HAZA RÉGIÓ X. Bátorkeszi István Napok

X. Bátorkeszi István Napok

807
hirdetés

Kárpátaljai vendégek gazdagították a rendezvény szellemiségét

Bátorkeszi_templomNem vagyunk abban biztosak, hogy a gályarabságra ítélt prédikátor, Bátorkeszi István emlékére megtartott rendezvénysorozat idei szervezői gondoltak-e arra, hogy semmiképp sem találhattak volna aktuálisabb és céltudatosabb vendégszereplőket, mint a nagyberegi keresztyén egyház képviselőit. Ők, az ukrán többség elnyomott kisebbségeként a rendezvény névadójához hasonló lelki hűséggel harcolnak hitükért és magyarságukért. Bár létszámban az adott megyében kevesebben vannak, mint a felvidéki reformátusok, négy líceumot tartanak fenn, köztük a nagyberegit, ahonnan a vendégek érkeztek.

A hagyomány szerint Bátorkeszi István 1640 körül született és a kor szokása szerint felvette szülőfaluja nevét. Mátyusföldről indult, a Bodrog partján Sárospatakon diákoskodott, majd Dunántúlra, Pápára került. A pozsonyi vértörvényszéken már veszprémi prédikátorként tett eleget a behívásnak, ahol többedmagával halálra ítélték. Végül a halálos ítéletet nem hajtották végre rajta, de várbörtönbe vetették. Berencs várában raboskodott, majd onnan gályarabként Nápolyba került. Gyötrelmes rabságából csak évek múltán szabadult. Érdekesség, ám megbecsülésének jele, hogy Veszprémben nem töltötték be a helyét, bízván abban, hogy kiszabadul. Nem volt lelkipásztoruk, amíg Bátorkeszi István vissza nem tért. Élete végén Tihanyban teljesített lelkészi szolgálatot, ott hunyt el, hamvai is ott bátorkeszinyugszanak. Irodalomtörténeti szempontból is fontos szerepe van Bátorkeszi Istvánnak, aki Az szegin fogoly rabprédikátorok éneke címmel, a gályarab-prédikátorok énekeként számon tartott költeményt, 1674-ben írta. Szoros kapcsolatban, barátságban állt több neves prédikátorral is, többek között Séllyei István püspökkel, pápai lelkésszel, vagy Czeglédi Péter lévai lelkésszel. Az október 17-én kezdődött rendezvény két héten át előadásokkal, koncertekkel, istentiszteletekkel és megemlékezésekkel várja a hívőket és az emlékezni vágyókat. A Bátorkeszi István Napok programsorozatának keretén belül a református templom építésének 230. évfordulójáról, valamint a településről kitelepített magyarokról is megemlékeznek. Az idei megemlékezés szombaton egyházmegyei konfirmandus találkozóval vette kezdetét, majd bemutatkoztak a Nagyberegi Református Líceum diákjai. Vasárnap, az ünnepi istentiszteleten az Igét a nagyberegi lelkész, Tóth László hirdette, majd az istentisztelet részeként a líceum diákjai adtak értékes bátorkeszi2kultúrműsort. Az istentisztelet zárórészében a bátorkesziek megajándékozták vendégeiket, akik viszonzásul egy szőttest és egy asztali áldást adtak át a házigazdáknak, majd közösen megkoszorúzták a Bátorkeszi István tiszteletére 2006-ban állított domborművet. Hétfőn az alapiskolások és középiskolások részére koncertet szerveztek a református templomban Psalmus Hungaricus címmel. Meister Éva erdélyi származású színművész előadása egy rendhagyó történelem- és irodalomóra is egyben, ahol tulajdonképpen a népdaloktól kezdve, Adyn, Wass Alberten keresztül sok minden elhangzik majd, erős nemzeti öntudattal átitatva. Kedden az óvodások részére bábelőadással készültek; a hetényi Tábita bábcsoport adja elő Dávid és Góliát történetét, Écsi Gyöngyi rendezésében. Az egyházközség megemlékezik azokról, akiket 1947-ben meghurcoltak és kitelepítettek. Bátorkeszi István kapcsán egyháztörténelmi szempontból jelentős, hogy hitvalló prédikátor volt, aki nagyon nehéz időszakban vállalta a küldetését és a szolgálatát, és nem tagadta meg a hitét. Ugyanígy a felvidéki magyarság szempontjából jelentős esemény az 1947-es deportálás és kitelepítés, amely sok bátorkeszi családot mélyen érintett, reformátusokat és katolikusokat egyaránt. A kitelepítettek közül sokan Csehországba, mások Magyarországra kerültek. Volt, aki vissza tudott térni szülőföldjére és voltak, akik nem. Az ő emlékükre emeltették 2007-ben a kopjafát, amelyet azóta minden évben megkoszorúznak. Erre a napra mindig ünnepi szónokot hívnak. Idén az összetartozás jegyében, október 25-én Czimbalmosné Molnár Éva mond ünnepi beszédet, Magyarország nagyköveteként.

batorkeszi3 batorkeszi4

DUNATÁJ HETILAP 43/2015

hirdetés
Previous articleBíró Ica a Sztárportréban
Next articleEgy a város /77./ Komárom