Kezdőlap HÍR-MIX Negyven éve adták át a zeneszerző szobrát és a körülötte lévő parkot

Negyven éve adták át a zeneszerző szobrát és a körülötte lévő parkot

624
MEGOSZTÁS

Egyre jobban erősödik Lehár Ferenc kultusza szülővárosában

Ebben az évben emlékezik meg a világ és szülővárosa Komárom, Lehár Ferenc, az operettkirály születésének 150. évfordulójáról. Sajnos, a készülő kerek évforduló ünnepségeit a koronavírus-járvány teljesen átírta, így az évfordulóra tervezett ünnepi hangversenyről csak virtuálisan beszélhetünk. Ehhez az évfordulóhoz szorosan hozzátartozik az a 40 évvel ezelőtti esemény is, amikor 1980. június 5-én ünnepélyes keretek között átadásra került a zeneszerző impozáns szobra és a róla elnevezett park.

A leleplezés utáni első pillanatok: Bende István a városháza akkori a elnökhelyettese, Emil Venkov szobrászművész és Ölveczky Ferenc, a vNB elnöke

Ezen a napon nyílt meg a Lehár emlékkiállítás a Duna Menti Múzeum épületében, amelyen fényképek, kéziratok, kották, plakátok és egyéb tárgyak jellemzik a kort, amelyben Lehár élt és alkotott. Mivel 1970-től már a városházán dolgoztam, szerényen ünnepeltük meg Lehár születésének 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból egy kisebb méretű Lehár monográfiát adott ki a város. Már ekkor felvetődött, hogy minél előbb szobrot kell állítani a zeneszerzőnek ott, ahol Lehár Ferenc szülőháza állt. Nagyobb löketet adott a szobor felállításához és a park megtervezéséhez egy japán televíziós forgatócsoport is. Lehár életéből forgattak filmet Európában, és a külügyminisztériumon keresztül felhívták Komáromot, hogy mikor jöhetnek a városba filmezni. Elmondtam a külügyminisztérium képviselőjének, hogy most ne jöjjenek, mert csak egy emléktábla van Lehár Ferenc szülőházán, s ez kevés volna a japán nézőknek, akik szintén szeretik Lehár zenéjét. De ha érdeklődnek két év múlva, akkor tudok majd arra válaszolni, hogy van-e értelme eljönni Komáromba filmezni. Időközben elindult egy folyamat, amely a szobor felállítására és a park létrehozására irányult: ingatlanok felvásárlása és ezek lebontása. A szobor elhelyezését és

Heti rendszerességgel, csaknem egy éven át ülésezett a szakbizottság a szoboravatás méltó körülményeinek megteremtése érdekében

a környező parkot Milan és Ivica Schvarz, most is Komáromban élő mérnökházaspár tervezte. Pályázat útján több javaslat közül Emil Venkov, bolgár származású szobrászművész (aki néhány éve hunyt el Bazinban) kapott megbízást a szobor megalkotására. A tervező házaspárral többször is meglátogattuk a szobrászt műtermében, míg végre megszületett a 255 cm magas szobor végső formája, ahogy ma ismerjük és karnagyként ábrázolja Lehárt. A szoborhoz szorosan hozzátartozik három, márványlapokból teraszosan kirakott hatszögletű, virágokkal díszített terület, amely a színpadot jelképezi, hiszen Lehár a művein keresztül ma is mint színpadi szerző él az emberek életében. A szobor márvány tömbjén a következő szöveget olvashatjuk: Ezen a helyen állt a világhírű zeneszerző szülőháza. A szobrot és a parkot Komárom városa létesítette születésének 100. évfordulója alkalmából. Az új Lehár park értékes zöldövezettel gazdagította a várost. Az 56 áras területből 33,5 árat fákkal ültettek be és füvesítették. A szobor felépítését és a park létrehozását az akkori Vnb elnöke, Komárom polgármestere, Ölveczky Ferenc és a járási szervek is lelkesen támogatták.

