Gútának a XX. század elején több, mint ezer iskolaköteles lakosa volt, ennek ellenére a községben 1918-ig mindössze 16 osztályban folyt az oktatás. Az 1921-es nyolcéves iskolakötelességről szóló törvény, a magas népszaporulat és a XIX. században épült fiú- és leányiskola (ez a Győri utca sarkán, a művelődési ház helyén állt) állapota miatt szükségessé vált a gútai iskolarendszer fejlesztése. A helyi önkormányzat már 1923-ban kérvényezte egy új polgári iskola megépítését, de – anyagi források hiányában – a tervek elfogadására csak 1925-ben került sor.
tetőzetének cseréje.
Palkovich Viktor, esperes plébános volt, aki az iskolaszék elnöki tisztjét is betöltötte. 1886-1925 között Gútán végezte papi küldetését és tagja lett a község képviselő-testületének is. 1890-1916 között iskolaesperessé nevezték ki. Létrehozta a helyi malomipari részvénytársaságot, melyet elnökként irányított. Saját részvényeinek bevételéből az oktatást támogatta. 1906-ban a választmányi tagok közreműködésével sikerült létrehoznia a tejszövetkezetet, s még ugyanabban az évben megalakult a római katolikus iparos kör több mint 300 taggal. Helyi hitelszövetkezetet is indított. Nagy szerepe volt a Komáromot Gútával összekötő egyvágányú vasút megépítésében, melyet 1914- ben adtak át a forgalomnak. A kétemeletes modern iskolaépület és a hozzá tartozó szolgálati lakások terveit J. Novotný építész készítette el. A község az építés teljes költségét vállalta, melynek fedezetét egy 3 millió koronás kölcsönből biztosította. A kivitelező párkányi
Leindörfer vállalat 2,4 millió koronás összeg ellenében vállalta az építési munkálatokat. Az építkezés és a kölcsön törlesztése sem ment zökkenőmentesen. A helyi önkormányzat a község lakosságára rótt pótadók és újabb kölcsönök felvételével tudta csak fizetni a törlesztő részleteket. Az iskola a mai napig Gúta egyik legpatinásabb épülete. A háború alatt szünetelt a tanítás, mert a polgári iskola épülete hadikórházként működött. A háború után 1945 szeptemberében csak szlovák iskolát nyitottak Gútán. A magyar tanítókat anyagi kárpótlás nélkül elbocsátották, és az iskolákban a szlovák nyelv lett a kötelező. Az 1949/50-es iskolaév áprilisában újra magyar tannyelvű osztályok alakultak. Az ötvenes években hozzávetőleg 500-550 gyermek tanult az intézményben. Az idő vasfoga kikezdte az épület tetőzetét, s az önkormányzat határozata értelmében augusztus folyamán födémcserére kerül sor. Hatalmas munka lesz, hiszen a padlástér mintegy 1200 m2. Úgy tíz évvel ezelőtt a tornaterem már új tetőzetet kapott, s a mostani munkálatok eredményeképpen stílusában és szerkezetében az iskola tetőzete is hasonló formát kap. A kéményekkel együtt a tetőzet magassága 12 m, valós belmagassága 4,2 m.
–zy–
DUNATÁJ HETILAP 27/2020
