Kezdőlap KÜLFÖLD Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

24
MEGOSZTÁS

43039 Kövér László beszédével vette kezdetét a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma munkaülése pénteken, december 6-án Budapesten.

Felvidékről a KMKF ülésén Bauer Edit, Duray Miklós, Bárdos Gyula, Őry Péter, Farkas Iván, Csúsz Péter, Zachariáš István és Pogány Erzsébet vett részt.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint a jövő évi magyarországi parlamenti választás megerősíti a nemzet közjogi egyesítését. 43039aNemzetpolitikai szempontból történelmi választás előtt állunk – emelte ki a házelnök. Kifejtette: a magyar állam fennállása során még soha nem nyílt lehetőség arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok általános, egyenlő, közvetlen, titkos és demokratikus szavazati joggal egyidejűleg részt vehettek volna a magyar Országgyűlés megválasztásában.
Hozzátette: a külhoni magyarok által leadott szavazatok nem a mennyiségük, hanem a minőségük okán nyithatnak két vonatkozásban is új fejezetet a magyar politikában.
Az egyik új lehetőség, hogy a külhoni magyar szavazatok révén a magyar államnak nem pusztán erkölcsi felhatalmazása, hanem választási legitimációja lesz arra, hogy képviseljen minden magyart, éljen bárhol a világon.
Ez azt jelenti – folytatta a házelnök – , hogy nemzetközi jogi értelemben is megteremtődnek a feltételei annak, hogy a magyar közösségek részügyei egyetlen magyar ügyként legyenek megjeleníthetőek a nemzetközi kapcsolatokban.
Kövér László szerint a másik új lehetőség, hogy a külhoni magyarok bevonása a “magyarországi politikai akaratképzésbe” segítheti az itthoni pártpolitikát abban, hogy felszámolja önmagán belül azt a nemzeti tudathasadást, ami 1919 óta jelen van a magyarországi politikai osztály nemzethez való viszonyában.
A magyarországi baloldalt segítheti abban, hogy visszaforduljon nemzetéhez, a liberálisokat segítheti, hogy felélesszék a magyarok nemzeti szabadelvűségét és a jobboldalnak lehetőséget ad, hogy kiteljesítse politikai hitvallását – fejtette ki.
Kövér László azt mondta, a 23 millió románozás, az egységes magyar nemzet létének elvitatása, december 5-e szégyene mélyítette azt a mocsarat, amelyből ki kellett lábalni, a bizalom ott és azok között is megbomlott, ahol korábban még létezett, az anyaországban és azon kívül is.
A házelnök idézve a kormányzati ciklus fontosabb nemzetpolitikai intézkedéseit és eredményeit kitért a nemzeti összetartozásról szóló hitvallás elfogadására, a nemzeti összetartozás bizottsága létrehozására, az elszakított nemzetrészek iránti felelősségvállalás kiteljesítése érdekében, az alaptörvény elfogadására, a félmillió állampolgárságát visszanyert magyarra, a választójog kiterjesztésére.
A múlt tükrében mindez nem kevés, de nem is elég – összegzett. Hozzátette: részben szimbolikus, részben közjogi relevanciával bíró előfeltételei, keretrendszere annak “a sziszifuszi munkának”, amely a mindennapi valóságban is érzékelhető módon kell, hogy összekösse a nemzetet egyben tartó szálakat és amely munka még előttük áll. Ennek a munkának a sikeres elvégzéséhez pedig még egy sikeres előfeltételt teljesíteni kell, a bizalom helyre állítását – mutatott rá.
A jövő évi európai parlamenti választásra utalva azt mondta: nemzetpolitikai szempontból 2014-ben a legfontosabb feladat, hogy a magyar választópolgárok segítségével a Kárpát-medencei magyar képviselet erejét növeljék Brüsszelben.
Kövér László szerint amit nagyjából eddig is tudtak az unióról, arról most “brüsszeli papírunk” is van. Tudtuk, tapasztaltuk azt, hogy az uniónak problémaelhárító álláspontja és magatartása van az Európában számbeli kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek ügyeiben – mondta. Szavai szerint az Európai Uniót foglalkoztatja az uborka görbületének szabályozása, igen helyesen, a más földrészekről bevándorló százezrek és milliók sorsa, de nem foglalkoztatja a nyelvi és kulturális önazonosságért küzdő, több tízmilliós, kisebbségi sorban élő őshonos európai ember sorsa.
A Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ által egyeztetett módon, változó tartalommal és külön kezdeményezett európai polgári kezdeményezések közös sorsa a brüsszeli elutasítás lett – idézte fel, és megállapította: ezzel az unió tulajdonképpen azt üzeni, hogy a nemzeti közösségek jogvédelmi küzdelmében nem érdemes jogkövető, békés, tárgyalásos magatartást tanúsítani, mert az nem talál meghallgatásra.
Úgy folytatta: az uniónak ezen üzenete erősíti a politikai szélsőségeket, a közösségi jogok erőszak útján történő érvényesítésének veszélyét. Tőlünk magyaroktól azonban történelmi értelemben is távol áll bármiféle erőszakos jogérvényesítés – fogalmazott, hozzátéve: Magyarország rendületlenül hisz a békés jogkeresés és jogteremtés esélyében. Ezért a brüsszeli elutasítás nem azt kell, hogy eredményezze, hogy elfordulunk Brüsszeltől, az Európai Parlamenttől (EP), hanem ellenkezőleg: a kárpát-medencei magyarságnak a korábbiakhoz képest nagyobb létszámmal kell képviseltetnie magát az EP-ben és még több európai szövetségest kell megnyerni az ügynek.
Kövér László megköszönte a Székely Nemzeti Tanácsnak és az erdélyi közélet szereplőinek az európai polgári kezdeményezésért végzett munkájukat és minden erdélyi politikai erőnek, hogy félretéve belső vitáikat a százezer főt mozgósító Székely menetelésen példát mutattak összefogásból. Példát mutattak Európának a békés elszántságból és erőt, önbizalmat sugároztak a jogaikért küzdő, minden kárpát-medencei magyar közösségnek. Ez a magyar autonómiához, az egyenlő méltósággal élhető élethez vezető út, ha kitartunk rajta, célba fogunk érni – fogalmazott Kövér.

