Kezdőlap HÍR-MIX Januártól Naszvad lesz a Komáromi járás negyedik városa

Januártól Naszvad lesz a Komáromi járás negyedik városa

170
MEGOSZTÁS

A múlt század hetvenes éveiben még Bátorkeszi is pályázott a városi címre

A közigazgatási törvény szerint a parlament várossá nyilváníthatja azt a települést, amely a környék gazdasági, közigazgatási és kulturális központja, megfelelő közlekedési összeköttetésben áll a szomszédos településekkel, azok lakosai számára is nyújt szolgáltatásokat. További feltétel, hogy a településnek legalább 5000 lakosa legyen. Szlovákiában jelenleg 140 város van, legutóbb Bőst és az észak-szlovákiai Nagyturányt nyilvánították várossá. Naszvad a környék adminisztrációs és kulturális központja, megfelel a szolgáltatásokkal és a közlekedéssel kapcsolatos feltételeknek is, a nagyközség egyes részei pedig városias jellegűek.

Tekintettel arra, hogy a várossá avatás törvényes feltételeit a nagyközség teljes mértékben teljesíti, a múlt hét szerdai ülésén a kormány támogatta, hogy Naszvadot 2020. január elsejétől várossá nyilvánítsák. Ehhez hozzájárult a község termálfürdőjének átadása is. Naszvadon a járásban a legalacsonyabb a munkanélküliség, mert a 2000-es években ipari parkot hoztak létre, ahol 2005-ben kezdte meg a termelést az olasz Ferplast cég üzeme, amely háziállatok tartói és hobbitenyésztők számára ketreceket, kiegészítőket, akváriumokat állít elő. Az idegenforgalmat a kétcsillagos Sport Hotel szolgálja. A volt termelőszövetkezet ma Agrorent Rt. néven működik. A nagyközségnek jelenleg magyar és szlovák alapiskolája az 1974-ban épült épületegyüttesben található. Két óvoda is működik a faluban, művelődési központtal, könyvtárral, egészségügyi központtal, kábeltelevízióval és sportcsarnokkal is rendelkezik. A művelődési házban 2012-ben 70 férőhelyes kamaraszínházat alakítottak ki.

Naszvad területén korán megtelepedett a magyarság. A falu határából előkerültek honfoglaláskori sírok is. A település első említése – Naswod formában – 1269-ből való. Első említésekor az esztergomi érsekség faluja, sőt uradalmi központja. 1269-ben említés történik egy Nyitra vármegyei Új-Naszvad (Novum Naswod) érseki udvarházról is, de azt a komáromi főesperességhez tartozó Naszvadtól két falu (Anyala és Góg) területe választotta el. A település Gútával közös határát 1278 után leírták. 1312 előtt Csák Máté hada elfoglalta, elpusztította és jobbágyait megadóztatta. 1333-ban – amikor Naswoti a neve – létezett Szent Móricról elnevezett temploma. Az 1487-es Hippolitcodexekben is az érsekség birtokaként szerepel, amelynek itt fácánosa is volt. A török hódoltság idején – a környék többi falvaihoz hasonlóan – Naszvad is sokat szenvedett. A környező településekhez képest a protestantizmus itt kevésbé vert gyökeret. 1557-ben Gútával együtt adózási kiváltságaiban megerősítetett. Az 1561-es Oláh-féle vizitáció szerint azon kevés falvak egyike, amelynek volt plébánosa. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést. 1881-ben a Szent József tiszteletére szentelt római katolikus templomának az esztergomi érsek a kegyura. 1930-ban 5128 lakosa közül 4628 magyarnak, 379 szlováknak vallotta magát. 1947-ben 1200 szlovák nemzetiségű lakost (280 családot) telepítettek be Naszvadra. 1945 szeptemberében az oktatás már kizárólag szlovák nyelven indult meg, egyben ekkor egyesítették a korábbi fiú- és leányiskolát is.

 

DUNATÁJ HETILAP 40/2019

hirdetés