Kezdőlap RÉGIÓ Méltó egyházi besorolást kap Komárom főtemploma

Méltó egyházi besorolást kap Komárom főtemploma

427
MEGOSZTÁS

Komáromban az első templomot 1674-1677 között építették a jezsuiták, tornyán (mely egyben a város őrtornya is volt) Szent András apostol kétméteres vasszobrával. A gyorsan növekvő város számára szűknek bizonyult régi templom mellett 1723 és 1734 között új templomot emeltek, melyet szintén Szent Andrásról neveztek el. Építéséhez a lerombolt érsekújvári erőd anyagát is felhasználták. A rosszul megépített templom egy része azonban 1738. december 28-án összedőlt. A hagyomány szerint egy lovasszekér szaladt a templom repedező falának. A jezsuiták vállalták a templom újjáépítését, cserébe a város a szomszédos telkeket nekik adományozta. Először a székházukat (1748-ban), majd a gimnáziumukat (1749-ben) építették fel. Az új templom alapkövét 1748. augusztus 3-án rakták le, 1756-ban készült el a templom. A barokk freskókat Franz Anton Maulbertsch készítette 1760-ban. A templomot 1763. június 28-án a nagy komáromi földrengés romba döntötte, de 1768 és 1771 között újjáépítették, alacsonyabb tornyokkal. A freskókat ezúttal Johann Lucas Kracker készítette. 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet, a templomot (a gimnáziummal és a rendházzal együtt) a pannonhalmi bencések kapták meg. Az 1783-as újabb földrengés után a komáromiak kérésére minden nap délután három órakor meghúzták a templom nagyharangját az égiek kiengesztelésére. Ez a hagyomány napjainkig fennmaradt. 1848. szeptember 17-én a nagy tűzvészben a templom (a rendházzal és a gimnáziummal együtt) leégett. Közadakozásból újították fel, 1860. október 28-án szentelte újjá Scitovszky János esztergomi érsek. A tornyok csonkák maradtak, a ma is látható karcsú tetőzetet 1896-ban emeltette Majláth Gusztáv Károly plébános. A templom a második világháborúban több gránáttalálatot kapott, a tetőzet megsérült, valamint kitört a festett ablakok egy része. Az 1970-es években műemléképületként állami támogatással felújították. A templom híres jó akusztikájáról, gyakran tartanak itt orgonahangversenyeket. Egyik oldalkápolnájában áll az első világháborúban elesett katolikusok emlékműve 1931-ből, Berecz Gyula alkotása. A második világháborúig a templomból indult az úrnapi körmenet (komáromi nevén prosecció), melyben felvonultak a város céheinek, ipartársulatainak tagjai zászlóikkal (melyeket szintén a templomban őriztek). A menetben az első világháborúig a várbeli katonaság díszszakasza és a katonazenekar is részt vett. A templom keleti falán látható Szent Flórián szobra és a város címere. 2013-ban kezdődött el a templom külső felújítása, amely nem fejeződött be, hátra van még a bencés rendház udvara felöli rész felújítása.

A Szent András-templom már évszázadok óta az egész régión belül jelentős mértékben hozzájárul a lelkiség gyakorlásához, kitűnik építészeti, képzőművészeti alkotásaival, központja az egyházmegyei liturgikus és lelkipásztori életnek. Mindezek a tények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Komárom legnagyobb egyházi építménye, a Szent András-plébániatemplom megkapja a basilica minor címet, melynek április 22-én lesz az ünnepélyes kihirdetése. Ebből az alkalomból Kiss Róbert kanonokkal, püspöki helynökkel, esperesplébánossal beszélgettünk.

