A pandémia miatt az eredetileg tervezett időponttól jóval később, április 23-án 17 órától a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ nagytermében tartják a 40+2 éve sikeresen működő, s a galántai Kodály Napokon többszörös aranykoszorús minősítést kiérdemelt Concordia Vegyes Kar ingyenes, jubileumi koncertjét. A lélekemelő eseményen énekel majd a „Felvidék legnagyobb alkalmi kórusa”, amelyet a város gyermek-, női és vegyes karai alkotnak.
„1980. május 26-án a Csemadok helyi szervezetének, főleg Bajnok Istvánnak, Dobi Gézának és Keszegh Pálnak a segítségével vált valóra az álmunk, hogy megalakuljon egy vegyes kar, s a város zenei életében ismét méltó helye legyen a nívós kórusmuzsikának. Fennmaradt adatokkal bizonyítható tény, hogy Komáromban már a 19. század közepétől működtek egyházi és világi kórusok. Hívó szavunkra akkor húsz dalos gyűlt össze a régi zeneiskola hangversenytermében. A magyar oktatási intézmények pedagógusai alkották a kórustagok zömét, s hozzájuk mérnökök, történészek, diákok is csatlakoztak. Bár a próbák helyszíne később az új zeneiskolába tevődött át, ám a hétfői 18 órai próba-időpont azóta is változatlan. Majd a Városi Művelődési Központ is társult a támogatókhoz, biztosítva a zavartalan működésünket. Jelenleg a Concordia Chorus Polgári Társulás segíti a tevékenységünket. Sajnos, a létünk első évtizedében zaklatásokban is részünk volt, mert a kommunizmus éveiben a műsorpolitikánk sokszor nem egyezett a hatalom mindenre kiterjedő elvárásával. Az illetékes elvtársak a magyar nyelvű kórusműveket gyakran bekérették, nehogy a magyarországi szerepléseink során sérüljön az internacionálé szellemisége. Például a Duna Menti Múzeum falán függő Bartók-emléktábla elhelyezését 1981-ben, a zeneszerző halálának 100. évfordulója kapcsán kórusunk kezdeményezte, de akkor azt a járási önkényurak elutasították. Ezért csak 1990-ben sikerült leleplezni az emléktáblát. Amikor 1988-ban a helyi református templom építésének 200. évfordulója alkalmából, Händel Messiás című oratóriumából elénekeltük a Halleluját, minden pedagógustagunk megrovásban részesült. Az egyházi művek főleg templombeli éneklése akkoriban főbenjáró véteknek számított” – fejtette ki a zenekultúra területén végzett kimagasló munkásságának elismeréséért, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Egyesületek Szövetsége által KÓTA-díjban részesített vegyeskar alapító karnagya, Stubendek István. Hozzátette: a rendszerváltás után, így 1990-ben II. János Pál pápa pozsonyi reptéren celebrált szentmiséjén, 1991-ben pedig a budapesti Hősök terén már felszabadult légkörben dalolhattak.
A kórus megalakulásunk 40. évfordulójára, 2020-ban elkészült a Negyvenes című 4. hanghordozójuk, amely tulajdonképpen válogatás az előző három CD anyagából. Egyébként az utóbbi kettővel a 150 éves Komáromi Dalegyletről (2013) és Kodály Zoltán halálának 50. évfordulójáról (2017) emlékeztek meg. „A Csemadok Komáromi Városi Szervezete pedig kiadta a Negyven év összhangban című jubileumi évkönyvünket. Abban dióhéjban felelevenítjük az 1980. május 26. és 2020. november 22. közti legjelentősebb eseményeket, emléket állítunk a régi kórustársaknak, s értékes magyar egyházi és világi művek hű tolmácsolójaként vonzó példát mutatunk a szülőföldjén felnövekvő új magyar nemzedék elé. A gazdag képanyaggal színesített, 232 oldalas kiadványban külön figyelmet érdemel a felvidéki, illetve komáromi kóruslét előzményeinek taglalása, amiből egyebek mellett kiderül, hogy 1918 előtt a magyarlakta területeken 20-25 énekkar működött. Az úttörők közé tartozott 1850-ban a Komáromi Első Énekkar és 1863-ban a Komáromi Dalegylet is“ – mondta el a neves karnagy, megjegyezve: a lelkes csoport tíz évig az Egyetértés nevet viselte, majd a rendszerváltás után vált Concordiává. Az emlékkönyv borítóterve és grafikai elrendezése Polák Ágnes és Szép Emese munkáját dícséri, a nyomdai előkészítést a GVJ Kft. végezte, s azt 500 példányban a székesfehérvári Alto Nyomda Kft. nyomta ki. A megjelenését a Concordia Chorus Polgári Társuláson, a Komáromi Regionális Népművelési Központon, a Csemadok Komáromi Városi Szervezetén, az Egressy Béni VMK-n, az Észak-Komáromi Katolikus Plébánián és Komárom Városon kívül több magánszemély is támogatta.
