Sokrétű közéleti tevékenységet folytat, műsorokat szervez, könyveket ír, s miközben már több megérdemelt díjat vehetett át, mások munkájának a jutalmazását szintén fontosnak tartja. A Komáromban élő nyugalmazott pedagógus, Klemen Terézia a 70. életévéhez közeledve is fáradhatatlanul teszi a dolgát, s újabb terveket szövöget. Minderről a Lehár Nyár egyik vasárnapi koncertje előtt beszélgettünk.
Többedmagával együtt 2012-ben alapította meg a Lehár Ferenc Polgári Társulást, amelynek azóta is az elnöke. Sikerült-e valóra váltani a célkitűzéseiket?
A Lehár Ferenc PT célul tűzte ki a Lehár-kultusz éltetését, illetve nem csak az operett műfaj, hanem a nívós zenei művek népszerűsítését. A megalakítása után, hiánypótlásként ötlöttem ki a sokféle zenei ízlést kielégítő, Lehár Nyár elnevezésű, komáromi szabadtéri koncertsorozatot, amely a pár évvel később indított Komáromi Kulturális Nyár alapját képezte. Mivel az „Operettkirály” és aakatona-karnagy édesapja is rendszeresen játszott térzenét, ezért a vendéglői teraszokkal körbevett Klapka teret választottuk a Lehár Nyár helyszínéül. Miután Komárom város teljeskörűen felújíttatta a Tiszti Pavilon részben fedett nézőtérrel is rendelkező amfiteátrumát, hagytam magam rábeszélni a helyszín-változtatásra, mert ott már nem vagyunk kiszolgáltatva az időjárás viszontagságainak, és bőven akad ülőhely. E koncertsorozat folytatását azonban nem tervezem, mert annak látogatottságát csökkentette, hogy az Egressy Béni VMK újabban péntekenként és szombatonként is biztosít szabadtéri programokat. Ennyi koncert már talán túl soknak bizonyul, a mi közreműködésünkre nincs szükség… Az természetes, hogy a világhírű zeneszerzőnk születésnapján, április 30-án minden évben a szobránál tartunk koszorúzással egybekötött emlékünnepséget. Továbbá nagy közkedveltségnek örvend a farsangi időszakban, a Tiszti Pavilon impozáns dísztermében megrendezendő Lehár-bálunk, amelyből – némi pandémiás akadályoztatással – eddig kilencet tarthattunk meg, az utolsót 2020-ban. Az év márciusában még a hagyományos nőnapi koncertünk is megvalósult, aztán következett a járványügyi szigor, a folytatása pedig szintén a Covid-19-től, illetve a vonatkozó intézkedésektől függ. Viszont nemrég egy feledhetetlen rendezvény társrendezője lehettem: Klasszikusok a Dunánál címmel, a 8. Több mint szomszéd – Magyar kulturális hét Pozsonyban elnevezésű rendezvénysorozat keretében valósult meg az a koncert, amelyen nagy sikert arattak a következő szólisták: Boncsér Gergely-tenor; Jenei Gábor-tenor; Nagy Ibolya-szoprán, Pánczél Klaudia-mezzoszoprán, Zhang Yu Carolyn-koloratúr szoprán és a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar.
Mindez önmagában sem kevés, ám 2014. október 10-én a belügyminisztériumban hivatalosan bejegyeztették a Szlovákiai Civil Becsületrend Polgári Társulást. Mi indokolta e további csoport létét?
Az újabb társulásunk küldetése olyan személyiségek jutalmazása, aki konkrét tetteivel következetesen más emberek, egy közösség, egy régió lakossága számára olyan tevékenységet végez, amelyet sem intézmény, sem magánszemély semmilyen módon nem honorál. Idén május 7-én nyolcadik alkalommal tartottuk a díjátadó ünnepségünket a Kultúrpalotában, ahol Simek Viktor zoboralji értékteremtő rajztanár-karnagyot jutalmaztuk, s a folytatás sem marad el. A másik nagyszabású rendezvényünk pedig a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny, amely 2021. szeptember 5-én jubilált. Mivel a komáromi VMK 1987 óta hagyományosan megrendezi a Nemzetközi Lehár Ferenc Énekversenyt, s azzal nem akartunk vetélkedni, ezért az évszázad Manonjának nevezett, pozsonyi születésű primadonnáról elnevezett viadalunkat Érsekújvárba vittük át. Ott azt az operaénekesként is ismert Klein Ottokár polgármester örömmel fogadta, és a támogatásáról biztosított minket. Ezt öt éven át meg is kaptuk tőle, s a további sikeres együttműködésben is bízunk. Örömmel említem, hogy a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum – Magyar Kultúra Múzeumában ez idő tájt is megtekinthető a Kossuth-díjas Házy Erzsébetről halálának 40. évfordulója alkalmából készített, nagyszabású emlékkiállításunk, amelynek az egyik kurátora vagyok. A tárlatot június 8-án Magyarország Pozsonyi Nagykövetségével és a házigazda múzeum vezetőségével együtt nyitottuk meg. Mivel Házy Erzsébet 1929. szeptember 30-án Pozsonyban született, akkortájt szeretnénk a Duna Menti Múzeumba áthozni ezt a gazdag tárlatanyagot, amely később a budapesti Magyar Állami Operaházba „vándorol”. Mivel a Házy családnak egykor Nyárasdon volt háza, végül állandó kiállításként ott kap majd helyet. Előzőleg, szeptember 16-17-én ismét Érsekújvárban tartjuk a hatodik énekversenyünket, ha azt semmi sem gátolja.
