Kezdőlap HÍR-MIX Maglód városa három napra a magyar összetartozás fővárosa lett

Maglód városa három napra a magyar összetartozás fővárosa lett

215
MEGOSZTÁS

Apáink nyomdokain

Maglód Város Önkormányzata, a Maglódi Polgári Kör és a Civilszervezetek Maglódi Szövetsége idén már a XII. Kárpát-medencei magyar találkozóra hívta meg testvértelepüléseités a határon túli magyar civilszervezetek képviselőit. A gasztronómiai és kulturális hagyományok ápolása mellett minden évben jut idő az anyaországi és határon túli magyarok életkörülményeinek tartalmas bemutatására és megbeszélésére.

Felvételünkön (balról jobbra) dr. Szűcs Lajos, Maglód (Magyarország)
országgyűlési képviselője, Tabányi Pál, Maglód
város polgármestere, Vaskó József, a Maglódi Polgári Kör
alelnöke, Pint Tibor – EJK

A február 16-án pénteken induló program első kulturális eseménye az Ismerős Arcok zenekar Wass Albert emlékestje volt „Veletek maradok …” címmel. A szombati nap disznóvágással kezdődött a MagHáz udvarán és a hagyományos feldolgozási módok megtekintését az ételkóstoló, kézműves vásár és a helyi óvodások, iskolások néptáncbemutatója követte. Az esti 18 órakor induló kulturális programot ünnepi köszöntőjével a város polgármestere és a polgári kör elnöke mellett Lomnici Zoltán dr., az Emberi Méltóság Tanácsa nevű nemzetközi civilszervezet elnöke is üdvözölte. Az ünnepi programban pedig a városi Kacamajka néptáncegyüttes műsorát néztük meg. A háromnapos találkozó méltó befejezéseként vasárnap előbb az ökumenikus istentiszteletre került sor az evangélikus templomban, majd a MagHáz nagytermében ünnepi ebéddel búcsúztak el a rendezvény szervezői a Délvidék, Kárpátalja, Erdély és Felvidék képviselőitől. Az ünnepi ebéd után adták át a 200 000 forintnyi összegyűjtőtt adományt, valamint a Tamási Áron Erdélyi Kör maglódi szervezetének 50 ezres pénztámogatását a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület elnökének illetve az alapiskola igazgatónőjének. Nagy örömmel nyugtáztam, hogy Felvidéket ezen a találkozón több civil összefogás is képviselte. Megemlítem Komárom, Hosszúszó, Berzéte és Dunaszerdahely, illetve Lendva, Dobornok, Várdaróc, Doroszló, Bene (Kárpátalja), vagy a székelyföldi Magyarlapárd képviselőit.

Idén Pusztinából érkeztek a maglódi találkozó díszvendégei.
A Tázló folyó bal partján fekvő Pusztina Moldva legfiatalabb
magyar települései közé tartozik, hiszen a madéfalvi
vérengzést követően, a XVIII. század utolsó évtizedeiben
alapították. Az elsőként érkezők puszta helyet találtak itt,
innen kapta a falu a Pusztina nevet. Pusztina az egykori Magyar
Királyság gyímesi (1 000 éves) határától légvonalban
körülbelül 40, közúton 70 km-re található. A falu első írásos
említése 1792-ből való, egy osztrák térképleírásban szerepel
Pustiian néven. Pusztina római katolikus lakossága olyan erdélyi
menekültekből áll, akik az osztrák hatalom erőszakos
határőr regimentjeibe való besorozás elől bújdostak Moldvába
a XVIII. században. A népes delegáció tagjai disznótoros
húsgombócokkal kedveskedtek a találkozó résztvevőinek.

 

A határon túlról érkezett fiatalok is érdeklődve lapozgatták
a Dunatájt

 

Kép és szöveg:
Pint Tibor mérnök

DUNATÁJ HETILAP 9/2018

 

hirdetés