Kezdőlap BELFÖLD Kiska boldog magyarjai és az autonómia, mint idegen elem

Kiska boldog magyarjai és az autonómia, mint idegen elem

26
MEGOSZTÁS

Andrej Kiska megválasztott államfő tapasztalatai szerint a szlovákiai magyarok itt akarnak élni, adót fizetni, anyanyelvükön tanítani a gyerekeiket, itt boldogok. A polgárokért való tenni akarás jegyében ,indult a választásokon, s mindenki államfője szeretne lenni.
Június 15-én, vasárnap iktatják be hivatalába Andrej Kiska március végén megválasztott köztársasági elnököt.
Elődeivel ellentétben nem tart igényt a köztársasági elnöki fizetésre; azt jótékonysági célokra ajánlja fel. A legnagyobb jótékonysági szervezeteket arra kéri, hogy fizetését nehéz sorsú családoknak juttassák el, valamint olyan embereknek, akiken az állam nem képes segíteni.
A megválasztott államfőre beiktatása után sűrű program vár. Jövő héten azonnal Budapestre utazik a visegrádi államfők találkozójára, amelyre a német államfőt is meghívták. Másnap pedig az államfői iroda alkalmazottaival találkozik.
Elsőszámú teendői közé tartozik továbbá az alkotmánybíróság problémáinak megvizsgálása, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása körül kialakult helyzet lezárása. “Az elmúlt napokban rengetegszer konzultáltam az alkotmánybírákkal, találkoztam bírákkal, hogy mielőbb választ találjunk a megoldatlan problémákra” – nyilatkozta Kiska.
Az új köztársasági elnök abban is egyedi lesz, hogy felesége nem vállalja a first lady szerepét. “Többször kijelentette, hogy nem vágyik erre a szerepre, legfontosabb hivatásának a gyermekeink nevelését tekinti, amiért tisztelem és hálás vagyok neki” – árulta el Andrej Kiska.
Elképzelhető, hogy hivatalos látogatásokon lánya, Natália veszi majd át az „első hölgy” szerepét. Úgy tartja, a társadalom egyesítése az államfő első számú feladata.
A beiktatása előtt egy nappal, szombaton a Pátria rádióban sugárzott beszélgetésben elmondta, társadalmunkban sok a viszály, a politikusok és politikai pártok között is, a politikusok ezért már elvesztették az emberek bizalmát, sőt ez a szó már-már szitokszóvá vált.
„Államfőként kötelességemnek tartom, hogy valóban egyezségeket, kompromisszumokat keressek a kormány és a parlament, valamint a politikai pártok között. Másrészt bármikor, amikor meg kell nevezni a társadalomban zajló folyamatokat, amikor olyan helyzet áll elő, hogy az emberek hallani akarják annak hangját, akire szavaztak, akkor biztosan számíthatnak arra, hogy megszólalok, kiállok, megpróbálom a dolgokat valódi nevükön nevezni” – jelentette ki Kiska.
Arra a kérdésre, hogy milyen szerinte a szlovákiai magyarok közérzete, mennyire ismeri a helyzetet, elmondta: „Dél-Szlovákiában sok jó barátom van, a poprádi és a dunaszerdahelyi gimnáziumok testvérkapcsolatot ápoltak, látogatták egymást. Az egyetemen a legjobb barátom dunaszerdahelyi volt. Mindig szívesen jöttem Dél-Szlovákiába, és sohasem éreztem feszültséget.”
A kampány során somorjai, dunaszerdahelyi barátaival sokat beszélgetett arról, hogyan értékelik a helyzetet, hogyan élnek, s min szeretnének változtatni. „Három alapvető követelményük volt, amivel én is azonosulni tudok. Legyen lehetőségük, hogy gyermekeiket anyanyelvükön nevelhessék, másodszor: lehetővé kell tenni, hogy megtarthassák hagyományaikat, s harmadszor, amit államfőként prioritásnak tartok, dühöt vált ki bennük, ha a választások előtt a Duna egyik vagy másik partján a politikusok a nemzetiségi kártyát emlegetik olyan problémaként, amely a valóságban nem létezik.
Ezek az emberek itt akarnak élni, itt akarják felnevelni gyermekeiket, itt nőttek fel ők is, a szüleik is, itt akarnak adót fizetni, ők boldogok itt, és nagyon bántja őket, hogy a választások előtt előveszik a nemzetiségi kérdést, s mesterségesen ott teremtenek problémákat, ahol a valós életben nincs”- szögezte le az új államfő, megemlítve, hogy kisebbségi kérdésekben külső tanácsadókra támaszkodik, köztük a somorjai Kiss Csabára.
Hallgatói kérdésre szóba került az autonómia is. Itt Kiska megismételte, hogy a dél-szlovákiaiak elégedettek, itt akarnak jól élni.
„Nem érzem, hogy autonómiát szeretnének, ezért ez a szó Szlovákia szempontjából nagyon idegen”. Úgy véli, ha problémák merülnek fel kisebbségi térfélen, azokat nevükön kell nevezni, s a megoldásokat keresni, „de biztosan nem az autonómiával kapcsolatos kérdéseket megnyitni”.

BA, Felvidék.ma