Mire ezek a sorok megjelennek, szinte csak órák választják el az iskolásokat az új tanév első becsengetésétől. Egyeseknek lassan, másoknak túlságosan gyorsan tel el a két hónap, abban viszont biztosak lehetünk, hogy a Perbetén immár ötödik éve a Református Keresztyén Egyház lelkészeinek jóvoltából megrendezett Biblia-hetek résztvevői lelkiekben és tudásban is felvértezve láthatnak neki – a tanulásnak. Ebben az esztendőben az első táborban 44, a második táborban pedig 65 gyermek vett részt. – Erdélyi Zoltán lelkész joggal értékelte pozitívan a táborozást.
– Isten kegyelméből ebben az esztendőben is megrendezésre kerülhettek a Vakációs Bibliahetek községünkben. Lényegében ez egy jubileumi év is volt, hiszen ötödik alkalommal nyithattunk tábort. Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan, idén is két tábort tartottunk, illetve hármat, mert a két tábor között volt egy fényképész tábor is, amelyet Varga Tibor vállalkozó testvérünk segítségével sikerült megszervezni. Ő szakmai segítséget nyújtott és több előadást tartott az alábbi elosztásban: technika, forma és tartalom. Olyan ismeretekkel gazdagodtak a kis fényképészek, amelyekkel élni tudnak majd a fényképezőgépeik adta lehetőségekkel – magyarázza perbetei lelkész. Az idei KOEN (Keresztyén Oktatás és Erkölcsi Nevelés) tábor témája – amelyet az erdélyi reformátusok javasoltak –, Jézus Péterhez intézett kérdése, a „Szeretsz-e engem?” volt. Eléggé sűrű program volt a táborban, hiszen reggel 8-tól délután ötig tartott hétfőtől péntekig. – Ez csak természetes, hiszen korunk gyermekeinek figyelmét nem könnyű lekötni, így 8 és 9 óra között kézműves foglalkozással – indítottuk a napot, hogy azok is ide tudjanak érni, akik nem korán kelők, viszont az is igaz, hogy a gyerekek többsége már reggel fél nyolckor megjelent. Délelőtt kilenctől közös énektanulást és éneklést tartottunk. – Ezt követően a lelki vezetők eljátszották a napi téma rávezető történetét, majd következett a hozzá kapcsolódó bibliai tanítás. Mindez egyfajta lelki előkészítése volt az ezt követő áhítatnak és aranymondás-tanulásnak – folytatja a lelkész. – Természetesen nem csupán a lelki eledellel, de a földivel is törődtünk, így tíz órakor természetesen jött a tízórai, amelyet a gyülekezet szorgos asszonyai készítettek. Az étkezést követően csoportos foglalkozásra került sor, ahol a bibliai tanítást próbáltuk átadni, megbeszélni. Abban biztosak lehetünk, hogy a táborlakók számára egyfajta felüdülést jelentett, hogy naponta jutott idő a játékra is. A közös ebéd fél egykor volt és utána a tábor két részre oszlott. Az ebédet követően az ovisok elmentek a volt református iskola épületébe pihenni, míg a nagyobbak számára a csendes pihenő alatt a felnőttek és lelki vezetők meséket, bibliai történeteket vetítettek. Délután folytatódott a játék, illetve a játékos tanulás, hiszen voltak előadásaik és meghívott vendégeik is. Hrušecký Stanislav, a messzeföldön ismert méhész ezeknek a szorgalmas rovaroknak az életéről tartott érdekfeszítő előadást, bepillantást engedve a méz születésébe, annak jótékony hatásába. Ugyancsak nagy élmény és egyben a kézügyesség próbája is volt Dikácz Ferenc „lufi állatkákat készítő” vidám bemutatója. A táborba ellátogattak és előadást tartottak az ógyallai rendőrőrs tagjai valamint a komáromi kutyás rendőrök is, akiknek a négylábú társaikkal tartott bemutatója osztatlan sikert aratott. – Az angolul tanuló falvak programján belül minden délután angol nyelvoktatás is volt. Az előadók elsősorban arra összpontosítottak, hogy játékos formában mindenki megtanuljon alapfokon kommunikálni. Fél négykor a táborlakók elfogyasztották a finomabbnál finomabb uzsonnát, amiben volt palacsinta, kalács, pogácsa, gyümölcs és főtt kukorica is. Ezeket a szülők és a református egyházközség asszonyai készítettek. Pénteken a tábori rend annyiban tért el, hogy délután öttől a szülőkkel, nagyszülőkkel és vendégekkel közösen táborzáró istentiszteletet tartottunk a templomban. Az istentiszteletet követően pedig szeretetvendégséggel – családi piknikkel – folytatódott az este, amelyet ebben az esztendőben is koncert zárt. Az első táborban helyi fiataljaink, Slávik Bálint és Kovacsics Dávid léptek fel, a második táborban pedig a For You acapellaegyüttes adott alkalmi hangversenyt – ismertette ThDr. Erdélyi Zoltán, aki azt is elárulta, hogy nagyon hálásak azoknak a pedagógusoknak, óvópedagógusoknak, lelkészeknek, segítőknek, az asszonytestvéreknek és a gyülekezet gondnokainak, akik nap, mint nap segítették a tábor zökkenőmentes zajlását és minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül szolgáltak Isten dicsőségére., de hálásan emlékezett meg a helyi önkormányzatról, a mezőgazdasági szövetkezetről és a helyi vállalkozókról, akik a tábor működését támogattak. – Mivel évről évre óriási kihívás és felelősség a táborok megszervezése és lebonyolítása, így hálásak vagyunk minden segítő kéznek, és szándékú embernek. Áldott alkalmak, mert a sok gond és teher mellett közösségformáló erejük van, mivel egy cél érdekében szolgálunk. Fantasztikus élmény, hogy ennyi száj egyszerre dicséri az Urat. Minden elvégzett munkáért Istené a dicsőség! – fejezte be a tájékoztatást Perbete református lelkésze.
DUNATÁJ HETILAP 35/2016
