HAZA RÉGIÓ Megyei segítséggel a magyarlakta térség jobb egészségügyi ellátásáért

Megyei segítséggel a magyarlakta térség jobb egészségügyi ellátásáért

1014
hirdetés

A végéhez közeledő választási ciklusban Viola Miklós gútai sebészorvossal, a Nyitra megyei egészségügyi bizottság elnökével a magyar képviselőket összefogó MKP-, illetve a pártfúzió utáni Szövetség-frakció térségünk egészségügyi ellátását javító eredményeiről beszélgettünk. Arra is kitértünk, hogy ha az október 29-i megyei és helyhatósági választások után is folytathatnák a munkájukat, milyen problémák megoldását kezdeményeznék.

Melyek azok az egészségügy terén véghezvitt fejlesztések, beruházások, amelyeket az elmúlt négy évben, a magyar megyei képviselők közbenjárásával sikerült megvalósítani Nyitra megyében?

Dr. Viola Miklós

A frakciónk még e választási ciklus elején kidolgozott, és a megyei önkormányzattal elfogadtatott egy dotációs javaslatot, amellyel segíteni akartuk a kritikus orvoshiánnyal küszködő települések orvosellátását. E célra sikerült a megyei költségvetésből évi 200 ezer eurót átcsoportosíttatnunk, így összesen 800 ezer eurót tudtunk szétosztani az adott helységekben rendelőt létesítő vagy újranyitó orvosoknak. Ezt valóban nagy sikerünknek tartjuk. Például a Komáromi járásban az anyagi támogatásunkkal Gútán és Ímelyen létesült fogászati rendelő műszaki felszereltségének biztosításához egyenként hozzávetőleg 35 ezer euróval járultunk hozzá.

Az is örvendetes, hogy a komáromi kórházban az utóbbi négy évben nagyszabású fejlesztésekre került sor. A sürgősségi ellátást nyújtó, új épületet 22 millió uniós támogatásból emelték, ami elsősorban az Agel Rt. érdeme. Nyitra megye pedig a beleegyezését adta ahhoz, hogy ez az építkezés megvalósulhasson a megye tulajdonában levő telken. Azután a nevezett épület környékén rossz állapotban levő utak rendbehozatalát is támogattuk. Továbbá a Covid-19 pandémia idején segítettük a felettébb szükséges oxigén-hálózat biztosítását az elfekvő betegek osztályán. Majd a hajdani nővérszálló épületével kapcsolatban az Agel Rt-t azzal a feltétellel segítettük hozzá ezen ingatlan és az alatta levő telek 250 ezer euróért történő megvásárlásához, hogy a felújítási munkálatok után ott majd ismét nővérszálló üzemeljen. A tulajdonjogi viszonyok rendezése után a társaságtól függ, hogy mikor nyílhat meg a létesítmény, abba már a megyének nincs beleszólása. Még megjegyezném, hogy a kórház területén található tájékoztató táblák, feliratok kétnyelvűsítését ugyan már korábban elértük, ám örömmel fogadtuk, hogy ott a továbbiakban is egyre több magyar-szlovák nyelvű információval találkoztunk.

A Komáromi járásban élők régi vágya teljesül azzal, hogy 2023. január 1-től MR kivizsgálás végett már nem kell más járásokba utazni, hanem az a helyi kórház új MR berendezésén elvégeztethető lesz…

Sajnálatos, hogy a Komáromi járás lakosainak mágneses rezonancia – kivizsgálás céljából sokáig Érsekújvárba vagy Dunaszerdahelyre kellett utazgatniuk. Ezért a megye részéről azonnal beleegyeztünk a volt sebészeti sürgősségi rendelő földszinti termeinek e célra történő kialakításába. Valójában ez annak az örvendetes folyamatnak a része, ahogy az Agel Rt. támogatásunkkal a komáromi kórházban a régió korszerű onkológiai központját alakítja ki, amelyben a műtétek végzésétől az utókezelésekig mindent biztosítani kívánnak. Ehhez pedig elkerülhetetlen egy saját MR berendezés léte, működtetése.

Már szóltunk a déli járásokat is sújtó orvoshiányt enyhítő megyei támogatásról. Ön szerint ezen égető gond és a nyugdíjba vonuló szakorovosok pótlása érdekében még kik és mit tehetnének?

