HAZA NÖVÉNYVÉDELEM Aktuális növényvédelem – atkák

Aktuális növényvédelem – atkák

1520
hirdetés

almalevél atkaAz elmúlt hetek magasabb hőmérsékleteinek hatására mind a gyümölcsösben, mind a szőlőben tömegesen indultak el telelőhelyükről az atkák. A rügyfakadás előtt végzett tavaszi lemosó permetezések inkább csak gyérítették a kártevőket, azonban nem irtották kielégítően. A faágak villás elágazódásainál, kéregrepedésekben telelő piros gyümölcsfa-takácsatka tojásait jól megkülönböztethetjük a levéltetű tojásaitól, hiszen azok piros színűek és a gyakorlott szem hamar észreveszi őket. A levéltetvek áttelelő tojásai viszont sima falúak, fényesek, fekete színűek, kézi nagyítóval vehetjük őket szemügyre, leghamarabb a rügyek alapi részénél és a kéregrepedésekben. Nehezen leküzdhető kártevő a szürke színű, fehér vattacsomóra emlékeztető viaszos képződmény alatt telelő vértetű. Főleg a nitrogénnel bőven ellátott, illetve elhanyagolt, sok vízhajtást nevelő fákon jelentkezik. A vértetvek, levéltetvek, de még az atkák ellen is hatékonyan használható készítmény ebben az időszakban a Mero Stefes+Calypso 480 SC. Ha a rügypattanás idején elmulasztottuk a kezelést, legfőbb ideje, hogy most bepótoljuk.

Ellentétben az előbb említett három kártevővel, amelyek a tél végi lemosó kezelésekkel hatékonyan gyéríthetők, az almatermésűek levélatkáját ez a kezelés nem gyéríti kielégítő mértékben, mert sok esetben a rügypikkelyek megvédik a kifejlett nőstény alakban telelő, még nagyítóval sem látható, igen kicsi, mindössze 14-16 mikronos élőlényt. Itt sokkal inkább a rügyfakadás után végzett speciális atkaölő kezelések vezetnek eredményre. A levélatkák tömeges kelésekor végrehajtott eredményes védekezés – különösen most, a vegetációs időszak első felében – döntő az idei atkafertőzés alakulására. Ugyanis ha alacsonyra szorítjuk a tavaszi atkafertőzést, akkor még a kedvező időjárási feltételek mellett sem alakul ki korai túlszaporodás. Ha az átlaghőmérséklet eléri a 10 fokot, használhatunk: Apollo 50 SC (0,04%), Nissouron 10 WP (0,07%), Omite 30 WP (0,2%), Sanmite 20 WP (0,075%), Vertimec EC (0,1%) szereket, melyeknek hosszan tartó, jó tojásgyérítő hatásuk van. Legjobb azonban, ha a fertőzött ágrészek vizsgálatával a helyszinen győződünk meg az atkatojások keléséről, illetve a korábban végzett lemosó permetezések gyérítő hatásáról. Ugyanis az első lárvák megjelenését követően mintegy 8-10 nappal várható a tömeges megjelenésük. A védekezést is erre az időszakra időzítsük. Ez a telelő tojások megközelítően 50 %-os kelési arányával esik egybe.

Az elmúlt években jelentős károkat okoznak körtéseinkben és újabban az almásainkban is a levélbolhafajok. Tavalyi kártételük másodlagos tünete a fekete korompenész bevonat, amely most is megfigyelhető. A nőstények már kora tavasszal a rügyek, fiatal hajtások védelme alatt kezdenek szívogatni. Tehát már bimbós állapotban gyenge, a virágzást követően pedig erős fertőzés alakulhat ki. A körtelevélbolha népessége eredményesen gyéríthető lemosó permetezéssel. Ha ez elmarad, még hatásosan lehet védekezni a virágzás kezdetéig, vagy utána elvégezni egy piretroid hatóanyagú készítménnyel: Decis 50 EW (0,02%), Decis Protech (0,07%), Delta EW (0,02%). Használatukkor vigyázzunk, hogy a hőmérséklet ne legyen 25 fok fölött.

 

Csekes Zoltán mérnök

DUNATÁJ HETILAP

hirdetés
Previous articleFelelős hozzáállással készül a megyei választásokra Szlovákiában az MKP
Next articleSikeres volt a Lehár Ferenc Polgári Társulás térzenei rendezvénysorozata