A komáromi múzeum megalapításának gyökerei nemcsak a megalapítás évéhez, 1886-hoz, hanem annál még régebbre nyúlnak vissza. Már 1860-ban létezett a bencés gimnáziumban egy történelmi és régészeti emlékeket tartalmazó régiségtár, mely oktatási célokat szolgált. Régészeti leletek szerepeltek továbbá az 1880-as komáromi ipari és terménykiállításon is, s talán ezeknek a közönség körében aratott sikere is éltette a múzeumalapítás gondolatát.
Újabb lendületet adott az ügynek azoknak a régészeti leleteknek a megmentése, melyek az Ószőny-Buda vasútvonal építése során kerültek napvilágra, mígnem 1886. december 19-én 116 taggal megalakult a Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet. Talán mondani sem kell, hogy a komáromi múzeum az eltelt 130 esztendő alatt hosszú és küzdelmes, de mindezek mellett eredményekben gazdag utat tett meg. A jeles évforduló alkalmából október 21-én rendezett ünnepségen a múzeum jelenlegi és egykori munkatársai, valamint népes vendégsereg jelenlétében, a megyei önkormányzat vezetőségének részvételével ünnepeltek, emlékeztek a Kultúrpalota dísztermében, majd a továbbiakban a múzeum gyűjteményének egy szeletét bemutató kiállítás megnyitására is sor került. A vendégeket Csütörtöky József múzeumigazgató köszöntötte, majd Milan Belica megyei elnök szólt a jelenlévőkhöz, aki méltatta a múzeumot, és emléklapot nyújtott át a múzeum igazgatójának. Köszöntőt mondott még Peter Hyross, a Szlovákiai Múzeumok Szövetségének elnöke, a Pozsonyi Városi Múzeum igazgatója, Jarábik Gabriella, a Szlovák Nemzeti Múzeum – Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója és dr. Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke, aki hangsúlyozta, büszke arra, hogy a múzeum az ő javaslatukra kapott februárban Pro Urbe-díjat. Az ünnepi rendezvényen ugyan hivatalos kínai tartózkodása miatt személyesen nem vehetett részt Stubendek László, Komárom polgármestere, ám levélben üdvözölte a múzeum dolgozóit, melyet Knirs Imre alpolgármester tolmácsolt. Végezetül Csütörtöky József megköszönte a múzeum valamennyi jelenlegi és volt munkatársának áldozatos tevékenységét, akik, mint mondta, nem foglalkozásnak, hanem hivatásnak tekintik a munkájukat. Megemlékezett az intézmény korábbi igazgatóiról, felelevenítette a múzeum egyes korszakait, majd röviden ismertette az erre az alkalomra összeállított és februárig megtekinthető kiállítást, amely ízelítőt ad a múzeum gazdag régészeti, történelmi, képzőművészeti, néprajzi és természettudományi gyűjteményeiből.
-zsu-
DUNATÁJ HETILAP 43/2016