A KMKF ülésén Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke is megosztotta adventi gondolatait.
Kövér László, az Országgyűlés elnökének köszöntője után a Nemzeti összetartozás bizottsága elnökének, Potápi Árpád János az összefoglalója hangzott el a bizottság munkájáról és a KMKF Állandó Bizottsága elnökeként a munkacsoportok üléseiről.
A munkaülésen felkészültek a 2014. évi országgyűlési választásokra – elhangzott a Nemzeti Választási Iroda, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium tájékoztatója. Az előadó Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára volt.
A témához hozzászólt Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke; Babity János külképviseleti választásokért felelős miniszteri biztos, a Külügyminisztériumból.
Harmadik programpontként a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tevékenységének ismertetése következett. Az intézményt Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mutatta be.
A tanácskozást a nemzetrészek helyzetének értékelésével folytatták. Felszólaltak a KMKF külhoni és magyarországi tagjai is.

A zárónyilatkozat üdvözli a magyar politikai nemzet félmilliós bővülését
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) üdvözli, hogy a honosítás és a visszahonosítás révén már 540 ezer honfitárssal, közülük 500 ezer esküt tett magyar állampolgárral bővült a magyar politikai nemzet. Ezt is tartalmazza az az állásfoglalás, amelyet a résztvevők a pénteki plenáris ülésen fogadtak el.
Az elfogadott zárónyilatkozat szerint a KMKF tagjainak meggyőződése, hogy a külhoni magyar állampolgárok részvétele a magyarországi választásokon teljessé teszi a magyarság közjogi egységét.

