HAZA HÍR-MIX Amikor a lelkésznő söprűt ragad…

Amikor a lelkésznő söprűt ragad…

864
hirdetés

A hit és a szeretet jegyében

brig2Szombaton délelőtt a seprűkkel, felmosórongyokkal, motoros kaszákkal „felvértezett“ csapat megszállta a gútai vízimalom melletti üdülőparkot. A sok helyütt méteres csalántöveket kivágták, újabb területet elragadva a gaztengerből a kulturális szórakozás számára. A legkisebbek fát szedtek, a lehullott gallyakat rakták csomóba, hiszen a későbbi tábortüzek rakói hálásak lesznek majd érte. Szezon előtti nagytakarítás volt ez a javából, amelynek érdekessége, hogy a református egyház gútai gyülekezetének tagjai voltak a lelkes társadalmi munkások.

Simon Ilona református lelkész 2004-ben érkezett családjával Gútára és nem kis feladatrabrig6 vállalkozott, amikor elhatározta, hogy egy kis gyülekezetbe tömöríti a református vallású gútaiakat. A kisváros „őslakossága“ római katolikus, akik saját templommal büszkélkednek, az áttelepültek számára a negyvenes-ötvenes években kisajátítottak egy üzletrésszel rendelkező családi házat, itt alakították ki az evangélikus imaházat. Szerencsére a testvéregyház nyitott volt, így a református gyülekezet tagjainak most már nem kell a szomszédos Kamocsára járniuk istentiszteletre.

– Kis közösség a miénk, csupa szív emberekkel, akik a múlt hét végén szívesen csatlakoztak a magyarországi református szeretetszolgálati felhíváshoz, s így mi is bekapcsolódhattunk az V. Kárpátmedencei Református Önkéntes Napok rendezvényeibe – mondja a lelkésznő, aki ezúttal háziasszonyként, szervezőként, csoportirányítóként végezte a munkáját. – Megbeszéltük, hogy ezen a szombaton önkéntes napot tartunk, azaz közhasznú munkát végzünk. A vízimalom melletti üdülőparkban szívesen fogadták ötletünket, hiszen hamarosan beköszönt a turistaszezon, nem mindegy, hogy mit látnak a külföldiek.

brig3És mintegy varázsütésre német turisták jönnek a fahídon át a parkba, nézegetik a technikai minimúzeum ősrégi gőzgépét, a petróleumos égőterű „masinát“, s végül feltévednének a hajómalomba is, ám szomorúan látják, hogy a télen felhalmozódott port szorgalmasan takarítják a nők. – Nagyon sok munka vár még az itt dolgozókra, mi szinte csak egy cseppnyit tudtunk segíteni. A vízimalom egyébként is kihívás volt számunkra, hiszen úgy kellett pókhálóznunk a brig5falait, hogy az ott kiállított értékekben még véletlenül se tegyünk kárt. Az ablakmosás természetesen női munka volt, viszont a legkisebbek ezalatt a hajótestek pallózatából előbukkanó mohákat, fűcsomókat csipegették ki, hiszen azok eróziós hatása miatt a faanyag erősen rongálódik – mondja Simon Ilona lelkész, aki a palástot otthon hagyva éppen seprűvel a kezében szorgoskodott, miközben férje, Feri és Csémi Ernő még mindig a Kis-Duna part ősnövényzetével birkózott, a többiek pedig a színpad környékét takarították.

Huszárik Károly, aki a tragikus hirtelenséggel elhúnyt Šáli Iván (az üdülőpark megálmodója) elnöki tisztjét vette át a gútai környezetvédők alapszervezetében örömmel mondta, hogy a gútai református gyülekezet tagjai eredményes munkát végeztek. Még sok ilyen önkéntes csoport bekapcsolódására lenne szükség ahhoz, hogy Šáli Iván álmai valóra váljanak.

DUNATÁJ HETILAP

hirdetés
Previous articleTíz nap alatt két gyilkosság
Next articleSárdöngölő – lemezbemutató