HAZA DUNATÁJ Négy év alatt a városi kasszából közel félmillió eurót kapott a komáromi...

Négy év alatt a városi kasszából közel félmillió eurót kapott a komáromi nyugdíjasotthon

2079
hirdetés

Néhány képviselő nem az észszerűbb gazdálkodást, hanem a havidíj emelését javasolta

Valójában nem történt más, mint ismételten bebizonyosodott, hogy a komáromi önkormányzatban van egy stabil, megtörhetetlen csapat, amely rendszeresen meggátolja azt, hogy a városi kasszát „fejőstehénként” használó cégek és intézmények felelőtlen gazdálkodását megállítsák, a felelősöket pedig megbüntessék. Komáromban ugyanis nincs olyan városi cég, vagy intézmény, amely legalább nullszaldóval, azaz kiegyensúlyozott gazdasági mérleggel zárjon az év végén. Ezzel szemben a cégeket sok esetben mesterségesen tartják talpon, kerül amibe kerül alapon. Értesüléseink szerint a mai napig nem működik az új gázleválasztó, amivel a termálfürdő üzemeltetését biztosítani lehetne, viszont a képviselők közül senki sem volt kíváncsi arra, hogy ki adott parancsot a korábbi berendezés szétszerelésére, illetve hová tűntek a tartályok, rézcsövek. Hasonlóképpen nem szeretnék megbolygatni a KOMVaK korábbi vezetésének ténykedését, az Olláry-féle cégirányítás „húzásait”, amelyek eredményeképp kölcsönt kellett felvenni a felhalmozott tartozások kiegyenlítésére. Másutt a rosszul gazdálkodó cégvezetők, de még a polgármesterek is a bíróság elé kerülnek, nálunk viszont nem. Nehéz eldönteni, hogy csak a nehéz felfogás, vagy anyagi érdek áll az ügyek mögött…