  • Fontos feladatnak tekintik, hogy minél több külhoni magyar állampolgárt és minél eredményesebben szólítsanak meg a magyarországi parlamenti választáson való részvétel érdekében. Ezért a fórum tagjai részt vesznek tájékoztatásukban, a regisztráció segítésében – írták.
  • A közjogi egység akkor válhat teljessé, ha a közügyek alakítása is együtt történik, hiszen a magyar nemzet jövőjének alakításában minden nemzettárs szava számít – olvasható az állásfoglalásban.
  • A KMKF kifejezte reményét, hogy a májusi európai parlamenti választások után az erdélyi és felvidéki magyar képviselet megőrzi vagy erősíti jelenlétét a testületben, és a magyarországi új képviselők is valamennyien az egységes magyar nemzet eszméjének szolgálatát tartják majd szem előtt.
  • A szervezet üdvözölte az erdélyi magyar érdekképviseleti szervezetek egységes fellépését a Székelyek nagy menetelésének megszervezésében és lebonyolításában. A menetet, az autonómia melletti kiállást a közvetlen demokrácia fontos, példaértékű eszközének tartja.
  • Értetlenül áll ugyanakkor a KMKF a nemzeti kisebbségekre vonatkozó európai polgári kezdeményezések Európai Bizottság általi elutasítása előtt, hiszen az őshonos nemzeti közösségek jogainak érvényesítése az európai demokratikus jogrendszer elidegeníthetetlen része – írták, remélve, hogy a hasonló kezdeményezéseket az EU a jövőben befogadja.
  • A fórum fontosnak tartja az RMDSZ által a román parlamentben támogatott decentralizációs törvényt, mivel az is hozzájárul az erdélyi magyarság megmaradásához, boldogulásához. Elfogadhatatlan ugyanakkor minden olyan, a romániai területi és közigazgatási átalakítással kapcsolatos terv, amely nem tartja tiszteletben a történelmi régiókat, hátrányosan érinti az erdélyi magyarokat és ellentmond az európai előírásoknak.
  • Támogatták a dokumentumban a romániai magyar közösség törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, anyanyelvét szabadon használhassa.
  • A zárónyilatkozatban a fórum tiltakozott azon romániai törekvés ellen, amely a jogerősen visszaszolgáltatott egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására irányul, és aggodalommal vették tudomásul, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozatának megalakítása továbbra sem rendeződött. Ezért felkérik a román kormányt, hogy érvényesítse a tanügyi törvényben előírt rendelkezéseket a magyar tagozat létrehozása érdekében – írták.
  • A KMKF megütközéssel fogadta, hogy a román miniszterelnök kezdeményezte a Románia Csillaga érdemrend visszavonását Tőkés Lászlótól. Ezért a KMKF tagjai – az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságához, az Európai Parlamenthez és más nemzeti parlamentek egyes tagjaihoz hasonlóan – támogatásukról biztosították Tőkés Lászlót ebben az ügyben.
  • A fórum felkérte a magyar kormányt, hogy a magyar-szlovák kétoldalú találkozókon kiemelt naprendi pontként kezelje a magyar állampolgársággal kapcsolatos vitás kérdéseket és a vitatott Benes-dekrétumok ügyét.
  • A zárónyilatkozatban üdvözölték, hogy a novemberi szlovákiai regionális választásokon megerősödött a magyar érdekképviselet, valamint azt, hogy a Magyar Közösség Pártja magyar köztársasági elnökjelöltet indít a jövőre esedékes választáson.
  • A KMKF elfogadhatatlannak tartja a szlovák közoktatási törvény azon módosítását, amely számos magyar tannyelvű oktatási intézmény megszüntetését okozhatja.
  • A dokumentum szerint a szervezet reméli, hogy Szerbia az uniós csatlakozási tárgyalásain kiemelt figyelmet fordít a kisebbségvédelemre vonatkozó nemzetközi normákra, és “fokozott körültekintéssel” építi be jogrendjébe. Elvárja továbbá a nemzetiségi és kisebbségi jogok zökkenőmentes alkalmazását.
  • A zárónyilatkozatban támogatták a magyar többségű választókerület visszaállítását Ukrajnában, a Tisza menti magyar többségű járás kialakítását és az önálló magyar tanfelügyelet megteremtését Kárpátalján.
  • A KMKF üdvözölte Horvátország idei uniós csatlakozását, remélve, hogy újabb taggal bővül a kisebbségi jogokat maradéktalanul alkalmazó tagállamok sora.

A Jobbik nem írta alá a KMKF állásfoglalását
“E testület elvileg arra lenne hivatott, hogy a magyarországi és a külhoni magyar parlamenti és regionális önkormányzati képviselők számára biztosítson tanácskozási lehetőséget.
A KMKF-et azonban a Fidesz mára saját politikájának kiszolgálására és legitimizálására használó gittegyletté silányította, kínosan ügyelve arra, hogy érdemi kérdések felvetésére és megtárgyalására ne kerülhessen sor” – nyilatkozta Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke.
Hozzátette: “A tanácskozás során Németh Zsolt külügyi államtitkártól a szokványos kormánypropagandát, a folyamatosan hátráló és megalkuvó magyar diplomácia bizonyítványának magyarázását hallhattuk csak.
Hasonlóan egyoldalú beszámolót tartott Potápi Árpád, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, valamint Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is.
Vita kialakulására azonban nem volt mód, ugyanis annak ellenére, hogy az intézmény a fórum nevet kapta, az egyes napirendi pontokhoz nem volt lehetőség hozzászólásra, Németh Zsolt ráadásul idő előtt el is hagyta a termet.
A kormánynak nemzetpolitikai eredményeit tekintve nem volt érdemi mondanivalója, az elmúlt évekhez hasonlóan ismét csak a magyar állampolgárság kiterjesztését méltatták, és a külhoniak magyar választásokon való minél nagyobb arányú részvételének szükségességét hangsúlyozták.
Miközben tehát bezárás fenyegeti a felvidéki magyar iskolák egyharmadát, elszabotálják az ukrán nyelvtörvényt, büntetik a székely és a magyar zászló nyilvános használatát és megnyirbálni készülnek a délvidéki magyar kulturális autonómiát, addig Fidesz számára az a legfontosabb, hogy hányan fognak majd külhonból rá szavazni” – véli nyilatkozatában Szávay.
Kifejtette: “Az ülés végén elfogadott állásfoglalás a KMKF és a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) előző zárónyilatkozatainak sok esetben szó szerinti összeollózása, amely ismét csak az elszakított magyar közösségek problémáit sorjázza, az egyes sérelmek megoldásáról azonban sajnos nem tud számot adni.
A Jobbik számára természetes kötelesség az elcsatolt területeinken élő nemzetrészek védelme és az állásfoglalásban is szereplő ügyek felkarolása, azonban a kormányzat semmittevő, külhoni nemzettestvéreinket számos esetben magára hagyó és eláruló kül- és nemzetpolitikájához a dokumentum aláírásával nem kíván asszisztálni” – zárta nyilatkozatát a Jobbik.

Felvidék.ma
Fotó: Illyés Tibor, MTI