* Sokan tévesztik össze a bazilika fogalmát a köralapú nagytemplomokkal… – A felvidéki magyarság körében az esztergomi és a budapesti bazilikák a legismertebbek, azonban a katolikus egyház a bazilika fogalmát nem a külsőségek alapján határozza meg, hanem az ott folyó lelki élet gazdagságát és a közösségekre való hatásának mértékét veszi alapul.
* Milyen segítséget nyújtott ennek a címnek az elismeréséhez a nagyszombati érsekség? – A basilica minor rang elnyerésének érdekében személyesen Orosch János érsek, nagyszombati megyéspüspök úr fordult a Szlovák Püspöki Konferenciához, s az itt elnyert kedvező elbírálás után a kérvényt továbbították a Szentszék illetékes szerveihez. Mindehhez elő kellett terjeszteni egy terjedelmes beszámolót a templom eredetéről, történetéről és vallási életéről. A beszámolónak tartalmaznia kellett egy fotóalbumot is, amely illusztrálta a templom külső és belső formáját, berendezését, különös tekintettel arra, hogy milyen a szentély, az oltár, az ambó, a szószék, a szédesz. Nagy segítség volt az érsek úr ajándéka, az új oltár, a keresztelőkút, és a hozzá tartozó gyertyatartók és kiegészítők. A jelentés bemutatta az egyes oltárokat, művészeti alkotásokat. A terjedelmes kérdőív tartalmazta a templomról szóló részletes információkat. Ennek felülvizsgálása alapján az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció Robert Sarah bíborosprefektussal az élén a Ferenc pápától kapott felhatalmazásával 2017. december 6-án aláírta a dekrétumot, miszerint a Szent András-templomnak basilica minor címet adományoz.
* Milyen felhatalmazások járnak a „basilica minor” címhez? – A hívők, akik a bazilikát hívő lélekkel látogatják és ott valamely szent ünneplésben részt vesznek, vagy legalább a Miatyánkot és a Hiszekegyet elimádkozzák, a szokásos feltételek mellett (gyónás, áldozás, és imádság a pápa szándékára) teljes bűnbocsánatban részesülhetnek:
1) a bazilika felszentelésének évfordulóján; 2) a titulus liturgikus megünneplésének napján; 3) Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén; 4) a bazilika cím megadásának évfordulóján; 5) évente egy olyan napon, amelyet a hely ordináriusa határoz meg; 6) évente egy olyan napon, amelyet minden egyes hívő szabadon választhat meg. A bazilika zászlóin, berendezésein és pecsétjén használható a pápai szimbólum, az „egymást keresztező kulcsok”.
A bazilika igazgatója piros szegéllyel, gomblyukakkal és gombokkal díszített öltözetet használhat. Mindezeken felül ezentúl minden olyan hétköznapi misére kiterjed a Hiszekegy (Credo) mondásának
joga, ahol zarándokcsoport, vagy népes hívő közösség jön össze. A bazilikában rendszeres igehirdetésnek és gyóntatásnak kell folynia, ajánlatos, hogy saját énekkarral rendelkezzen és bizonyos napokon latin nyelvű szentmisét mondjanak.
* A komáromi bazilikának lesz még egy különlegessége, amely emeli a Felvidék szempontjából is különleges jelentőségét… – Szlovákiában eddig 13 basilica minor ranggal rendelkező templom volt. Ilyen például a lőcsei Szűz Mária-templom, a késmárki Szent Kereszt Felmagasztalásának temploma, vagy a máriavölgyi, varannói és a frivaldnádasi (Rajecká lesná) Szűz Mária Születésének temploma. Közvetlen környezetünkben a nyitrai püspöki székesegyházi vártemplomot, a Szent Emerám-bazilikát és a nagyszombati Szent Miklósbazilikát említhetném. Első ízben fordul elő, hogy a felvidéki magyarság egyik központi településén kapjon ilyen rangot egy templom.
* Vasárnap ünnepi szentmisén hirdetik ki a „basilica minor” címet. Kiket várnak az ünnepségre? – Minden hívő és jóakaratú embert. Ez nem csupán egy templom, hanem egész Komárom olyan vallási eseménye lesz, amilyenre még nem volt példa az elmúlt századok alatt. Nem véletlen, hogy a kihirdetésre éppen Jó Pásztor vasárnapján kerül sor, amikor nem csak a papi és szerzetesi hivatást választó fiatalokért imádkozunk majd, hanem azért is, hogy templomaink teljenek meg a Jóisten akaratát kereső és teljesítő hívő emberekkel.
* Köszönjük a beszélgetést.

 

DUNATÁJ HETILAP 16/2018

hirdetés