok esetben hasonlítottak a 20. század sorsfordító eseményeire.
Németh Zsolt, Magyarország külügyminisztériumi államtitkára azzal kezdte megemlékezését, hogy felmenőinek egy része is a Felvidék szülötte volt, nem szólva feleségéről, aki párkányi származású. Semjén Zsolttal együtt nyújtották be a magyar parlamentnek a javaslatukat, miszerint június legyen a magyar nemzeti összetartozás emléknapja. Másodszori nekifutásra sikerült is elfogadtatni ezt a törvényt, amelynek értelmében a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarok június 4-én megemlékeznek erről a szégyenletes döntésről. Németh szerint az összetartozás lelki kapcsait a földi valóságban kell megvalósítani, a határmenti hidak felépítésével, a külhoni magyarok oktatásának és kulturális életének támogatásával.
A megemlékezés szép pillanata volt, amikor Feszty Zsolt átnyújtotta Németh Zsoltnak, Fazekas Lászlónak és Kátai Zoltán énekmondónak azt a fekete gyűrűt, amellyel a TÜKÖR a mozgalmukat és eszmeiségüket támogatókat jutalmazza.
A református templomban tartott megemlékezés után a résztvevők a püspökség udvarára vonultak, ahol elhelyezték a magukkal hozott emlékköveket. Ezeket a köveket később beépítik az emlékmű talapzatába.
DUNATÁJ HETILAP
