Kezdőlap RÉGIÓ Idén lenne 85 éves Czibor Zoltán

Idén lenne 85 éves Czibor Zoltán

210
MEGOSZTÁS

cziborCzibor Zoltán legendás labdarúgó, az Aranycsapat tagja augusztus 23-án lett volna 85 éves.

A kiváló sportoló 1997. szeptember 1-én távozott. Dr. Molnár Attila polgármester, Horváth Gyula sporttanácsnok, valamint a Komárom Városi Sportegyesület képviseletében Beigelbeck Attila elnök szombaton emlékeztek az egykori világklasszis balszélső sírjánál.

Életútja:

1948-ban, a MÁV-nál mozdonyvezetőként dolgozott az akkor nem egészen 19 esztendős Czibor Zoltán. Talán legszebb álmaiban sem gondolta, hogy bő egy éven belül a Ferencváros, valamint a magyar válogatott balszélsője lesz. 1948 májusában a Munka Ünnepén Győrben a BLASZ ifjúsági válogatottja játszott Nyugat ificsapatával. Az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, Mézes Sándor korábban felfigyelt a rendkívül tehetséges srácra, és meghívta a BLASZ ellen játszó nyugati csapatba.
Mézes Sándor a legnagyobb figyelemmel a kis Czibor játékát követte a meccsen, s nem is okozott csalódást a kis mozdonyvezető. Balszélső létére jobb lábbal vezette a labdát, s ez teljesen összezavarta a rá ügyelő védőket, ördöngös cseleivel, kiismerhetetlen mozgásával tűnt ki ezen a mérkőzésen. Mézes egyből tudta, igazi kincsre lelt ezen a délutánon. Czibor tíz nappal később már ifjúsági válogatott volt! Az itt nyújtott játékával felkeltette több élvonalbeli klub figyelmét is.

Végül az 1948-49-es bajnokság rajtja előtt a Ferencvároshoz került. Ebben a szezonban sikert sikerre halmoztak a zöld-fehérek, összeállt a legendás Budai-Kocsis-Deák-Mészáros-Czibor támadósor. A szezon végén a Ferencváros 11 pontos előnnyel bajnok lett, 30 mérkőzésen 140(!) gólt szerzett. Ebből a 140-ből Czibor balszélső létére 15 találatot jegyzett. Czibor a szezon összes mérkőzésén pályára lépett, fiatal kora ellenére a magyar élvonal legjobb balszélsője lett. Az egész idényben nyújtott teljesítménye megkoronázásaként 1949. május 8-án a nagyválogatottban is bemutatkozhatott az Ausztria elleni-6-1-es győzelemmel végződő-rangadón.

1950-ben állami döntés született a sport megreformálásáról, a Kispest a Honvédség csapata lett Honvéd néven, az Újpest a Belügyminisztériumé, az MTK Textilessé alakult át, a Ferencváros már korábban az ÉDOSZ-hoz került. A játékos-igazolásban döntő szerepet kapott a hatalmi tényező, így megerősödött a Honvéd (katonai behívókkal vonták magukhoz a jó játékosokat), az Újpest. A Fradi sorsa is megpecsételődött: először Budai, majd Kocsis lett a Honvéd tagja, Hennit és Deákot az Újpest igazolta le. Czibor, mindig is öntörvényű volt, felvetette magát egy iskolába és Csepelhez igazolt le a katonai behívó elől. (a Csepel a munkásosztály csapata volt, így nem mertek hozzányúlni). Két évet futballozott a Csepeli Vasasban, majd a Bástya játékosa lett, de sohasem futballozhatott a csapatban, Farkas Mihály, amikor megtudta, azonnal hatállyal áthelyeztette a honvédtiszti akadémiára, így lett a Honvéd játékosa.

Az Aranycsapat és a Budapesti Honvéd

Az 1950-es évadtól kezdve állandó tagja volt a Budapesti Honvédnak és a magyar válogatottnak balszélsői pozícióban. Ez alatt az idő alatt nyert olimpiai bajnokságot (1952, Helsinki), Európa Kupa aranyérmet (1953), VB ezüstérmet (1954, Bern), és a klubcsapattal együtt kétszer magyar bajnokságot is. A magyar bajnokságban, az 1955-ös idényben gólkirály lett Machos Ferenccel.
A magyar válogatott címeres mezét először 1949. május 8-án a Magyarország – Ausztria 6:1-es mérkőzésen, utoljára pedig szintén Ausztria ellen, itthon, 1956. október 14-én a 2:0-ra végződött mérkőzésen húzta magára, 43 válogatott mérkőzést játszott, 17 gólt szerzett. Tagja volt az angolok elleni Wembley stadioni 6:3-as és a népstadionbeli 7:1-es győzelemmel végződött csapatnak. A Budapesti Honvéd színeiben 58 gólt szerzett. 1956-ban a forradalom bukása után nem jött haza.

