HAZA NÖVÉNYVÉDELEM Az Őszibarack tafrinája

Az Őszibarack tafrinája

1315
hirdetés

BARACKAz őszibarack tafrinás levélfodrosodását (Taphrina deformans) okozó gomba csapadékos, hűvös tavaszi időjárás esetén valamennyi őszibarackfán járványos fertőzést idézhet elő. A hidegebb, hűvösebb, mély fekvésű párás gyümölcsösökben rendszeresen előfordul. Száraz, meleg tavaszon azonban a kórokozó rejtve marad, nem vagy csak nagyon kevéssé fertőzi az őszibarackfákat. Bizonyos mértékig valamennyi őszibarackfajta fogékony a fertőzésre, ritkán a mandula is fertőződhet. A betegségre nagyon érzékeny fajták például az Elberta, J. H. Halle, Sunebeam és a Nektarin.

Tavasszal a fiatal leveleken kezdetben apró, kerek, majd nagyobbodó és szabálytalanná váló piros színű kidudorodó foltok jelzik a fertőződést követő lappangási idő végét. A levelek megvastagodnak, fodrosodnak és sárgászöldre, foltokban pirosra, sötétbordóra színeződnek. A fertőzött levelek természetes nagyságuk másfél─kétszeresére nőnek, állományuk húsos, törékeny lesz. Ez különbözteti meg a levélfodrosodást a levéltetvek kártételétől, amikoris a levél a természetes nagyságát megtartva lesz fodros a levéltetvek szívásának hatására. A levélfodrosodás járványos megbetegedésekor a levélnyél és a hajtás is deformálódik, a súlyos lombveszteség rontja a beteg fa asszimilációs felületét, s ezzel annak kondícióját. Ilyenkor a virág is fertőződhet, a bibe, a porzók és a sziromlevelek megvastagodnak, a virág terméketlen marad.

A kórokozó gomba a lehullott fertőzött növényi részeken, leggyakrabban a leveleken telel át. Fertőzőképességét a talajban több éven keresztül is megtartja. Rügypattanástól kezdődően a kórokozó fejlődésére kedvező hűvös, csapadékos időben már fertőzésre képes spórák képződnek. A fertőzés bekövetkezését elősegíti a 4 és 14 fok közötti napi átlaghőmérsékleten a csapadék, a tartós harmat─ vagy a ködképződés. A fertőzést követően a gomba a zöld növényi részek sejtközötti járataiban fejlődik és azok elszíneződését, deformálódását, felrepedését okozza. Később a spóratömlők tömege alkotja a fertőzött, beteg leveleken szabad szemmel látható fehéres, viaszos, └deres¬ bevonatot.

Az őszibarackosban a tünetek megjelenésekor már elkéstünk a védekezéssel. A tünetek megjelenése után azonban, ha az időjárás szárazabbra, melegebbre fordul, a fertőzés terjedésének a lehetősége gyakran magától is megszűnik, viszont minden őszibarackosban van elegendő fertőző anyag, s ezért, ha az időjárás fertőzésre kedvező, és sok a fertőzésre fogékony zsenge, fiatal növényi rész, olyankor védekezés hiányában a fertőzés mindig be fog következni. Házikertben, háti permetezőgéppel csak néhány fa védelmét biztosíthatjuk. Nagyobb gyümölcsösben a traktoros permetezést nehezíti, vagy lehetetlenné teszi a fertőzést elősegítő csapadék. Ezért a tafrinás levélfodrosodás ellen gombaölő szerrel a fogékony zöld részek filmszerű bevonására van szükség. A fertőzés veszélyét nagyban csökkenti a rügypattanás előtti vagy a rügypattanáskor réz hatóanyagú permetszerekkel (Cuprocaffaro 0,6%, Kuprikol 50 0,6%, Cuproxat SC 0,5%, Funguran 0,5%, Champion 50 WP 0,5% vagy Sulka K 0,4%) végzett kezelés. A rügyfakadás utáni fenológiai állapottól kezdődően már a következő készítményeket kell használni: Delan SC 750 (0,1%), Dithane DG (0,3%), Novozir MN 80 (0,3%), Efuzine 500 SC (0,25%) és Syllit 65 (0,2%). Azonban ez esetben sem szabad elfelejteni, hogy a gyors fejlődésben levő, fertőzésre érzékeny növényi részek védelmét folyamatosan kell biztosítani.

 

Csekes Zoltán mérnök

DUNATÁJ HETILAP

hirdetés
Previous articleKözös utakon a gútai Taiyó karate klub és a pati Wellness szálloda
Next articleElütötte sofőrjét egy busz Budapesten