HAZA GAZDASÁG Az R7 csodás kanyargása

Az R7 csodás kanyargása

907
hirdetés

A minőségi utak és vasutak a gazdaság ütőerei. Amerre haladnak, ott gazdasági fellendülés, regionális fejlődés tapasztalható. Amerre nem haladnak, ott ennek az ellenkezője. Az R7-es déli gyorsforgalmi út első, megépített szakasza megváltás volt Csallóköz részére. Különösen reggel nyugati irányban és délután, kora este keleti irányban. Az első szakaszt elhúzhatták volna Dunaszerdahelyig (talány, miért nem tették) vagy egészen Nagymegyerig. Komáromig nem írom, mert Komáromot akkor is messze elkerüli majd, ha további szakaszai a jövőben valami csoda folytán megépülnek.

Ma úgy tűnik, ennek kicsi az esélye, mivel az R7-es Pozsonyt Gellével összekötő szakasza PPP-konstrukcióban épült meg, a külföldi magántőke bevonásával (D4/R7 konzorcium). Kérdéses, hogy a magántőkének volna e szándéka a főváros vonzáskörzetével összehasonlítva, gazdaságilag kevésbé vonzó szakaszon, Dunaszerdahely és Érsekújvár között pénzelni a gyorsforgalmi út építését. A 2021 júliusában jóváhagyott nemzeti közútfejlesztési stratégia 100 tételt tartalmazó listáján az R7-es egyes vőbeli szakaszai a prioritási listák alján szerepelnek, tehát állami forrásokból ne számítsunk a megépítésére, pedig az R7-es terve, nyomvonala egészen Losoncig húzódik, ott kapcsolódna a Zólyomtól Losonc felé már épülő R2-es gyorsforgalmi útra. Emiatt kérjük, támogassák meg az R7-es építésének folytatásáért kezdeményezett petíciót, hiszen az a déli járások regionális fejlesztésének legfőbb eszköze. Azonban legalább ennyire fontos (sőt!), hogy térségünkben, a Duna mentén mihamarabb kezdetét vegye egy észak-déli irányú gyorsforgalmi út építése, legfőképpen a településeinket sújtó teherforgalom korszerű, környezetkímélő bonyolítása érdekében. Nyitra megye viszonylatában az R7-essel kapcsolatos fő gondot abban látom, vajon merre vezetne a megye szívében, ha a jövőben megépülne. Miközben tévedés azt állítani, hogy az utak építésének értelme az A pontot összekötni B ponttal, a lehető legrövidebb távon. Nem így van. Gazdasági értelemben az, hogy A és B pont között bevonni a gazdaság vérkeringésébe a lehető legtöbb kistérséget, persze a racionalitás határán belül. Ilyen tervezéssel, nyomvonallal segít a Csángó Régiónak és a Cergát régiónak (Tardoskedd, Nagysurány, a bellegszencsei termálfürdő), ám alaposan elkerüli a következő városok és nagyközség térségét: Komárom, Ógyalla,Párkány, Udvard, Zselíz, amelyeket a déli elkerülővel Bajcs térségében bevonná a gazdaság vérkeringésébe. Ugye érezhető lényeges súlyponti és lakossági számbeli különbség a két nyomvonal között? Hihetetlen, ám e kistérségek számára (egyetlen) pozitív hatása is lesz az ilyen nyomvonalnak: nem fogja őket sújtani a nyugatról (főleg a fővárosból) érkező bevándorlás, mint teszi azt azokkal a kistérségekkel, amelyeket az R7-es átszel vagy érint. Néhány évvel korábban, az érintett települések polgármestereivel való szakmai találkozókon az NDS érvényre juttatta az Érsekújvárt északról elkerülő utat. A tervasztalokon már zajlik az R7-es gyorsforgalmi út további szakaszainak előkészítése. Papíron. Többen kérdezik, hogy ebben a fázisban a jövőbeli nyomvonal már véglegesnek tekinthető-e? A szlovákiai viszonyokat figyelembe véve azt hiszem, igen.

Farkas Iván

DUNATÁJ HETILAP 51-52/2022

hirdetés
Previous articleEmberségből jelesre vizsgáztak
Next articleÚj esztendő, új feladatok