A Covid-19 járvány miatt már háromszor elhalasztott, remélhetőleg április 23-án végre megvalósuló, jubileumi hangversenyükkel pedig meg akarják mutatni azt, hogy tájainkon is él még a magyar dal. „A kórust némi adománnyal támogatók a CD-inkhez és az emlékkönyvünkhöz is hozzájuthatnak az Egressy Béni VMK-ban szombaton 17 órakor kezdődő jubileumi eseményünkön, illetve máskor a helyi Madách Könyvesboltban. A hozzávetőleg kétórásra tervezett szombati eseményre majd az új zászlónkkal együtt vonulunk be, s az végig a helyszínen marad. A koncert a mi fellépésünkkel kezdődik és zárul, ám közben a Marianum Egyházi Iskolaközpont Nagyok Kórusa, a Selye János Egyetem Cantus Iuventus Női Kara, a Gaudium Vegyes Kar és Hangszeres Kamaraegyüttes, a Kantantína Női Kamarakórus és az Egressy Béni VMK zenei együttese is fellép. A jubileumhoz méltó záróakkordként Kodály Zoltán Kállai Kettős című szerzeménye hangzik el, a Concordián és a Gaudiumon kívül jeles budapesti, pozsonyi és komáromi zenészek közreműködésével. Minden érdeklődőt szeretettel várunk az ingyenes rendezvényünkre, s előre is köszönjük a vegyeskarunk további létét segítő támogatásokat, amelyek majd a bejáratnál elhelyezett urnába dobhatók.“
A „concordiások“ márciusban Bartók 140 címmel, a Tiszti Pavilon zsúfolásig megtöltött dísztermében adtak ingyenes hangversenyt, s az esemény során a Concordia Vegyes Kar Örökös Tagja megtisztelő címben részesítették Mácza Mihályt és Kelemen Istvánt. „A jövőben bel- és külföldön egyaránt tovább szeretnénk öregbíteni Komárom és a felvidéki magyarság, illetve a kórusművészetünk régi jó hírnevét. Legalább olyan vagy még magasabb színvonalon, mint ahogy ezt például a 2000-ben megvalósult, háromhetes, 18 fellépésből álló, amerikai turnénk, valamint az erdélyi, olaszországi és felvidéki koncertjeinken eddig is tettük. Azért is toborozzuk az új kórustagokat, mert az idősebb tagjaink közül többet elbátortalanított a pandémia, s amiatt már nem mernek közösségbe, próbákra járni. Kodály egyszer úgy fogalmazott: rajtunk múlik az, hogy a jövő tündérkert vagy pusztaság lesz-e. A pandémiás időszak különleges kihívások sorozata elé állította a nemzettudat-erősítést is felvállaló kórusunkat: a kényszerűségből elmaradt fellépések, a próbák korlátozása, megszüntetése az éltető levegőt vette el az énekelni szeretők elől, de a múltból vett élményekből, sikerekből és megtapasztásokból mindig fel lehet és kell építeni a jövőt. Ezt tettük eddig is, miközben számunkra a páratlan örömet szerző, közös éneklés egy létformát jelent. A kórusmozgalmunk további éltetéséhez a karnagyokon kívül a tag-utánpótlás folyamatos biztosítására, az egyetemi pedagógiai karokon pedig az évek óta hiányzó, ének-zenei nevelés szakos, magyar pedagógusok képzésére lenne szükség” – zárta tájékoztatását Stubendek István, aki a számos karnagyi különdíja után a jubileum alkalmából a pozsonyi székhelyű Nemzeti Népművelési Központ Tiszteletbeli Életműdíjában részesült. A kórusról további információk a www.concordia.chorus.sk oldalon olvashatók.
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
