HAZA AUTÓVILÁG Komáromi autótesztelő: Renault Clio Grandtour: Szépségdíjas kombi

Komáromi autótesztelő: Renault Clio Grandtour: Szépségdíjas kombi

1361
hirdetés

cliogrt 01A negyedik generációs Clio jelenleg vitathatatlanul a legdinamikusabb formájú kisautó a piacon. Úgyhogy alighanem mindenki azt gondolta: ezt kombi karosszériával csak elrontani lehet. Nem kicsit – nagyon. Nos, nem rontották el, mert az autó ugyanolyan szép és vonzó maradt puttonyosként is! A Grandtour verziót a középső szereltség és az erősebbik benzinmotor kombinációjában teszteltük.

Alaktan

Ezeket a formákat tényleg nagyon eltalálták a dizájnőrök – az alapot és a kombi-többletet egyaránt. Az összkép és a részletek egyaránt rendkívül hatásosak. Nézzük csak azt a hibátlanul megrajzolt elülső maszkot, közepén a hatalmas márkaemblémával (és a CLIO felirattal), alatta pedig a sarkosan kialakított légbeömlővel, amely azonban hatalmas mérete ellenére sem akarja elnyelni a világot. Aztán ott van az az ívelt műanyag betét a küszöb felett – zseniális ötlet, de tényleg. Próbálják elképzelni, mennyivel unalmasabb lenne nélküle az oldalnézet! Hátul az erősen lejtő, ám egyenes vonalú tető, a feláras sötét üvegezés, illetve az azt tagoló fekete oszlopok teszik dinamikussá a Clio-kombi fazonját. Ja, és a hatalmas tetőspoiler, hogy el ne felejtsük. Legalul pedig az említett oldaldekorációra rímelő, fekete műanyag+króm kombinációjú lökhárítóbetét zárja igen effektíven az összképet.

Belvilág

Múltkor, az ötajtós verzió tesztje során valósággal elaléltunk az enteriőr színkombinációjától, de azért utaltunk rá: enélkül nem lenne ilyen ütős a látvány. Nos, itt a bizonyíték. Színek híján – pontosabban egyenszürkében – tényleg jóval unalmasabb az egész. Sőt, olykor kissé felemás – lásd a sportos karimájú „órák” közé bepasszírozott digitális sebességmérőt, vagy a középső műszerpanel és a volán zongoralakkozású betéteit, amelyek túl fennköltek ehhez az autóhoz. A többi anyag viszont ízléses, ugyanakkor  jó minőségű, és az ergonómia is rendben van; gombot-tekerentyűt tkp. alig találunk, a multimédia-rendszert és az e szinten standard navigációt a színes érintőképernyőről kezeljük. Viszont ha már a multimédiánál tartunk, egy személyes vélemény: a Renault-nál kissé korán eltemették CD-technikát. Az autóban ugyanis ilyen lejátszó NINCS. Ismétlem, korai volt; ahhoz ma még túl sok eredeti és másolt kompakt lemez van forgalomban. Nem is beszélve arról, hogy akadhatnak, akik tényleg jó minőségben szeretnének zenét hallgatni. Az audiorendszeren ez nem is múlna, hála a basszuskiemelő technikájú hangszóróknak.
Az elülső fotelek határozott oldaltartásúak, viszont ülőrészük picit alulméretezett. A vezetőé magasságban is állítható. Hátul nagyjából az a helyzet, mint a legtöbb kompakt kisautóban: képünk kb. félútig hátratolt elülső ülésekkel készült. A kombik leglényegesebb részének számító koffer pedig minden igényt kielégíthet, legalábbis ebben a kategóriában. Padlója alapon kétszintes lehet (innen a két alapméret), bővítésekor pedig sík padlót is kaphatunk, ha a felső szintet használjuk. A csomagtérháló standard tartozék, és kellő rutinnal fél perc alatt beszerelhető. A belső pakolóhelyek viszont szűkösek; kárpótlásul a kesztyűtartó felett is van egy polc. Végezetül még néhány tétel a szereltségi listáról: nappali LED-fények, kétfunkciós tempomat, egyzónás kézi klímaberendezés. A pótkerék viszont feláras, 50 euróért adják.

Az országúton

A Renault új háromhengeres benzinmotorja egyértelműen az új trend jegyében készült: kis hengerűrtartalom + turbó = elegendő teljesítmény, kis fogyasztás, kis levegőszennyezés.  Ehhez az 1130 kg önsúlyú autóhoz tényleg elég a 90 lóerő és a 135 newtonméter, főleg hogy az utóbbi már 2500 motorfordulaton megjelenik. A motort start-stop rendszerrel kombinálták, de a gyári 4 és fél liter mindezzel együtt csak vágyálom: mi abszolút standard használattal bő egy literrel többet fogyasztottunk a teszthét során, ami persze még mindig messzemenően elfogadható érték. Az ötfokozatú kézi váltó előremenetekben pontosan kapcsolt, a rükvercet viszont néha kicsit győzködni kellett. Curükkoláskor egyébként nem túl jó a kilátás, jól jönne a tolatóradar; ez azonban csak a legmagasabb szinten elérhető, ott is 320 eurós opcióként.  Az autó menettulajdonságai (stabilitás, kanyartűrés) viszont igen jók, hála  az olyan vezetéstámogató rendszereknek is, mint az alulkormányozottság-ellenőrző CSV. Ez mellesleg az elektronikus menetszabályozó arzenál része, tehát standard tartozék.

Vas Gyula
(A szerző felvételei)

ADATLAP
Hengerűrtartalom:         898 cm3
Teljesítmény: 66 kW (90 LE)/5250min-1
Nyomaték: 135 Nm/2500min-1
Sebességváltó: ötfokozatú kézi
Legnagyobb sebesség: 182 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 12,2 s
Csomagtér: 358/443–1380 l
Gyári átlagfogyasztás: 4,5 l/100 km
Tesztfogyasztás: 5,6 l/100 km
CO2-kibocsátás: 105 g/km
Ár: 12 190 euró
Az alapmodell ára: 9790 euró

dunataj.sk

[nggallery id=74]

hirdetés
Previous articleBővült az európai turizmus az első félévben (Szlovákiában jelentősen)
Next articleVédekezzünk a szőlőmolyok ellen