Kezdőlap DUNATÁJ Képeit New Yorkban és Tokióban is ismerik

Képeit New Yorkban és Tokióban is ismerik

270
MEGOSZTÁS

Fiatal kora ellenére a szakértők már felfigyeltek képzőművészeti alkotásaira

Soha sem szabad beszélni egy hölgy koráról. Még akkor sem, ha a hölgy fiatal, csinos és a tinikorszak közepén járhat. Elégedjünk meg azzal, ha eláruljuk, az érsekújvári szlovák tannyelvű gimnázium elsőse. Éli a fiatalok mindennapi életét, ám ha teheti, a tanulás után odaül az íróasztal mellé, papírt vesz elő, rajzol, fest, illetve újabbantabletjén speciális rajzprogrammal készíti képeit. Kevesen tudják azt, hogy Czirák Eszter képei közül több már az óceán túlpartján is ismertté vált.

– Anyukám állítja, hogy ha éppen „túlpörögtem”, elég volt elém tenni egy papírt, ceruzát és máris megváltozott körülöttem a világ, akár egész napra elfoglaltam magam. Az első „sikeres” rajzom az volt, amikor négyévesen lerajzoltam a bővülő családomat, vagyis anyut, aput, magamat és a pólyás hugomat, Dorinát. A rajz a mai napig becses családi emléknek számít – neveti el magát, s valóban, a kartondoboz mélyéről elő is kerül a rajz, mellette a kötegnyi elismerő oklevél. Amikor a gútai J. A. Komenský Alapiskola padjait koptatta, egyidőben már a Művészetei Alapiskolába is járt, ahol elsősorban arra figyeltek fel tanárai, hogy nem csupán egyedi a vonalvezetése, hanem gondolatvilága, témaválasztása is elhivatottságot sejtet. És megjöttek az első sikerek is. – Sokszor olyan képek arattak sikert, amelyek megleptek. Korcsoportomban többször is voltam győztes országos és nemzetközi versenyeken, s most, évekkel később végig nézve azokat, én is meglepődtem, hogy milyen jók – mondja Eszter. Számára külön meglepetést jelentett a 2015-ös, 2016-os és a 2018-as év, amikor a nemzetközi versenyen elért eredményeiért a gútai városházán polgármesteri díjat vehetett át.
– Kissé kellemetlenül éreztem magam, hiszen olyan sportolók, tanárok, felnőttek között találtam magam, akiknek meg kellett küzdeniük az eredményekért, én pedig azért kaptam jutalmat, amit szeretek csinálni. Szerencsére a gimiben is az osztályom egy jó, összetartó csapat, osztályfőnökünk kedvesen atyáskodik felettünk. Én pedig az otthoni tanulás mellett nyugodtan rajzolhatok és ismerkedhetek a digitális képalkotással – teszi hozzá a búcsúzásnál.

 

DUNATÁJ HETILAP 1/2019

hirdetés