Lehár Ferencről Margitay Zoltánnal közösen, az emlékév keretében. 2020-ban írta meg Az Operettkirály – Lehár Ferenc életútja című könyvét, az előző, Házy Erzsébetről szóló pedig Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet címmel 2018 májusában jelent meg. A legutóbbi, Kitaszítottak című, Oláh Kálmánnal közös kötete viszont nem zenei, hanem történelmi tematikájú…
Mivel magyar nyelv és irodalom, illetve kommunikáció, valamint történelem szakos pedagógusnak tanultam, és nagyon szívesen foglalkozom a történelmünkkel, ezért a felvidéki magyarok csehországi deportálása kezdetének 75. évfordulója alkalmából megjelentettük a Kitaszítottak című könyvet. A meghurcoltatásban érintett rokonaimon kívül a felvidéki magyar közösségünknek is tartoztam azzal, hogy a hajdani gyalázatos történéseket kissé más szemszögből mutassam be, mint ahogy azt a korábbi kötetek szerzői tették. Visszanyúltam annak a kiindulópontjához, az eredeti ideához. Mindhárom könyv kapcsán sok felvidéki és magyarországi településen tartottunk bemutatókat, amelyeket jelenleg szüneteltetek. Azért, mert az elmúlt hetekben, két magyarországi színművész felkérésére megírtam egy zenés színházi művet, amelynek a bemutatóját hamarosan Budapesten tartjuk. A nyár folyamán Ógyallán, Somorján, Alsóbodokon és további felvidéki, valamint magyarországi helyszíneken is látható lesz a Szeretni bolondulásig című, életrajzi vonatkozású produkció. Azzal Fényes Szabolcs dalszerző, az Operettszínház egykori igazgatója születésének 110. évfordulójára emlékezünk. Életét a dalain keresztül, humoros-zenés formában mutatjuk be.
Idén július 1-től legalább egy éven át irányítja az észak- és dél-komáromi magyar tagokkal, negyed évszázada működő Rotary Club tevékenységét is. Hogyan jött ez az újabb bizonyítási lehetőség?
2017 óta vagyok Rotary-tag, s a 23 fős társaság úgy gondolta, hogy e hónaptól egy éven át én irányítsam e világszervezet észak- és dél-komáromi tagjait egyesítő klubját. Éppen most kaptam meg az elnökünk kinevezésemmel kapcsolatos, írásbeli gratulációját. Fő küldetésünk a jótékonykodás, jelszavunk: Cselekvő humanizmus. Például a Covid-járvány kezdetén Kínából rendeltük meg a hiányzó teszteket, amelyeket ingyen az egészségügyi dolgozók, a rendőrök és egyes gyárak rendelkezésére bocsátottunk. Továbbá támogatjuk a hátrányos szociális helyzetben élő fiatalokat és a mentálisan sérült ifik digitális felzárkóztatását, valamint a külföldi tanulmányokat folytató diákok számára diákcsere-programokat szervezünk, s a Selye János Gimnáziumban tanuló tehetségeket is rendszeresen anyagilag segítjük…
Miért tartja fontosnak a saját közéleti tevékenységét, amiért eddig Komáromban Polgármesteri és Pro Urbe Díjjal, továbbá a Femine Fortis-Erős Nők Példakép-díjjal, a Katedra Társaság Katedra-díjjal, a Kultsár István Szakgimnázium – volt munkáltatója pedig Kultsár-díjjal is jutalmazta önt?
Szerintem minden ember annyit ér, amennyit a köz javáért tesz – ehhez nincs mit hozzáfűzni.
Nagy-Miskó Ildikó, Dunataj.sk