Balról jobbra: Nagy Kázmér, a jnb elnöke, Mikus Imre kulturális miniszter-helyettes, Jurík Rudolf, a központi pártbizottság osztályvezetője, Anton Hlaváč, a járási pártbizottság elnöke és Benyó Máté, a jnb korábbi elnöke, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke és a Nemzeti Front elnöke látható

Pénzbeli támogatásért az akkori városvezetés nevében Miroslav Válek kultuszminiszterhez fordultunk, aki a szlovák irodalom neves költője volt. Rövidesen megjött levelünkre a válasz, hogy 1990-re a minisztérium távlati tervei között szerepel a komáromi Lehár szobor felállítása. Tudtam, hogy ha erre várunk, akkor abból soha nem lesz semmi. Így az egyik magas beosztású minisztériumi barátomtól érdeklődtem s tanácsot kértem tőle, hogyan lépjünk tovább. Őszintén elmondta, hogy Válek miniszter nagyon szereti, ha a kérelmezők azt is megírják neki, hogy ők mit tesznek a tervek megvalósításáért. Így megfogalmaztam a második levelet – kérelmet a minisztérium felé, ahol megírtam, hogy a város megoldja a parkosítást és egyéb feladatokat, mi csak fogadta a város küldöttségét. Megnézte a terveket és támogatásárólb iztosította a várost. A minisztériumtól egy millió koronát kaptunk, s Válek a helyettesét, Mikus Imrét bízta meg a munkálatok követésével, aki sokat segített és végül ő volt a szoboravatáson az ünnepi szónok. Itt meg kell még említeni, hogy a szobor körüli parkot a városi műszaki szolgáltatások (Technické služby) vállalta és a város polgárai segítségével létesítettük. Mikor elkészült a szobor, a szobrász közölte velünk, hogy akkora posztamenset, amelyre rá lehetne helyezni az alkotást, nem tud beszerezni. Így átmentem magyar barátaimhoz Dél-Komáromba, s megkértem őket, hogy segítsenek. Ők vittek el Süttőre, ahol az ottani kőfaragó vállalattól nagyon rövid idő alatt megkaptuk ajándékba a 7 tonnás talapzatot. Ezt a tényt az ünnepi köszöntőben is megemlítettem. A szoboravatáson, amelyre 1980. június 5-én került sor, több ezer ember jött el. Itt volt több ország nagykövete, a kultuszminisztériumot Mikus Imre képviselte. A színvonalas kultúrműsor után Mikus Imre és Ölveczky Ferenc ünnepi beszéde következett, majd leleplezték a szobrot. Itt még meg kell említenem, hogy az avatás után két hónappal ismét érdeklődtek Prágából, hogy jöhetnek e a japán filmesek. Örömmel mondtam igent, mert már van mit megmutatni a Lehár-emlékek közül. Hiroshi Sakada vezetésével a forgatócsoport három napot töltött Komáromban. Mindent lefilmeztek Lehárról, ami a zeneszerzőt és a várost összekötötte. Néhány hónap elteltével köszönőlevelet kaptunk Japánból, amelyben megköszönték vendéglátó szeretetünket, és tájékoztattak arról, hogy nagy visszhangja volt Lehár életét bemutató filmüknek. Habár Lehár felnőttként már sosem kereste fel a várost, a sokrétű zeneszerzői munkájára hivatkozva, mindig büszkén vallotta az emlékirataiban: „Komáromi gyerek vagyok”.

Az öntők is elégedettek voltak munkájukkal


A Lehár kultuszt és munkásságának emlékét ápolja a 2012-ben alakult Lehár Ferenc Polgári Társulás. A városi művelődési központ igazgatója Lehár hangversenyt tervez, és a Lehár fesztivált magasabb szintre kívánja emelni. Új kiadvány jelenik majd meg Lehár életéről.

Dr. Bende István

DUNATÁJ HETILAP 23/2020

hirdetés