HAZA KÜLFÖLD Esterházy János nem a menekülést választotta

Esterházy János nem a menekülést választotta

1309
hirdetés

(+Képgaléria) Felavatták gróf Esterházy János bronzszobrát, Nagy János felvidéki szobrászművész alkotását május 15-én Budapesten, a XII. kerületi Gesztenyéskertben. Avatóbeszédet Áder János-, köszöntőket Pokorni Zoltán, Berényi József, Esterházy Malffati Alice, Németh Zsolt, Pékó Zoltán mondott.
1942. május 15-én a szlovák parlament 80 törvényhozója közül Esterházy János egyedüliként mondott nemet a 68. számú alkotmánytörvényre, amely elrendelte a zsidó származású állampolgárok haláltáborokba való deportálását. 71 évvel később ezen a napon Budapest XII. kerületében, ahol egy ideig Esterházy a családjával lakott, szobrot avattak a felvidéki mártír politikus emlékének.
Az egészalakos, kifejező bronzszobor, amely Nagy János felvidéki szobrászművész alkotása, a Hegyvidéki Önkormányzatnak köszönhetően gyönyörű helyen, a Gesztenyéskertben kapott helyet. A szoborállítás javára mintegy egy évvel ezelőtt az Esterházy János-szoborért Egyesület kezdeményezett gyűjtést, amelyhez sok magyar és lengyel adományozó és a magyar kormány is csatlakozott. A tervek szerint a Gesztenyéskert eme sarka nem csak az Esterházy emlékét őrző szobor helye lesz, hanem egy emlékhely, ahová a jövőben remélhetőleg többen is elzarándokolnak majd, hogy adózzanak a tragikus sorsú politikus emléke előtt.

Pokorni Zoltán: Esterházy mindig kereste a cselekvés lehetőségét
A szoboravató a magyar közjogi méltóságok jelenlétében zajlott. Az avatóünnepségen részt vett mások mellett Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, Mádl Dalma, a néhai köztársasági elnök felesége, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Erdő Péter bíboros.
A felvidéki magyar közösség képviseletében a köszöntőt mondó Berényi Józsefen, az MKP elnökén kívül az ünnepségen részt vett Mészáros Alajos európai parlamenti képviselő, Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, és számos felvidéki magyar szervezet és társulás képviselője.
Az ünnepség megnyitó beszédében Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere kiemelte, hogy Esterházy politikai életműve válasz volt Trianon nemzeti traumájára és minőségében példamutató. Esterházyt cselekedeteiben egyszerre vezette a racionalitás és az anyaországtól elszakított magyarság iránt érzett érzelmi elkötelezettség és felelősségérzet.
„Nem adta át magát a magyar gondolkodásbeli hagyományokban kétségkívül létező vesztes szerep pszichózisának, nem élte bele magát az úgysem sikerülhet mélabújába” – hangsúlyozta a kerület vezetője hozzátéve, hogy Esterházy mindig kereste a cselekvés lehetőségét és megalkuvás nélkül képviselte a kisebbségi sorsra jutott magyarság érdekeit, de ugyanilyen elszántsággal hirdette a közös múltból fakadó egymásrautaltságát magyaroknak és szlovákoknak. Elkötelezett volt a gyengébbek az üldözöttek iránt, s ezt az elkötelezettséget soha nem habozott tettekre váltani. Mentett lengyel menekültet éppúgy, mint szlovákiai zsidókat, mindenkit, akinek segíteni tudott – hangsúlyozta Pokorni.