Az intézmény igazgatójává 2016 októberében nevezték ki Mgr. Polgárová Hedvigát, aki ugyan szociális téren kellő tapasztalatokkal rendelkezett, ám igazgatási feladatkört ilyen intézményben, mint a nyugdíjasotthon, még nem látott el. A kinevezésére azért volt szükség, mert a korábbi igazgatónő ellen rendőrségi vizsgálat folyt egy korábbi nyugdíjasotthonban elkövetett visszaélések miatt. A főellenőr lényegében nem tett mást, mint kiterjedt vizsgálatának alapjául a múlt év végén a Dunatájban leírt tényeket vizsgálta felül, miszerint évek óta olyan anyagi juttatásokhoz jut az otthon a városi kasszából, amelyre nincs példa a környéken. Arról nem is szólva, hogy Komárom területén több olyan szociális intézmény tevékenykedik, ahol a város nyugdíjasai kapnak ellátást, viszont támogatást nem! Ez az egyenjogúság tudatos megsértése! Az egyes képviselők által a legmagasabb színvonalúnak minősített nyugdíjasotthonban azonban más furcsaságok is vannak. Lényegében csak éjszakai szállást adnak néhány, városi képviselő rokonságához tartozó idős embernek, akiknek állítólag saját kulcsuk van az épülethez, egészségügyi besorolásuk alapján pedig nem is lehetnének az otthon lakói! Érdekes módon a képviselők egy csoportja nem is reagált a vizsgálatnak arra a felmérésére, amelynek alapján az intézmény lakóinak ápolására kiszámított átlagösszeg ugyanannyi, illetve sokkal magasabb, mint azokban az intézményekben, ahol ugyancsak minőségi ellátást biztosítva működnek a komáromihoz hasonló nyugdíjasotthonok, melyek viszont nem kapnak külön támogatást. Csak abból gazdálkodnak, amit állami támogatásként (fejpénzként), illetve az otthon lakóitól kapnak. A vizsgálat kiderítette, hogy az egy főre átszámított indokolt gazdasági költségek a komáromiban 793 (a Náručban 738) euró, addig Ógyallán, Gútán, Dunaszerdaherlyen 635 és 715 euró között mozognak. Nem volt nehéz átszámolni a kiszolgálószemélyzet kihasználtságát. Miközben más intézményekben ugyanilyen minőségi gondoskodás mellett tevékenykedik a személyzet, kiderült, hogy a komáromiban a legjobb szándék mellett is legalább 17 fővel többen dolgoznak a nyugdíjasotthonban. Nagy valószínűség szerint jelentős részüknek még a kellő szakképesítésük (nővérfőiskola) sincs meg, különben nem lenne szükség szakképzet külső ápolószolgálat bevonására. Ami a legmegdöbbentőbb, az a folyamatos kiszipolyozás, ami az intézet részéről éri a nyugdíjasokat, illetve családtagjaikat. Csintalan Miklós főellenőr a környező nyugdíjasotthonok havi taxatívájának összevetésekor állapította meg, hogy a komáromi otthon lakói a múlt év folyamán 608 0102 eurót fizettek az ellátásukért, holott Dunaszerdahelyen, ahol egy igazgatóság alatt két épületegységben folyik ez a szociális tevékenység, 504 543-mat. Ugyanakkor Ógyallán ez az összeg 251 737, a gútai városi nyugdíjasotthonban 268 681, a Náruč intézményben 229 054, Kolozsnémán 321 306, Somorján pedig 140 588 euró. Mindehhez még jó tudni, hogy a komáromi városi nyugdíjasotthonban a környék összes intézménye közül a legkevesebb olyan gondozott van, aki teljes felügyeletet és ápolást igényel. Shakespeare szavaival élve, valami bűzlik, ha nem is Dániában, de Komáromban. Nem tavalyelőttől, hanem sokkal korábbtól, Bastrnák Tibor polgármestersége alatt indult el a lejtmenet, vagyis inkább az otthon igazgatóságának furcsa és megmagyarázhatatlan – ámde az expolgármester holdudvarához tartozó képviselők lelkes támogatása mellett – felettébb kétes gazdálkodása. Az érkező és távozó igazgatók csak a korábbiak tapasztalataira építve mertek kérni, követelni, vélt, vagy valós problémák megoldására. Ha megtették, és a nagyvonalú képviselőtestület azt jóvá is hagyta, lelkük rajta. Más dolog az, ha mindehhez képviselői, egyéni támogatások is párosulnak. A komáromi önkormányzat legutóbbi ülésén, amikor egyesek megdöbbentek, hogy milyen magas a fluktuáció a nyugdíjasotthon személyzete körében, hogy a városi hivatalnak kellett kellő felkészültségű és tapasztalattal rendelkező közgazdászt találnia, mert a korábbiak sorozatban hagyták el az intézményt és milyen rossz gazdasági kilátásai vannak az intézménynek, Andruskó Imre, a Híd frakcióvezetője meg sem próbálta értelmezni a főellenőr jelentését. Számára csak az volt fontos, hogy mielőbb biztosítsa az igazgatónőt arról, hogy a jövő évre a testület már jóváhagyta a költségvetést és abban ismét lesz egy kis „mentőöv”, illetve tartós megoldásnak találta azt is, ha az intézményben tovább emelik az ott gondozottak havi ápolási díját. Meg sem fordult a fejében, hogy mi legyen azokkal a vagyontalan, életüket becsülettel végigdolgozó kisnyugdíjasokkal, akiknek nincsenek hozzátartozóik, akik megfizetnék az ellátásukat. Mint ahogy azt az egyik ott lakó megjegyezte: – Mehetünk a híd alá…

Régen készült ilyen aprólékos és körültekintő jelentés a főellenőri irodában. Véleményünk szerint sok olyan tétel vár még feltárásra, ami a Bastrnák Tibor polgármesteri tevékenységére eredeztethető
vissza. Azon pedig végképp nem lehet csodálkozni, hogy Bastrnák holdudvara nem csak régebben, de most is mindent elkövet az igazság feltárása ellen. Ezúttal azt, hogy a megszokott módon, a szavazáskor nem fogadták el a főellenőri beszámolót. A nyilvánosság előtt azonban nem maradhat titok, ki, hogyan szavazott…

A főellenőri jelentést megszavazta: Benyo Zoltán, Bujna Zoltán, Keszegh Béla, Keszegh Margit, Kispéntek József, Less Károly, Rajkó Ferenc.

A szavazásnál tartózkodott: Andruskó Imre, Feszty Zsolt, Gajdáč Ondrej, Hortai Éva, Korpás Péter, Marek Anton és Vetter János

Nem szavazott: Glič Konštantín és Szabó Béla

 

DUNATÁJ HETILAP 21/2018

hirdetés
Previous articleÉrtesítés helyi közutak teljes lezárásáról
Next articleTeljes jelöltlistát állított az MKP gútai alapszervezete