HAZA HÍR-MIX Megemlékezés Trianonról Gútán

Megemlékezés Trianonról Gútán

161
hirdetés

Népek és nemzetek kerültek egymással szembe, szűnni nem akaró viszálykodás, ellenségeskedés színhelye lett Közép-Európa, és Közép-Európa kis államai olyan ellenséges légkörben éltek, amely 1915-1918 előtt teljességgel ismeretlen volt – mondta Gútán a trianoni megemlékezésen az ünnepi szónok, dr. Kőrösi Mária.

Gútán az I. világháborús emlékműnél emlékeznek meg több éve a Nemzeti Összetartozás Napján, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján. Az idei megemlékezést KubicsekVivien szavalata tette meghitté. A szervezők nevében Majer János, az Adamis Anna Városi Művelődési Központ igazgatója köszöntötte az emlékezőket és ismertette a délután programját.

Gőgh Mihály a rendezvény kezdeményezője elmondta, már 14 éve június 4-e az összetartozás napja, több éve találkoznak ezen a szent helyen a gútaiaik, az I. világháborúban elhunytak emlékművénél, ahol a gyalázatos trianoni békediktátumról való emlékezés mellett nem feledkezhetünk meg azokról a hősökről sem, akik a hazájukért haltak meg. „Évről évre megemlékezünk erről a gyalázatos igazságtalanságról, amit a történelem produkált, az országot koncként adták oda a szomszédos országoknak.” – mondta Gőgh.

Az ünnepi szónok dr. Kőrösi Mária egyetemi docens, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja volt, aki szerint: a Franciaországban a győztes nagyhatalmak által 1920. június 4-én aláírt döntés azt eredményezte, hogy Magyarország 8 országgal határos nemzetté lett, amely példátlanul áll az egész világon. A háborúelveszítése kikerülhetetlen válságba sodorta az országot, a győztesek egyik legfőbb célja a magyar állam szétdarabolása volt, és nem ismerték fel, vagy nem is akarták felismerni, azokat az európai érdekeket, amelyek a magyar medence gazdasági és politikai egysége mellett szóltak.104 esztendeje, hogy Trianonban létrejött ez a diktátum, a szomorú béke, ahogy gróf Teleki Pál a geográfus is jellemezte. A diktátum semmibe vette a földrajzi és természeti adottságot, semmibe vette azokat az embereket, akik munkájukkal, vérükkel tudásukkal írták bele a földbe ott élésüknek történelmileg igazolható jogosságát, semmibe vették több mint 1000 évünket. 1920. június 4-án írták alá Magyarország megbízottjai azt a békeokmányt, amelynél gonoszabbat és esztelenebbet nem ismer a világtörténelem, ez hadüzenet volt, ez a béke ellen volt és nem békeszerződés, a vak gyűlölet fekete kamrájában a legyőzöttek meghallgatása nélkül ítélkeztek.

Elvittek mindent még az önérzetünket is, nem messzire, csak ide a szomszédba, és amikor a győztesek elunták a szűnni nem akaró panaszáradatot, kijelentették, hogy kár jajongani, mert Magyarország nincs és nem is volt, néhány Ázsiából ide keveredett pusztai kóborló kitalálta ezt az országot. – emelte ki Kőrösi.

A mécsesgyújtás és a koszorúk elhelyezése után elhangzott Nemzeti Imánk a Himnusz, majd a VMK előtti téren az óvodások, iskolások és a társadalmi szervezetek képviselői eltáncolták az összetartozás táncát, Nagy Csaba szavalata után a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola és a Corvin Mátyás Alapiskola diákjainak műsorát nézhették meg a résztvevők. Este pedig az Adamis Anna Városi Művelődési Központban Rékasi Károly előadásában Wass Albert estet tartottak: Szerelmem, Erdély címmel.

Vadkerti Neszméri Csilla, dunataj.sk

hirdetés
Previous articleHeuréka: a nemzeti öntudat jegyében
Next articleÉpülő sportközpontról, távozó igazgatókról, pénzügyekről és EP választásról