Áder János: Esterházy rabként is szabadabb volt börtönőreinél
Az ünnepség fő szónoka, Áder János Magyarország köztársasági elnöke beszédében kiemelte Esterházy emberi nagyságát, mindannyiunk számára példamutató ragaszkodását a szülőföldjéhez és az ő magyarjaihoz. Végignézte, ahogy a hatalom elveszi családja vagyonát, ő mégsem a menekülés útját választotta, szülőföldjén maradt és a felvidéki magyarság érdekeinek védelmében politikai szerepet vállalt. Esterházy nem volt szent, nem volt tévedhetetlen, de olyan ember volt, aki élete utolsó percéig hű maradt önmagához – hangsúlyozta Áder. „Hű maradt a magyarsághoz, hű maradt szülőföldjéhez, és hű maradt az emberi méltóság keresztényi tiszteletéhez. Hű maradt akkor is, amikor – hol a hitleri, hol a sztálini önkény nevében – hitét, igazságvágyát, szabadságszeretetét akarták megtörni. De bármekkora erők is álltak vele szemben, és azok bármilyen roppant hatalom birtokosai voltak, semmit sem tudtak elvenni tőle. Semmit sem abból, amit lélekben magáénak vallott, és amit képviselt. Fenyegethették, mégis a lelkiismeret szavát követte. Fogságba vethették, de rabként is szabadabb volt börtönőreinél. Halálra ítélhették, mégis büszkén állt az élet oldalára.” Esterházy szobra ma itt, a Gesztenyéskertben, ebben a végtelen szabadságot és nyugalmat sugárzó környezetben „arra figyelmeztet minket, hogy nekünk, ma élőknek, és az utánunk jövőknek dolgunk van azzal, amit ő hagyott ránk emberi példájával” – hangsúlyozta az államfő.

Berényi József: Esterházy példa arra, hogy mi, felvidékiek ne a könnyebb utat válasszuk
A felvidéki magyarság képviseletében Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke mondott köszöntőt Esterházy szobránál, aki a felvidéki magyarság számára fontos nézőpontokra hívta fel a hallgatóság figyelmét. Berényi beszédében elmondta, hogy Esterházy egyfajta világítótoronyként határozza meg a felvidéki magyarság jelenét. Legalább három szempontból meghatározó az, amit Esterházy János tett a jelen számára.
Az első, hogy egy egységes magyar pártot vezetett a csehszlovákiai hatalmi rendszeren belül, ezért tudott sikereket elérni – hangsúlyozta Berényi.
A második lényeges üzenet a ma számára – mondta –, „hogy ha valaki túlerővel szemben küzd – 500 ezer az 5 millióval szemben időnként – akkor még fontosabb, hogy legyen egy olyan ember, aki hasonló helyzetbe el tudta utasítani a szélsőségeket… nekünk, felvidéki magyaroknak ma ez külön kihívás”.
Esterházy harmadik üzenete a ma emberének, hogy sohasem a könnyebbik utat választotta. Sem akkor, amikor 1938-ban Magyarországra költözhetett volna és beülhetett volna a magyar Országgyűlés padsoraiba, sem a második világháború után, amikor még fiatalemberként önként jelentkezett Gustáv Husáknál feladatra, ami azután a bebörtönzésével végződött, sem pedig a zsidók deportálásáról szóló törvény megszavazásakor. Ránk, felvidéki magyarokra nézve rendkívül fontos – hangsúlyozta az MKP elnöke, hogy ezt szem előtt tartsuk most, amikor a szlovák hatalom azt várja el tőlünk, hogy igenis a könnyebb utat válasszuk: cseréljünk nyelvet, cseréljünk identitást s abban az esetben az egyenjogúság, az egyenrangúság kérdése már nem kérdés többé. „Nem ezt az utat kell választanunk, és Esterházy János éppen erre ad példát” – hangsúlyozta Berényi. A pártelnök köszöntőjében megemlítette azt is, hogy késik Esterházy rehabilitációja és a kollektív bűnösség elvének eltörlése is. „Nem teljesedhet ki Szlovákia demokráciája és az emberi jogok érvényesülése Szlovákiában mindaddig, amíg ez a rehabilitáció nem történik meg, amíg a kollektív bűnösség eltörlése nem valósul meg” – mondta.

Esterházy Malfatti Alice megvalósulni látja édesapja jelszavát: Isten, haza, család
Végezetül Esterházy János szobránál, a mártír politikus lánya, Esterházy Malfatti Alice mondott köszöntőt. Elmondta tanúságot tenni jött ide, mert megélte a zsidóüldözést. Tanúságot tenni jött, mert megélte, amikor magyarokat űztek el otthonaikból nemzetiségi alapon, ami közben sokan életüket vesztették, és tanúságot tenni jött arról is, hogy a faji üldöztetés osztályüldözésbe csapott át.
Családja kitelepítése sokakkal egyetemben csak az első lépés volt az osztályellenség deportálási tervében, a biztos haláltól csak a logisztikai megoldás lassúsága és Sztálin halála mentette meg őket – mondta Esterházy Alice. És tanúságot jött tenni arról is, hogy minden kollektív ítélet bűn. A gyűlöletet az irigység ösztökéli az iránt, aki más. Esterházy Alice végezetül hangsúlyozta, hogy tanúságot jött tenni arról is, hogy Magyarország a helyes úton jár és megvalósulni látja édesapja, Esterházy János jelszavát: Isten, haza, család.

