HAZA RÉGIÓ Merre tovább, Kárpátalja…? – Komáromban debütált a Mathias Corvinus Collegium

Merre tovább, Kárpátalja…? – Komáromban debütált a Mathias Corvinus Collegium

282
hirdetés

November 30-án a komáromi Zichy-pont Közösségi Központban indította az időszerű, fontos témákat boncolgató beszélgetőest-sorozatát a Felvidéken dunaszerdahelyi székhellyel működő Mathias Corvinus Collegium – MCC. Annak ellenére, hogy a városban ezzel egyidejűleg két könyvbemutatóra és más műsorokra is sor került, megtelt – javarészt ifjú érdeklődőkkel – a belvárosi helyszín.

Demkó Attila, Kozma Klementina és Pomichal Krisztián

Pomichal Krisztán, az MCC felvidéki ügyekért felelős igazgatója elöljáróban elmondta, hogy bár a Merre tovább, Kárpátalja? Magyarok a háború előtt, alatt és után címmel beharangozott téma kerül terítékre, azonban az ismert külpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője, Demkó Attila mellett mégsem az időközben megbetegedett Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke foglal helyet, hanem Kozma Klementina, nemzetközi biztonság- és védelempolitikai elemző, közgazdász, e műhely kutatója. A szakértők a műsorvezetővel együtt elemezték a kárpátaljai magyarság aktuális helyzetét és jövőbeni kilátásait, s az ukrán-román viszony alakulására is kitértek, hiszen ez a szomszédban folyó ukrán-orosz háború miatt különösen fontos téma.

Javarészt ifjú érdeklődők érkeztek a Zichy-pontba

Ahogy hallhattuk: a közel két éve dúló háborút illetően idén már nagyobb áttörésre nem lehet számítani, a következő hónapokban az oroszoknak kedvezve lelassulnak a történések. A nagy esőben, szélben a felderítéseket végző, kisebb drónok nem működnek, a lassú orosz előretörések nem lesznek sorsdöntőek. Eközben az ukránok mégis úgy érzik, hogy amíg a Nyugat mögöttük áll, van számukra remény. Ukrajnának azonban nincs szabad döntése abban a kérdésben, hogy tovább harcol vagy inkább megadja magát, mert erről elsősorban az Oroszország és az Egyesült Államok, illetve a nyugat-európai országok közti esetleges megállapodás határoz.

Pomichal Krisztán, az MCC felvidéki ügyekért felelős igazgatója köszöntötte vendégeit

A kárpátaljai magyarság helyzete kapcsán az is szóba került, hogy az ukrán szélsőjobboldali erők fokozottan szítják a feszültséget a magyar kisebbség ellen (pl.: a munkácsi turul eltávolításának az ottani polgármester általi támogatása stb.). A feltüzelt közhangulatban adódik a kérdés, a háború befejezése után nem éppen a kárpátaljai magyarságot kiáltják-e majd ki bűnbaknak, ezzel megpecsételve a jövőbeni sorsát…

Vajon a háború befejezése után majd kit kiáltanak ki bűnbaknak?

Jelenleg folyik a magyar lakosság asszimilálása, Munkács és Ungvár fokozatos elukránosítása idején a legmagyarabb városnak Beregszász bizonyul, ahol az MCC kárpátaljai székhelye is immár saját óvóhellyel rendelkezve működik. A magyarlakta falvak e tekintetben a városoknál erősebbnek bizonyulnak: a betelepülő ukránok többnyire beilleszkednek, közülük többen elmagyarosodnak. Megjósolhatatlan, hogy a háború befejezése után mennyire sikerül visszaállítani a régiókat, és a hatóságok létrehoznak-e magyar körzetet stb.

