Kezdőlap BELFÖLD Nem foglal állást a szlovák alkotmánybíróság Pered névváltoztatási ügyében

Nem foglal állást a szlovák alkotmánybíróság Pered névváltoztatási ügyében

283
MEGOSZTÁS

imageNem foglalt állást a szlovák alkotmánybíróság Pered (Tesedíkovo) önkormányzatának panaszáról, amelyet azután nyújtottak be, hogy a kormány októberben elutasította a város történelmi magyar nevének visszaállításáról döntő népszavazás eredményét – erősítette meg az MTI-nek hétfőn Anna Pancúrová, a bíróság szóvivője.

    Január 29-én született határozatát a kassai székhelyű taláros testület azzal indokolta, hogy nem illetékes döntést hozni az ügyben, valamint arra is, hogy a panasz benyújtása nem az önkormányzat illetékességébe tartozott.
    A jelentős többségében magyarok lakta településen 2012 tavaszán népszavazáson döntöttek arról, hogy az 1948-ban az akkori csehszlovák közigazgatás által Tesedíkovóra átnevezett város hivatalos neve ismét Pered legyen.
    A népszavazás eredményét jog szerint a kormánynak is jóvá kellett volna hagynia. Ezt azonban Robert Fico kabinetje megtagadta, arra hivatkozva, hogy a névváltoztatás álláspontjuk szerint sértené a településekről és az államnyelvről szóló törvényt. Az elutasító döntés negatív reakciók sorát váltotta ki, főként felvidéki magyar szervezetek részéről.
    Az alkotmánybíróság határozatáról Pered önkormányzatát hétfőig hivatalosan nem értesítették. Borsányi Gyula, a település Magyar Közösség Pártja (MKP) jelöltjeként megválasztott polgármestere az MTI-nek azt mondta: céljuk elérése érdekében továbbra is minden törvényes eszközzel élni kívánnak. Hozzátette: az ügyben hasonló beadvánnyal fordultak a szlovák legfelsőbb bírósághoz is, erről egyelőre annyit tudnak, hogy beadványukat a testület a kerületi szintű bírósághoz utalta.
    A vágselyei járásban lévő Peredet, amelyet már 1238-ban ezen a néven említenek a történelmi feljegyzések, 1948-ban az akkori Csehszlovákia kommunista közigazgatásának döntése alapján nevezték át Tesedíkovóra – Tessedik Sámuel evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró (1742-1820) nevéből alkotva meg az elnevezést.
    Azokban az években a kommunista államhatalom szlovákosító intézkedései keretében több mint hétszáz más, magyar és német nevű település is új nevet kapott, ezek jelentős része máig ezt a hivatalos megnevezést kénytelen használni.

MTI

hirdetés