HAZA RÉGIÓ Mindszenty József életkapui

Mindszenty József életkapui

427
hirdetés

Január végéig a Selye János Gimnázium ad otthont a Mindszenty Alapítvány által megalkotott Életkapuk című vándorkiállításnak, amelynek a bemutatóját 2020-ban a Párbeszéd Házában tartották. A „beszédes” összeállítás célja bemutatni Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország utolsó hercegprímása életútját. További érdeklődés esetén a tárlat más felvidéki helyszínekre is elvihető.

Forró Krisztián, Kiss Róbert, Nagy Brigitta és Andruskó Imre a kiállításmegynyitón

Tavaly volt 130 éve annak, hogy a Vas megyei Csehimindszenten megszületett Mindszenty (eredeti nevén Pehm) József. Az évforduló közeledtével készült a tárlatanyag, amely tavaly ősszel Magyarországról átkerült Szepsibe, a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontba, onnan pedig a napokban a komáromi Selye János Gimnázium első emeleti folyosójára, ahol január 11-én ünnepélyes keretek között megnyitották.

Jézushoz hasonlóan, ahová ment, ott jót tett…

Andruskó Imre igazgató üdvözlő szavai után Nagy Brigitta, a Mindszenty Alapítvány irodavezetője köszönetet mondott azért, hogy a „nagy múltú, gazdag jelenű és biztató jövővel bíró” komáromi gimnázium befogadta a kiállítást. Céljuk az volt, hogy akik megtekintik, kinyitogatva Mindszenty „életkapuit”, gondolják tovább a tetteit, örök érvényű üzeneteit.

Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye kanonokja arról beszélt, hogy a boldoggá avatási szertartás alatt álló bíboros élete az értékekről szólt.

„Jézushoz hasonlóan, ahová ment, ott jót tett. Az egyetemes magyar nemzetnek, az egész európai keresztény egyházi közösségnek még van mit tennie azért, hogy Mindszenty József életművét megfelelő módon kezeljük, helyre tegyük”.

A reménység emberének nevezte őt, aki mindig helytállt, s a 20. század egyik legnagyobb magyarjaként tántoríthatatlanul hűséges volt hitéhez, népéhez, hivatásához. „Kötelességünk megőrizni, és átadni utódainknak Mindszenty emlékét, örökségét”, fogalmazott.

Az Életkapuk felett magvas gondolatok olvashatók

Szót emelt a hazai magyarság érdekében

A komáromi kiállítás megrendezését támogató Forró Krisztián, a Szövetség párt elnöke arra emlékeztetett, hogy a bíboros kiállt a felvidéki magyarság mellett a hontalanság éveiben, amikor a kollektív bűnösség elve alapján a magyarság elvesztette állampolgárságát, jogait, vagyonát, sokukat a szülőföldjükről is elűzték.

„Az egyházfő nemzetközi szinten is felemelte hangját a csehszlovákiai magyar kisebbség érdekében. A koholt vádak alapján ellene folytatott koncepciós per egyidejűleg irányult az egyház és a szülőföldjén maradt szlovákiai magyar kisebbség ellen.” A pártelnök felidézte: a Minszenty-perben tíz embert ítéltek el ügynökváddal, közülük ketten életüket vesztették azért, mert ki mertek állni a kisebbrendűsített magyarok jogaikért.

Ha már a közösségünk jogainak védelméről, az emberi kiállásról beszélünk, úgy gondolom, meg kell emlékeznünk a nemrég elhunyt Duray Miklósról is, akinek a többi között azt is köszönhetjük, hogy ma itt állhatunk egy magyar gimnázium folyosóján”,

mondta Forró Krisztián hozzáfűzve, hogy Mindszentyhez hasonlóan Duray is a saját érdekei fölé helyezte a közösség érdekeit, vállalva ezzel az éveken át tartó üldöztetést. „Mindszenty Józsefre és a szlovákiai ellenállókra azért is kell emlékeznünk, hogy egy pillanatra se felejtsük el: senkinek sincs joga egy embert sem méltóságában megalázni, s hogy a szabadság még a demokráciában sem magától értetődő. Ki kell állni érte! Mindszenty élete, hazájához és egyházához fűződő hűsége követendő példaként áll közösségünk előtt. Hozzá hasonlóan akkor is harcolnunk kell minden jó ügyért, ha úgy érezzük, hogy az erőfeszítéseink esetleg nem hozzák meg a várt eredményeket.”

Máshová is elvinnék a vándorkiállítást

Andruskó Imre igazgató arról is szólt, hogy ez már a harmadik alkalom, amikor a gimnáziumban megemlékeznek Mindszenty Józsefről, már csak azért is, mert az iskola elődje bencés gimnázium volt, s a megtartó gyökerek ma is táplálják az alma matert. Megköszönte a kiállítás létrejöttét a fő támogatóknak: a Mindszenty Alapítványnak, a Szövetség pártnak és elnökének, valamint Győry Gábor és Méhes Vilmos vállalkozóknak. „Bónuszként” az előbbi vezette be a jelenlevőket a bíboros egyetlen szenvedélye, a szivarozás rejtelmeibe.

A beszédek után a jelenlévők áthaladtak a bíboros életének négy szakaszát jelképező Mindszenty Életkapukon. A szülőföldön töltött gyermekkorából eljutva a pap- majd püspökké szentelésen át a börtönévekig, illetve az emigrációig, végül az utolsó állomásig, amely az örökkévalóságot szimbolizálja.

Hét köznév és jelző, s az életszentséget elismerő hivatalos cím, melyekkel összefoglalható a 20. század egyik legnagyobb magyarjának tántoríthatatlan hűsége hitéhez, népé-hez, hivatásához. Ezek a szavak a következők: a fiú, a pap, a főpásztor, a vádlott, a rab, a kiszabadított, az emigráns és a Tiszteletreméltó. „Széchenyi után a legnagyobb magyar” – olvasható Habsburg Ottó Mindszenty-jellemzése. A hét színes tablóhoz egy fiataloknak szánt vetélkedő társul, hogy ne csak megnézhető, de megfejthető is legyen a kiállítás. A mindszentyalapitvany.hu oldalon további, a témával kapcsolatos képek, filmek, hanganyagok is találhatók.

A vándorkiállítás január 31-ig, munkanapokon 8 és 15 óra között szabadon megtekinthető a Selye János Gimnázium épületében, akár az alap- és középiskolások rendhagyó hittanórái keretében is. Időpontot egyeztetni a posta@sjg.sk e-mail címen, illetve a gimnázium titkárságán lehet. További érdeklődés esetén a kiállítást más felvidéki helyszínekre is elviszik.
Nagy-Miskó Ildikó, ma7.sk
hirdetés
Previous article1000 gyermek volt röplabda mérkőzésen Komáromban!
Next articleSzemléletváltásra van szükség a gyermeknevelésben?