HAZA RÉGIÓ Magyar és európai – Liszt Ferencre emlékeztek Komáromban

Magyar és európai – Liszt Ferencre emlékeztek Komáromban

406
hirdetés

A Selye János Egyetem a pozsonyi Liszt Ferenc Intézettel közösen, október 20-án, Magyar és európai címmel, Liszt Ferenc születésének 211. évfordulója alkalmából, az SJE Konferencia-központjában tartott kiállítással egybekötött megemlékezést.

Az élete főbb állomásait bemutató kiállítási anyaggal adóznak a nagyszerű zeneszerző emlékének

Petheő Attila, a házigazda intézmény PR és kommunikáció referensének üdvözlő szavai után Bukor József, az SJE rektor-helyettese nyitotta meg a rendezvényt. Idézte a 19. század egyik legnagyobb zongoraművésze, merészen újító zeneszerzője, karmestere, zenei írója és nagy hatású pedagógusa, Liszt Ferenc (1811.X.22., Doborján – 1886.VII.31., Bayreuth) jelmondatát: „A lángész kötelez!“. Példa értékű életműve kapcsán hangsúlyozta: a tehetség és a szorgalom elismertséget hozhat, ami a közösségünket is gyarapítja…

Bukor József idézte Liszt Ferenc jelmondatát: „A lángész kötelez!“

Majd átadta a szót Venyercsan Pálnak, a Liszt Ferenc Intézet igazgatójának, aki egyebek mellett elmondta: „2021-ben, a neves zeneszerző születésének 210. évfordulója alkalmából vette fel Liszt Ferenc nevét a világ 24 országa 26 városában működő magyar kulturális intézethálózat. Ekkor határoztuk el, hogy évente más helyszínen emlékprogrammal tisztelgünk majd a magyar kultúra egyik, ha nem a legjelentősebb képviselőjének, aki muzsikája által hírét vitte a világban nemzetünk művészi teljesítményének, és lett a feltörekvő magyar nemzet meghatározó képviselője.

„A névválasztás nem véletlen, hiszen az intézethálózat célja a korának magyar sztárjaként – hogy ezzel a divatos szóval éljek – celebjeként elévülhetetlen érdemeket szerzett művész nyomdokain járva, a kulturális diplomácia eszközeivel bemutatni és népszerűsíteni a világban a magyar kultúrát“.
Venyercsan Pál, a Liszt Ferenc Intézet igazgatója

A géniusz szakmai érdemei mellett az emberi nagyságát is kiemelte: „Magyarország hűséges szülötteként páratlan nyitottsággal szívta magába mindazokat az értékeket, amelyekkel mozgalmas élete során Európa különböző országaiban találkozott, ugyanakkor mindenütt önzetlenül és hatékonyan hozzájárult a zenei kultúra fejlődéséhez“.

Például megemlítette azt, hogy sokat tett a Magyar Királyi Zeneakadémia megalakításáért, amely neki is köszönhetően, hosszas huzavona után, anyagiak híján, az eredeti elképzeléseknél jóval szerényebb keretek között, 1875-ben elnökletével nyílt meg… Venyercsan Pál pedig megnyitotta a 16 tablóból álló kiállítást: „az élete főbb állomásait bemutató kiállítási anyaggal szeretnénk most adózni a nagyszerű zeneszerző emlékének“.

A Pozsonyban már korábban szemrevételezhető tárlatanyag a konferenciateremből átkerül az előcsarnokba, ahol november közepéig lesz látható. Az intézetigazgató a Ma7-nek elárulta: azután azt több felvidéki településen is szívesen bemutatnák.

Csehi Ágota, az SJE docense előadásában Liszt pozsonyi kapcsolatairól is szólt

Utána Liszt Ferencre, a magyar kultúra és zeneművészet kiemelkedő alakjára és pozsonyi kapcsolataira emlékezünk címmel Csehi Ágota, az SJE docense tartott előadást. Leszögezte: Liszt Ferenc életének egyes korszakai szorosan kötődnek Pozsony sokrétű kulturális – zenei életéhez. A hajdani koronázó városban megrendezett nívós hangversenyeknek, operaelőadásoknak olyan intézmények adtak otthont mint a pozsonyi Vigadó, a Városi Színház, a Prímáspalota tükörterme, a híres zongorakészítő Schmidt Károly szalonja, a Megyeháza koncertterme, az Érseki palota, a Pálffy-palota és annak kertje, a Szent Márton-dóm, a Zöldfa szálló szalonja és Pálffyék nyári rezidenciája.

Az egyetemi megemlékezés résztvevői

Emlékeztetett: a kilencéves „csodagyerek” zongoraművészi pályájának kezdete is Pozsonyhoz fűződik. Édesapja, Liszt Ádám ugyanis korán felismerte fia kivételes zenei tehetségét, amit 1820-ban Eszterházy Mihály gróf pozsonyi palotájának kerti pavilonjában mutatott be a pozsonyi főnemesség előtt. Az ottani sikerének köszönhetően eldőlt a fiú sorsa, s a bécsi továbbtanulásához ösztöndíjat is kapott. Majd a sikeres gyermekkori koncertje után tizenkilenc évvel ismét ellátogatott Pozsonyba, ahol a továbbiakban nyolc alkalommal koncertezett.

Már ünnepelt zongoravirtuózként először 1839-ben szerepelt a Vigadóban, s a hangversenyei bevételét többnyire jótékonysági célokra ajánlotta fel. Az utolsó pozsonyi hangversenyére 1881-ben került sor, amely bevételét Pozsony szülötte, Johann Nepomuk Hummel zongorista, zeneszerző emlékművének elkészítésére ajánlotta fel.

Csehi Ágota (zongora) és Révész József (cselló) Liszt Elégiájával örvendeztette meg a hallgatóságot

„Liszt Ferenc kulturális missziót végzett, a kor szellemi mecénása volt, aki a tehetségét és az életét az emberiség javára fordította“ – hangsúlyozta az előadása végén Csehi Ágota (zongora), aki bónuszként Révész József csellóművésszel (Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara) együtt előadta Liszt Ferenc Elégiáját. Megjegyezte: a neves zeneszerzőről nem lehet muzsikaszó nélkül megemlékezni.

Stubendek István karnagy is tiszteletét tette az eseményen

A megérdemelt taps után a jelenlevők megtekintették a nyitó tablót követően a következő alcímekkel ellátott „beszédes“ kiállítást: 2. A csodagyerek, 3. Ifjúkor: Párizs, zenei hatások, 4. „Zarándokévek“: Svájc, Itália, 5. Az első hazalátogatás, 6. „Lisztománia“, 7. Újra magyar földön, 8. A vitrtuóz új életet kezd, 9. A weimari zeneszerző és karmester, 10. Az Esztergomi mise szimfonikus költemény, 11. A jövő zenésze, 12. Az egyházi zene szolgálatában, 13. Erősödő kapcsolatok a hazával, 14. Weimar, Róma, Budapest, 15. „Mint magyar hazának hű fia“, 16. Az idős zeneszerző.

Nagy-Miskó Ildikó, muzsa.sk

hirdetés
Previous articleOktóber 23-tól ismét a Rákóczi-indulóval ébredhet az ország a Kossuth Rádión
Next articleSHMÚ:A következő éjszakák nem lesznek hidegek, napközben is felmelegedés várható