HAZA BELFÖLD Kíváncsi a belügy a hollétünkre

Kíváncsi a belügy a hollétünkre

931
hirdetés

39659_200_200Szlovákia ama polgára, aki 90 napot meghaladó időre kiutazik az ország területéről, a jövő évtől köteles lesz bejelenteni a hollétét az állandó lakhelyéhez közeli hivatalban.
Ha ezt elmulasztja megtenni, kihágást követ el, és pénzbírsággal is büntethető ezért – következik a parlamenti képviselők által jóváhagyott belügyminisztériumi javaslatból, amely a polgárok tartózkodásának bejelentéséről szóló törvényt módosítja.
A törvény eddigi formájában nem kötelezte a polgárokat ennek a ténynek a bejelentésére. A változtatás több ellenzéki képviselő rosszallását is kiváltotta. Peter Osuský (SaS) szerint, akik a javaslat megtárgyalása során sikertelenül próbálkozott annak megváltoztatásával „ez a módosítás nem jó, túlzott módon és indokolatlanul beavatkozik a polgárok mozgásszabadságába és magánéletébe”. „Amennyiben a polgár nem kívánja megszüntetni állandó lakhelyét Szlovákiában, nem szükséges kötelezni őt a külföldi tartózkodásának bejelentésére, még ha 90 napot meghaladó tartózkodásról is van szó” – érvelt Osuský. Helytelennek tartja a polgár pénzbírsággal való büntetését is a kötelezettség elmulasztása esetén. A liberális párt szerint a kormány ezzel a javaslattal a sötét mečiari időkhöz tér vissza. A liberálisok az ügyben levelet írtak a köztársasági elnöknek, Ivan Gašparovičnak is, hogy ne írja alá a törvényt. Hasonló felszólítással fordult az államfőhöz a Most-Híd is.
Robert Kaliňák (Smer-SD) belügyminiszter azt üzente Osuskýnak, hogy bár érti a javaslatát, meggyőződése, hogy az államnak aktuális adatokkal kell rendelkeznie a lakosokról. Bizonyításképpen a bírósági levelek kézbesítést hozta fel példaként.

Miroslav Kusý politológus szerint van ráció Kaliňák javaslatában. „A külföldi tartózkodás bejelentési kötelezettsége az állam eszköze arra, hogy tudomása legyen a polgárairól” – jelentette ki Kusý. Az azonban vitatható szerinte, hogy a három hónap megfelelő határidő-e. „A dolog lényege ez esetben racionális – vélekedik Kusý, aki szerint itt nincs szó az emberi jogokba való beavatkozásról. „Kérdés azonban, hogy milyen mértékben hasznos mindez, és milyen mértékben teher” – állapította meg a politológus. Zuzana Szatmáry, a Charta 77 Alapítvány igazgatója ellenkezőleg úgy gondolja, hogy ez a kötelezettség nem racionális. „Nem kell ésszerű magyarázatot keresni” – mondta, és Kaliňák miniszter úrnak azt üzente, hogy „ne hülyéskedjen“. Szatmáry szerint ez esetben több nemzetközi törvényre is támaszkodhatunk a mozgásszabadságról.

Az ellenzéki képviselők tiltakozása következtében Robert Kaliňák átértékelte a helyzetet, s mai állásfoglalásában már úgy nyilatkozott, hogy az állam nem fogja automatikusan megbírságolni az embereket tartózkodási hely bejelentési kötelezettségének az elmulasztása következményeként. „Nem érdekünk ezt ellenőrizni, az ember csak magának okoz károkat ezzel” – jelentette ki mai sajtótájékoztatóján. Kaliňák szerint előfordul, hogy az emberek hosszabb időre Szlovákián kívül tartózkodnak, és amikor visszatérnek, panaszkodnak, hogy az állam elmulasztotta valamelyik kötelezettségét teljesíteni velük szembe, mint pl. a levelek kézbesítése, vagy a segély kiküldése. A legfeljebb 33 eurót kitevő pénzbírságot csak abban az esetben róják ki, amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása következtében káresemény történik. A törvénymódosítással a miniszter szerint csupán a bejelentési kötelezettség fontosságát és a bejelentés egyszerűsítését szerették volna hangsúlyozni, ami idővel interneten is megtehető lesz, azaz nem kell majd személyesen elmenni a lakhelyhez tartozó bejelentkezési helyre.

Tasr, Felvidék.ma, dé

hirdetés
Previous articleRECEPTEK: Rokfortos, epres saláta
Next articleNyitott kapuk napja a kórházban