Kezdőlap DUNATÁJ Non c’e pace tra gli ulivi, azaz: Nincs béke az olajfák alatt…

Non c’e pace tra gli ulivi, azaz: Nincs béke az olajfák alatt…

81
MEGOSZTÁS

Az önkormányzati választások „vesztesei” miatt akadoznak az érdemi tanácskozások?

Az írás címe a múlt század felében vetített olasz kultuszfilmet idézi, amelynek a címe nyugodtan lehetett volna a Vihar a biliben is, hiszen azokat a pitiáner percemberkéket pellengérezte ki, akik a semmittevésből és gondolathiányból kreálnak országos problémát. Az átlagember számára meglepő és kissé érthetetlen is az, ahogy a képviselőtestületekbe ugyan bejutó, ám korábbi tisztségeiktől megfosztott városatyák milyen vehemensen kapaszkodnak korábbi szakbizottságukhoz, városi cégek vezetőségében betöltött funkciójukhoz. Azt szokták mondani, hogy nincs pótolhatatlan ember, mert tele van velük a temető…

Először nézzük azt, hogy mit is jelent az önkormányzatiság. Lényegében azt, hogy a város, település lakossága megválasztja maga közül azokat, akikben bíznak, akik eddigi – vélt, vagy valós – eredményeikkel letettek valamit a közösség asztalára. Ám tévedhetnek is, mert sok esetben olyanok is bejutnak, akik álszent ígéretekkel, légvárak emlegetésével csapják be a hiszékeny választót. Gondoljunk csak vissza, hányan is ígérgették a „másságot”, holott eleve tudták, hogy a városok és községek működését szigorú törvények szabályozzák, amelynek elve az Addig nyújtózkodj, míg a takaród ér… Az utóbbi hetek hírei is az önkormányzati munkákkal kapcsolatosak. Érsekújvárban az „ellenzék” összefogott, s olyan eset is előfordult, amikor kivonulásukkal lehetetlenné tették az önkormányzati ülés megtartását. Klein Ottokár operaénekes egyértelműen a pontosság híve. A kottától eltérni nem lehet, a tiszta hang kötelező. Önmagára nézve ezt crédónak érzi, egyesek azonban maradnak a sértődöttségnél, vagyis a városatyák egy része inkább az acsarkodást tartja fontosabbnak, mint a város zavartalan életének bebiztosítását. De nem kell mennünk a szomszédba, Komáromban is fortyog a légkör. Olyan nagy változás nem történt a képviselőtestületben, mint azt korábban egyesek gondolták. Polgármestercserére sor került, olyan személy ülhetett a díszes székbe, aki korábban volt képviselő, illetve alpolgármesterként is alaposan megismerkedhetett a városirányítással. Minden bizonnyal azt is tapasztalta, hogy a képviselők különféle csoportosulásba tömörülnek, érdekképviseleteket alakítanak, s egyértelműen a Híd-frakció vezérszónokának irányítása alatt állnak, vagy legalább is akaratának meghajolva szavazgattak. Most fordult a kocka, ami éppen a kisebbségbe került Híd-irányítást érintette kellemetlenül. Számára talán az a legkényelmetlenebb, hogy azok, akik eddig odaadó „szolgái” voltak, most a polgármester mögé sorakoztak fel. Persze, az nem annyira egyértelmű, hogy „új szelek fújnak majd” a városban, valószínű, hogy továbbra is tabutémának számít azok felelősségrevonása, akik a várost tetemes kölcsönök felvételére kényszerítették. Nekik kényelmetlen lehet, hogy a legfelsőbb körök dédelgetett barátja, Bašternák úr állami rabruhát kapott és hozzá teljes vagyonelkobzást. A KOMVaK korábbi vezetői és felügyeletének tagjainak van akkora vagyona, hogy kellő szigor esetén a város minden kára megtérülne…
Gúta is figyelmet kíván. Az utóbbi önkormányzati ülések hangulatát átszőtte a sértődöttség. Azok, akik szerettek volna Horváth Árpád székébe ülni és követőiknek fűt-fát ígértek, nehezen törődnek bele abba, hogy hoppon maradtak. Ráadásul a régi-új városvezetés azokat az önkormányzati bizottságokat, amelyek sok esetben azonos területen tevékenykedtek, összevonták, tehát a bizottságok számát csökkentették. A bizottságokból így kikerült képviselők folyamatosan tiltakoznak. Amikor az iskolaügyi bizottság tagjai nem engedték, hogy két, nem bizottsági tagként tevékenykedő képviselőnek beleszóljon munkájukba, azok felháborodásukat a világhálón adták hírül. Kellemetlen, hogy a bizottsági munkák alapelveit ugyanezen képviselők is elfogadták… Egyikük azon háborodott fel, hogy szerette volna megkérdezni a szabadidőközpont igazgatóját, hogy mikor lesz az épület lépcsőzete akadálymentesítve. Hmmm … ehhez elég egy rövid telefonbeszélgetés, nem kell zavarni egy komoly ülést, ahol az iskolák igazgatói arról tanácskoznak, hogyan lehet megmenteni a diákhiány miatt veszélybe került iskolákat.

–ml–

 

DUNATÁJ HETILAP 13/2019

Kép: pixabay

hirdetés