Kezdőlap HÍR-MIX Kell a pénz Komáromnak, de milyen áron?

Kell a pénz Komáromnak, de milyen áron?

124
MEGOSZTÁS

Mindenki egyenlő, vagy azért mégsem…

FFFTudják a kedves olvasók, hogy hol érdemes jelenleg telektulajdonosnak lenni? És azt, hogy melyik városban térül meg kétévente a telek ára? Megsúgjuk: Komáromban! Még mielőtt a hír felkerülne az internetre és az ingatlanközvetítőket esetleg megrohamoznák a külföldi telekspekulánsok, azt is el kell árulnunk, hogy mindez csak abban az esetben érvényes, ha a telek Komárom város tulajdonában van!

Mindez azért is furcsa, hiszen köztudott, hogy a gazdasági válság, a munkanélküliség és más tényezők hatására a komáromi ingatlanpiacon is túlkínálat van, a tényleges árak alacsonyabbak a becsült értéknél. A bársonyos forradalom után derült ki, hogy sok olyan ingatlan van a komáromi lakosok tulajdonában, amelyeknek a telke, kertje, udvara a városé. Az új törvények, rendeletek, bírósági végzések eredményeként néha még a szakemberek is értetlenül álltak egy-egy ügy előtt, olyan nehéz volt eligazodni az egymásnak ellentmondó paragrafusok között. A városi ingatlanok felsorolása Komárom kataszterében 86 lapon szerepel, ráadásul mintegy száznegyven épületnek más a tulajdonosa, illetve több száz olyan telek van, amelyet nem a város, hanem más használ! Ne firtassuk a tulajdonviszonyok törvényességét, maradjunk annyiban, hogy az az érvényes, amit a kataszteri jegyzék tartalmaz. Sokan csak most tudatosították, hogy az, amit már régóta a sajátjuknak véltek, valójában nem az övék. Az elmúlt huszonöt év alatt Komárom városa több száz ingatlant, telket adott el annak érdekében, hogy ezeket az ellentmondásokat megszüntesse, s véglegesítse a tulajdonviszonyokat. Több esetben került sor telekcserékre is. Példa erre a Klapka téri öreg poliklinika épülete, mely a megye fennhatósága alá tartozott, és az épület úgy került vissza a város tulajdonába, hogy telkeket adott cserébe a megyének. Néhány évvel ezelőtt a várost több zónára osztották fel, és kialakítottak egy pontrendszert (BDÚ), ennek alapján kellett volna a városi telkeket eladni, illetve bérbe adni. Ez elvileg működhetett volna, ha mindez nem Komáromban történik, ugyanis a pont értékét euróban határozták meg, amelyet azóta már gyakran megváltoztattak. Így történt, hogy egyesek a teljes pontérték alapján vásárolhatták meg a telkeket, másoknak elég volt az érték 40 százalékát kifizetniük. És természetesen ebben az esetben is volt olyan „vásárlói kör”, amelyek valamilyen mondvacsinált ürügy alapján további kedvezményekhez juthattak. Ezt természetesen az határozta meg, hogy a vásárló milyen közel áll egyes bizalmas körökhöz. Mert több olyan eset is adódott, hogy a város nem adta el az ingatlant a használónak. Időközben azonban az is kiderült, hogy a BDÚ-s pontrendszer köszönő viszonyban sincs a hivatalos, vagyis a bírósági értékbecslő felértékelésével, akinek több paramétert kell figyelembe vennie, a városi pontrendszer viszont csak az ingatlan helye (zónája) alapján határoz. Mindezt lapunk jövő heti számában tovább elemezzük.

DUNATÁJ HETILAP

hirdetés