HAZA HÍR-MIX Dobai Sándor református esperes: Húsvét, Jézus feltámadásának az ünnepe

Dobai Sándor református esperes: Húsvét, Jézus feltámadásának az ünnepe

758
hirdetés

Obrázok1Ma mindenki a saját életfelfogása szerint üli a húsvéti ünnepeket. Van, aki a népszokásokhoz ragaszkodik, esetleg kirándulni megy, és van, aki mélyen átéli az ünnep eredeti tartalmát: a keresztre feszített Megváltónak, Jézus Krisztusnak a feltámadását. A feltámadásban való hit a keresztyén tanítás alapja. Mégis sokan csupán olcsó vigasztalásnak tartják, ha a mennyei viszontlátással próbálják enyhíteni szeretteik elvesztésekor sajgó fájdalmukat. A feltámadás ugyanis mindazzal szemben áll, amit itt a földön tapasztalunk. Látjuk a születést, a fejlődést, s ha megadatik a kiteljesedett életet, majd az elmúlást. Utána azonban megszűnik a tapasztalati valóság.
Az Úr Jézus feltámadását, s ezzel együtt testünk feltámadását nehezen tudjuk elhinni, elfogadni. Azonban, ha nem fogadjuk el a feltámadás valóságát, annak számunkra súlyos etikai következményei is vannak. Aki úgy gondolja, hogy nem támad fel, annak az egész élete erre a földi világra korlátozott. Tehát lelkiismeret-furdalás és következmények nélkül igyekszik mindent és mindenkit kihasználni saját boldogulása érdekében. És bár habzsolja az életet, mégis állandó rettegésben él, hiszen tudja: boldognak hitt állapota bármelyik pillanatban véget érhet – és nincs tovább! Az Úr Jézus tanítványai közül Tamás a mai ember képviselője. Amikor társai örömmel újságolják neki, hogy látták a feltámadt Mestert, ő szomorúan ingatja a fejét: „Ha nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, nem hiszem.” (János 20.25) – Miért olyan nehéz elfogadni a feltámadást? – Azért, mert nem segít az, amit mások tapasztaltak vagy hittek. Amikor azonban Tamás felismeri a kereszten meghalt Mesterben a feltámadt Krisztust, boldogan így kiált: „Én Uram és én Istenem!” (János 20.28) – S ekkor Jézus minden kor kétkedő emberének valami nagyon fontosat mond: „Boldogok, akik nem látnak és hisznek.” (János 20.29) – Mit jelent ez? Talán valami vak hitet, vagy az értelemmel szembehelyezkedő magatartást? – Véletlenül sem! Az Úr Jézus itt a megismerésnek egy másik lehetőségét ajánlja. Tamás a hitetlenségből tapasztalás révén érkezett el a hithez. – Aki hisz a feltámadt Jézusban, az tapasztalja meg az Ő valóságát, hatalmát és vezetésének erejét. Ez a hit azonban nem egy filozófiai álláspont, hanem gyermeki bizodalom. – A hit egzisztenciális döntés Jézus mellett. – A hitben járó ember megérti, hogy értelmünk véleménye nem a végső szó élet és halál kérdésében. A hitben járó ember megérti, hogy Isten teremtő ereje nagyobb, mint a halál romboló ereje. Megérti, hogy Isten, aki a semmiből teremtett mindent, képes arra is, hogy újjáteremtsen egy marék hamuból vagy éppen a semmiből. Hogy ezt Isten megteheti, arra bizonyíték az Úr Jézus feltámadása, aki meghalt a golgotai kereszten, mégis örökké él. Húsvét örömüzenete ezért hangzik közel kétezer éve: Jézus feltámadt! Van élet a halál után, s nem is csak valamilyen szellemi, vagy lélekvándorlásos, ahogy sokan gondolják, hanem teljesen újjáteremtett élet! Húsvéti hit ott van, ahol boldogan vallják: Jézus él! Ne feledjük: Csak a húsvéti hittel rendelkező ember lehet tartósan boldog ebben a földi életben is, mert számára feloldódott a halál rejtélye és rettenete; s ezzel lehetősége nyílt egy félelemmentes, a mennyei boldogság felé tartó örök életre. Használjuk ki jól az ünnepek kínálta döntési lehetőséget. Döntsünk az élet, az örök élet mellett!

DUNATÁJ HETILAP

hirdetés
Previous articleKlapka komáromi hadihajója (1.)
Next articleMa Hedvig, holnap te? – Önkény helyett igazságot!