A közel két éve dúló háborút illetően az idén már nagyobb áttörésre nem lehet számítani

Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának a közeljövőben van-e esélye arra, hogy az Európai Unió és a NATO tagjává váljon, a következő válasz érkezett: „A háború alatt szinte a nullával egyenlő a NATO-ba történő belépésének az esélye, hiszen az maga után vonná a többi NATO-tagország háborúba való belépését is, amit egyetlen érintett ország sem kívánhat a saját polgárainak”. Az EU-s belépés kapcsán pedig alapkérdés, hány uniós tagállam gátolja vagy pártolja majd a fokozatosan elszegényedő, tönkrement infrastruktúrával és kihalt falvak tömkelegével rendelkező, lerombolt, több millió lakosa által elhagyott Ukrajna belépését, amely újjáépítéséhez temérdek pénzre lesz szükség.

A román szélsőséges erők már Nagy-Románia visszaállítását szorgalmaznák…

Eközben a román szélsőséges erők már Nagy-Románia visszaállítását szorgalmaznák, azt remélve, hogy az Ukrajnához tartozó Moldovát, Észak-Bukovinát, Besszarábia déli részét e háborúnak köszönhetően majd visszakaphatják. A jelen levő szakértők szerint amíg az EU és a NATO erős, nem kerülhet sor ilyen területi követelések teljesítésére. Ez legfeljebb akkor valósulhatna meg, amennyiben mindez az Egyesült Államok érdekeit szolgálná, és a nagyhatalom is ezt akarná.

Háborús időkben fizikai képtelenség elnökválasztást tartani…

Vajon a háborús helyzetben van-e igény a rezsimváltásra, Zelenszkij elnök más politikussal történő pótlására? – adódott az újabb fontos kérdés. A válaszokból kiderült, hogy háborús időkben fizikai képtelenség elnökválasztást tartani, hiszen az ukránok közül rengetegesen külföldre menekültek, mások a lövészárkokban szenvednek. „Egy biztos, ha majd arra sor kerül, Zelenszkij elnöknek annak ellenére is vállalnia kell a megmérettetést, hogy már bel- és külföldön is sokan belefáradtak a politizálásába, s egyre több érdek mutatkozik az elmozdítására. Az esetleges ellenlábasai közül talán Porosenko, korábbi elnök lehetne a legesélyesebb elnökjelölt.

A hallgatóság különféle kérdéseire is feleltek a vendégek

Az est hátralévő részében a hallgatóság kérdéseire is feleltek a vendégek. Egyebek mellett felmerült, hogy ha majd Donald Trump győz a jövő évi amerikai választásokon, akkor az orosz-ukrán háború kérdésében is változások következhetnének be, mivel ahogy a kampánya során hangoztatja: ha ő került volna az elnöki posztra, most nem dúlna háború. Mivel az amerikai nép is egyre jobban belefárad ebbe és az izraeli – palesztin háborúba, a tengeren túli gondok megoldásába, a közhangulat is kedvezhet Trumpnak.

Ismerős arcok a hallgatóság soraiban

Végül a magyar kormány tudatos, alaposan átgondolt haderőfejlesztéséről, a több helyszínre tervezett és már működő aknavető- és lőszergyárak építéséről is szó esett, amely során „legóként minden mindennel összefügg“.


Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Akiknek elnyerte a tetszését a magvas gondolatokat tartalmazó tegnapi rendezvény, azok az új érdeklődőkkel együtt december 4-én (hétfőn) ismét 17:30 órakor Kenyeres Oszkárral és Jakab Sándorral, a népszerű Hazajáró házigazdáival találkozhatnak a Zichy-pontban. Szintén ugyanott, december 14-én (csütörtökön) korosztályának egyik legtehetségesebb történésze, Gali Máté Trianoni évszázad című előadását hallgathatják meg.

Voltak, akik a könyveiket is dedikáltatták Demkó Attilával

Kövessék az MCC Felvidék közösségi oldalát: https://www.facebook.com/mccfelvidek, ahol minden eseményről időben értesülhetnek!

Nagy-Miskó Ildikó, ma7.sk

hirdetés
Previous articleA Mathias Corvinus Collegium csütörtökön indítja komáromi rendezvénysorozatát
Next articleKomárom: A város a térfigyelő rendszer újabb korszerűsítését készíti elő