Az ünneplő hallgatóság Szabó András előadóművész előadásában meghallgathatta Hrubík Béla Esterházy János emléke előtt tisztelgő versét: A fekete márványt is, amely tovább emelte az ünnepség meghitt hangulatát. Nagy János szobrászművész alkotását Áder János köztársasági elnök és Pokorni Zoltán kerületi polgármester általi leleplezése után  ökumenikus szertartás keretében áldották meg, majd a hála és a tisztelet jeléül sor került a koszorúk elhelyezésére. A közjogi méltóságokon kívül számos magyarországi, felvidéki és lengyel szervezet helyezte el a szobornál koszorúit.

Németh Zsolt: Esterházy Alice, ahogy apja is az egész magyarság rehabilitációjáért küzd
A szoboravató után a MOM Kulturális Központ Kupolatermében rövid ünnepség keretében Áder János köztársasági elnök Esterházy Alice-nak a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adta át. A laudációt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára tartotta, aki méltató beszédében elmondta, hogy Esterházy Alice életútját „egy ártatlanul elítélt édesapa és a közösségéhez való hűségért elítélt politikus rehabilitációjáért folytatott küzdelem jellemzi”. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Esterházy Alice a szlovákiai magyarokért, a szlovákiai magyarok szeretetéből és Magyarországért, Magyarország szeretetéből él. Ezt a köteléket fejezik ki a kitüntetéssel is.
A szoboravatóhoz kapcsolódóan a MOM Kulturális Központ Kupolatermében megnyitották a Pozsonyi Magyar Galéria Esterházy emlékezete című kiállítást, ahol megtekinthetők az Esterházy kálvária Alsóbodokon fényképtablók is.

Pékó Zoltán: Köszönet minden nemes lelkű adományozónak
A szoborállítást kezdeményező Gróf Esterházy János-szoborért Egyesület levélben köszönte meg a köztársasági elnök úrnak, Esterházy Malfatti Alice-nak és mindenkinek, akik céljuk elérésében, hogy méltó emlékhelyet állítsanak gróf Esterházy János mártír felvidéki politikusnak – bármilyen módon segítséget nyújtottak.
Az egyesület nevében Pékó Zoltán elnök megköszönte minden nemes lelkű adományozóknak, hogy hittek bennük és adományaikkal támogatták szándékukat. „Az ünnepség alkalmával – Nagy János szobrászművész és Troznai István bronzöntő mester felajánlásából – a szoboravatási ünnepségre készült domborművel szeretnénk köszönetet mndani azoknak, akik ösztönöztek bennünket, akik a kezdetek óta lelkileg és tevőlegesen is a leginkább támogatták, hogy a gróf Esterházy János emlékpark megvalósulhasson” – áll a levélben.
A szoboravatási ünnepségre készült domborműt Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök (távollétében Megyesy Jenő főtanácsadó úr), Esterházy Malfatti Alice grófnő, Németh Zsolt parlamenti államtitkár, Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Pokorni Zoltán, Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere, Fonti Krisztina, Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat alpolgármester asszonya, Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, Kovács Gergelyné kultúrtörténész, muzeológus, a XII. kerület díszpolgára, Elizbeta Lastowieccy és Róza Mycielska, leszármazottak és adománygyűjtők, Zofia és Ryszard Wojtkowski, leszármazottak és lengyel adományozók, Rákóczi Anna, a Cseh Morva Magyarok Szövetségének elnök asszonya, Molnár Imre, Magyarország Varsói Követségének tanácsosa és Méry Gábor, a Méry Rátio könyvkiadó tulajdonosa, fotóművész vehették át.

További fényképek a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.

Dunajszky Éva, Felvidék.ma

hirdetés
Previous articleA komáromi kosarasok már 2:0-ra vezetnek a döntőben
Next articleHa elfogytak az érvek, jön a személyeskedés