Kezdőlap RÉGIÓ A komáromi nagygyűlésre emlékeztek

A komáromi nagygyűlésre emlékeztek

77
MEGOSZTÁS

Húsz év után már nem iránymutató, csak történelem?

Obrázok1Hirtelenjében elkezdett havazni, mégis eljöttek Ágcsernyőről, Kassa vidékéről is. A Felvidék magyar, akkori fiatal politikusai nagygyűlésre hívták össze a kisebbség jeles képviselőit annak érdekében, hogy közösen határozzák meg azokat a feladatokat, célkitűzéseket, amelyek elérésével a többségi nemzettel azonos jogokat vívhattunk volna ki.

A felvidéki magyarság érdekképviseletének eddigi legnagyobb összejövetelét, a „komáromi nagygyűlés” néven ismertté vált találkozót huszonegy évvel ezelőtt, 1994. január 8-án Révkomáromban szervezték meg. A nagygyűlés apropóját az akkor folyamatban lévő közigazgatási-területi átszervezés és az adta, hogy akkoriban a magyar politikai érdekképviselet a magyarság és más etnikai csoportok jogállását erősítő törvényjavaslatai folyamatos elutasításba ütköztek a pozsonyi parlamentben. Az összejövetel résztvevői ezzel összefüggésben több fontos, a felvidéki magyar közösség jövőjével kapcsolatos kérdést kívántak megválaszolni. A mintegy három és fél ezer résztvevő között ott volt az akkori pozsonyi törvényhozás összes magyar képviselője, valamint a felvidéki magyarság önkormányzati képviselőinek és polgármestereinek mintegy kétharmada. Az összejövetel központi témái a magyar közösség alkotmányos jogállásának állapota és a közigazgatási-területi átszervezés addig ismert tervezetei voltak. Erről, azaz a felvidéki magyar közösség rendszerváltás utáni történetének egyik legjelentősebb eseményéről, a huszonegy évvel ezelőtt zajló komáromi nagygyűlésről január 8-án, Komáromban már csak maroknyian emlékeztek meg. És mindez nem annak tudható be, hogy az emberek elfeledkeztek volna róla, hanem annak, hogy maguk a megemlékezés szervezői sem tartották kötelességüknek, hogy megmutassák, napjaink politikusai képesek tömegeket megmozgatni. Többeket megdöbbentett, hogy az est fő szónoka, az MKP járási elnöke, Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök újévi köszöntőjére hivatkozva, azt eléggé átfogalmazva és átértelmezve, ismét azt hangoztatta, hogy hinni kell az összefogás erejében. Összefogás, de kivel? Miért kell hinni abban, hogy a felvidéki magyarság, pártjukat elhagyó árulókkal tud csak eredményeket felmutatni? A legutóbbi önkormányzati választások bizonyították, hogy a felvidéki magyarság többsége hisz az elkötelezettségben, a becsületes politikában. Ezt jó volna tudatosítania az említett tisztségviselőnek is. A komáromi Csemadok székház homlokzatán 2009-ben elhelyezett emléktáblánál Stubendek László, Komárom polgármestere és a Csemadok városi elnöke, illetve Petheő Attila, a Csemadok komáromi területi választmányának elnöke közösen helyezett el koszorút.

DUNATÁJ HETILAP