Mivel az orvoshiány országos problémának számít, ezért a Szlovák Orvosi Kamara (SLK) felhívása nyomán több kórházban már sztrájkkészültségben vannak az orvosok, illetve a tömeges felmondásukra is sor kerül(t). Ezt az égető problémát az egészségügyi minisztériumnak egy központi koncepció kidolgozásával kéne megoldani. Eddig azonban a tárca semmiféle intézkedést nem foganatosított, amivel gátolná azt, hogy az adófizető polgárok sok pénzén kitanított, frissdiplomás orvosok elhagyják Szlovákiát. Pedig az 55 százalékuk ezt teszi, növelve a hazai orvoshiányt. E téren pár éven belül jelentős javulás mutatkozna, ha ezek az ifjú szakemberek idehaza maradnának. Persze, ennek érdekében egy új támogatási rendszert is ki kellene dolgozni, hogy például a megemelt bérük miatt (mint Magyarországon) nagyobb kedvük legyen a szülőföldjükön rendelőt nyitni, ekképp a hazai egészségügyet erősíteni. Sajnos, ezt külön-külön megyénként nem lehet megoldani, nem is rendelkezünk a változtatáshoz szükséges jogkörökkel.

A komáromi kórház esetében nincs tudomásunk az orvosok tömeges felmondásáról, mert ott nagyon sok külföldi (többek között hozzávetőleg 40 ukrán) orvos dolgozik, akik elégedettek a saját országukban megszokottnál jobb, itteni bérezéssel. Az érsekújvári kórházból azonban december elsején legalább 50 orvos távozik, ami majd rányomja bélyegét az ottani ellátásra. Az orvosok odavonzásáért és megtartásáért a városi és községi önkormányzatoknak is tenniük kellene, például a frissdiplomásokat ismét támogathatnák (bér)lakások biztosításával, mint azt régebben tették. Ezzel a kisebb településeken is meghozhatnák a kedvüket ahhoz, hogy a kevesebb beteg után nekik járó anyagiak ellenére is odaköltözzenek. Hozzáteszem: a magyarlakta, déli régió javarészt kis településekből áll… A hazai biztosítási rendszer módosításával pedig arra kellene törekedni, hogy a több kistelepülés egészségügyi ellátását vállaló orvosokat a jelenleginél kedvezőbb módon fizessék, javítva a megélhetési feltételeiken. Mindenképpen több érintett fél bevonásával, hatékony kommunikációt kéne folytatni az igényeiket, elvárásaikat illetően!

Sajnos, több éve nem működik éjszakai-hétvégi fogászati ügyelet a Komáromi járásban. Ezen az áldatlan helyzeten hogyan lehetne javítani?

E probléma is csak országos szintű koncepció kidolgozásával lenne orvosolható, amely kötelezné az orvosokat az ügyeleti szolgálatra. Sajnos, a mostanában rendelőt nyitó orvosok, így a fogászok többsége már csak készpénzért hajlandó ellátni a pácienseket, az egészségbiztosítóktól kapott kevés pénzért nem nagyon éri meg dolgozniuk. Mivelmagánrendelőkről van szó, azokat nagyon nehéz éjszakai-hétvégi ügyelet ellátására
rábírni. A Nyitra megyében praktizáló fogorvosok átlagéletkora 64 év (a többieké is 60 év  felett van!), s a helyzetet az is nehezíti, hogy az 50 év feletti orvosokat nem is lehet ügyeletre kényszeríteni. Ráadásul az ügyeleti rendelők kialakítása többletköltségekkel járna, amit nem szívesen vállalnának.

A volt növérszálló felújítandó épülete

Több fórumon elhangzott, hogy be kellene indítani a magyar nyelvű egészségügyi nővérképzést Komáromban. Reálisnak látja e terv mielőbbi megvalósítását?

Nyitra megye jelenleg az érsekújvári egészségügyi szakközépiskola működését támogatja, amely ugyan szlovák tannyelvű, de magyar osztállyal is rendelkezik. A közeljövőben azonban be szeretnénk indíttatni a magyar nyelvű egészségügyi nővérképzést Komáromban, mert a járási kórház nővér- és ápolóhiánnyal is küszködik, s a végzősök közül sokan vélhetően ott helyezkednének el. A nővérszálló megnyitásával kellő számú szálláshely is biztosítható lenne a fiatal szakemberek számára. Mindez indokolja, hogy a jövőben szorgalmazzuk a komáromi nővérképzés beindítását, ami több évvel ezelőtt ugyan már terítéken volt, de a megvalósítása kudarcba fulladt. E téren is hasonló sikert szeretnénk elérni, mint a beteggondozás terén: minden évben jelentős anyagi támogatáshoz juttatjuk a házi beteggondozó szolgálatot végző ún. ADOS-okat, amelyekre a Covid-19 járvány idején a megszokottnál is nagyobb teher hárult. Ha az utolsó októberi szombaton tartandó választásokon a polgárok ismét bizalmat szavaznak nekünk, akkor egyebek mellett az egészségügyi ellátás javításáért végzendő munkánkat is folytatni tudjuk.

Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
hirdetés
Previous articleSzlovákia 40 rendőrt küld a magyar-szerb határra
Next articleÚj bérlakásokat adtak át Komáromban