Kezdőlap RÉGIÓ A Gulágra hurcoltakra emlékeztek

A Gulágra hurcoltakra emlékeztek

106
MEGOSZTÁS

Az Országgyűlés 2012. május 21-én határozott, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezhetett haza a Szovjetunióból.

November 27-én délelőtt Menczer Erzsébet a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) elnöke, Turi Bálint alpolgármesterrel, valamint a Komáromi Erődök Barátainak tagjaival közösen koszorúzta meg a Monostori erőd falán elhelyezetett Gulág-emlékművet.

A koszorúzáson részt vett továbbá a Monostori erőd és a Brigetio Gyógyfürdő vezetősége, valamint a képviselő-testület több tagjai is.

A Magyar Országgyűlés 2012-ben Menczer Erzsébet országgyűlési képviselő (FIDESZ-KDNP) indítványát elfogadva kérte fel a központi államigazgatási szerveket, az oktatási intézményeket, az egyházakat, a civil szervezeteket, a közszolgálati médiumokat és az önkormányzatokat, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a Szovjetunióba hurcoltakról. Arról a mintegy 800 ezer magyarról van szó, akit 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akit a második világháború után 5-25 évre száműztek a Gulág rabtelepeire a “magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján”.

A Gulág

Gulag kifejezés alatt a sztálini Szovjetunió egészét behálózó munkatáborrendszerét értjük. A táborokban a sztálini politika bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, más ürüggyel vagy véletlenszerűen elhurcolt polgári lakosokat kemény fizikai munkára fogták, napi 10–12 órát dolgoztatták őket, miközben élelem- és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak. Feltételezések szerint Sztálin rémuralma alatt körülbelül 20 millióan haltak meg a táborokban. Magyarországról körülbelül 800 000 embert deportáltak a Gulagra, közülük 300.000 meghalt a rabság során. A Gulag táborok egyik legismertebb foglya Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin matematikatanár volt, aki szabadulása után több könyvben írta meg élményeit az eredeti szovjet terminológia szerint „javító-nevelő munka” céljából létrehozott táborok életéről.

KOMAROM.HU

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here