Kezdőlap HÍR-MIX Haza a szívben – ünnepi megemlékezés Komáromban

Haza a szívben – ünnepi megemlékezés Komáromban

96
MEGOSZTÁS

44617_200_200A hazát ne a térképeken, hanem a szívünkben keressük – fogalmazott Szász Jenő, az NSKI elnöke, a komáromi március 15-i megemlékezés ünnepi szónoka. A Klapka téren Gál László, református lelkész mondott beszédet.

A zord időjárás miatt a Kultúrpalota dísztermében, majd – a városi hagyományoknak megfelelően – a Klapka téren emlékeztek meg március 15-én Komáromban az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 166. évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezésen számos politikai, civil és kulturális szervezet – köztük Bárdos Gyula a Csemadok országos elnökeként – helyezett el koszorút Jókai Mór és Klapka György szobránál.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a Kultúrpalota dísztermében tartott ünnepi beszédében úgy fogalmazott: 1848. március 15. egy új, korábban nem ismert fényt, a szabadság fényét és a társadalmi felemelkedés reményét hozta el a magyarság életébe. Hozzátette: a 19. század nagy nemzedékének elhivatottsága, hazaszeretete és tettereje olyan példa, amely erőt adhat a saját jövőnkhöz. Szász Jenő beszédében úgy vélekedett: a következő évek sorsfordítóak lesznek a magyarság életében. „Ha lesz bennünk elég hit, kitartás, erő és bölcsesség, hiszem, hogy sikerül megállítanunk a romlást, és sikerül új irányt adni a magyar fejlődésnek” – fogalmazott.
Kijelentette: egy erős és öntudatos nemzet hazája nem korlátozódhat az anyaország területére, nem elvont politikai fogalom, s nem találjuk meg a térképeken sem. „Azt a hazát, amelyet mindannyian keresünk, amelyről álmodunk, s amely saját otthonunk lehet, a szívünkben kell keresnünk” – mondta.
Szász Jenő véleménye szerint nincs külön anyaországi és külön határon túli magyar ügy, csak egy magyar ügy és egy magyar közös világ van. „A 48-as magyarok bátran megtették, amit vállaltak, új rendszert alkottak, mely később évtizedekkel a harcok után is szilárdan állt a lábán. 166 évvel később megváltozott körülmények között ugyan, de nekünk, magyaroknak ma is ugyanaz a dolgunk: merjünk nagyot álmodni! Ma sincs más dolgunk, minthogy tovább folytassuk – megőrizve a szavak és tettek hitelét – szabadságharcunkat” – fogalmazott.
Az ünnepi megemlékezés a Klapka téren folytatódott, ahol Gál László református lelkész mondott ünnepi beszédet. Ebben úgy fogalmazott: a nagy gondolatok és tettek mindig a szívben születnek, a 48-49-es forradalom és szabadságharc is „egy együtt dobbanó, egy akaratot akaró, és egy célt elérni szándékozó szívből” született. Hozzátette ugyanakkor, hogy a felvidéki magyarság szívében félelem és meghunyászkodás lakozik. Gál László szerint ennek oka, hogy a felvidéki magyarság nemcsak politikai vezetőiben, hanem a Gondviselő Istenbe vetett hitéről is lemondott. „Nem annak kell szégyellnie magát, akinek van hite, hanem annak, aki már nem tud miben hinni, aki úgy érzi, nincs itt már mit tenni” – fogalmazott, kiemelve: csak hittel, nem pedig meghunyászkodva és szégyenkezve lehet a jövőt építeni.
Gál László rámutatott: a szimpátia ideje letelt, a felvidéki magyarságnak – a székelyek autonómiatörekvéseihez hasonlóan – immár cselekednie kell.
„Március 15-i események örök életre szólnak és ma is hatalmas erőt adnak, fogjuk meg hát egymás kezét lélekben, sokkal erősebben és bátrabban, mint eddig, s merjünk hinni, hiszen a hit hegyeket mozgat meg” – hangoztatta.
Az ünnepi megemlékezésen közreműködött az oroszlányi Bakfark Bálint Művészetoktatási Intézmény ifjúsági fúvósai és az oroszlányi Városi Énekkar, a dunaradványi Búzavirág Hagyományőrző Népdalkör, valamint a komáromi Concordia Vegyeskar.

KÉPGALÉRIÁNKAT TEKINTSE MEG: ITT>>>

Felvidék.ma

hirdetés