Emigráció után

1956. november elején a Budapesti Honvéd csapata Bécsbe utazott, hogy lekösse az Athletico Bilbaó elleni mérkőzést, és egyéb turnékat kössön le. Mérkőztek Párizsban (Racing ellen), Spanyolországban (Bilbao, Barcelona, Sevilla ellen), Brüsszelben (EK visszavágó- Czibor kapusként is szerepelt sérülés miatt) majd illegális túra következett (dél-amerikai turné), melyet az MLSZ nem engedélyezett. A turné befejeztével Sárosi György egykori labdarúgó Czibort Olaszországba invitálta, az AS Rómához le is szerződtette.

Ugyanekkor lépett érvénybe az MLSZ és a FIFA eltiltása, Olaszországban pedig megtiltották a külföldi játékosok leigazolását, így, bár már elfoglalta az AS Róma által rendelkezésére bocsátott lakást, az AS Róma felbontotta a szerződést. Felszólították, hogy a lakást hagyja el. Olaszországban több klubot felkeresett, de a rendelkezések miatt Olaszországban nem szerződtethették. Ez idő alatt Kubala László (a Fradiban kezdte pályafutását, Kocsis Sándor volt az utóda) sietett segítségére, kifizette adósságait és vállalta költségeit. Kubala akkor a Barcelona csapatában futballozott, Barcelonába invitálta Czibort. A Barcelona négymillió pesetáért (100 ezer dollárt) leszerződtette három évre Czibor Zoltánt.

Ekkor kezdődött el barcelonai pályafutása, 1959-ben a Barcelona hat év után megszerezte a spanyol bajnokságot, 1958-ban és 1960-ban megnyerték a Vásárvárosok Kupáját-t, 1961-ben pedig az Európa kupa döntőjében szerepeltek. Az akkor lapok szerint Európa legjobb csatársorával rendelkeztek: Kubala László, Kocsis Sándor, Evaristo, Luis Suarez, Czibor Zoltán. (A kispadon ott ült az 1956-ban emigráló Szalay Tibor). Furcsa egybeesése a sorsnak, hogy a Barcelonával a Benfica ellen szinte megismétlődött a történelem: ugyanabban a stadionban (Bern, Wankdorf stadion) volt a mérkőzés, mint az Aranycsapat VB döntőjének elvesztésekor, itt is vezettek, de elveszítették a mérkőzést, mint 1954-ben az Aranycsapat Ez pedig meghatározta Czibor további pályafutását is, hiszen lejárt a szerződése, a Barcelona Czibor szerződését nem hosszabbította meg. Az Espanolhoz igazolt le egy évre, majd gyakorlatilag abbahagyta a játékot, csak rövid időre szegődött el csapatokhoz (egy svájci csapathoz edző-játékosnak, 1962-ben egyetlen mérkőzés erejéig az Austria Wienhez, egy kanadai csapathoz, amikor élménybeszámolón járt kinn élő magyaroknál.) Neki nem adatott meg, mint Puskásnak és Kocsisnak: a búcsúmérkőzés sem. Fia, Zoltán sem örökölhette mezét, mert hatéves korában a házban, ahol laktak, beszorult a liftbe, onnan tűzoltók vették ki, és egyik lábát amputálni kellett.

Barcelonában telepedett le, megnyitotta a Kék Duna nevű kocsmáját, fiával vezette, gyakorlatilag ebben élt. 1966-ban elvált a feleségétől. Később eladta a Kék Duna kávéházát is.

1990-ben visszatért Magyarországra, Komáromba. Megalakította anyaegyesülete jogutódját, a Komáromi Football Clubot, amelynek elnöke volt.

1995-ben megkapta a Magyar Olimpiai Bizottság érdemrendjét.

Komáromban emlékszobát rendeztek be emlékére. (forrás: wikipedia)

Galéria: Idén lenne 85 éves Czibor Zoltán

komarom.hu

hirdetés