Kezdőlap HÍR-MIX Így becsüljük meg történelmi örökségünket?!

Így becsüljük meg történelmi örökségünket?!

77
MEGOSZTÁS

A Vármegyeház segítségért kiált…

ččRRčMint szépasszony szeme alatt a véraláfutás, úgy éktelenkedik Komárom belvárosának az arculatán az egykori vármegyeház, amelynek lesújtó állapota akár történelmi örökségünk védelmének, megóvásának az egyik negatív látlelete is lehetne. Jólelkű ember nem mehet el a Megyeház utcán anélkül, hogy a szebb időket is megért klasszicista stílusú kétemeletes épület erősen málladozó homlokzata láttán el ne szörnyülködne. A vármegye nemeseinek költségén az 1798-as esztendőben emelt, eredetileg későbarokk kétemeletes épület túlélt földrengéseket, tűzvészeket, az 1849-es ostromot, rendszer- és impériumváltásokat, halmazatul pedig két világháborút, de olya siralmasan, mint most, még nem nézett ki soha.

Az úgynevezett kis vármegyeházáról, Komárom vármegye korábbi ügyintézési központjáról, amely hajdanán a mai Jókai utcán állt, nem maradt fent képi ábrázolás, de tény, hogy az 1763-as, majd a húsz évvel később bekövetkezett második nagy földrengés alkalmával a vármegyei irányítás számára már amúgy is szűkössé vált épületet lebontották. A vármegyei adminisztráció egy ideig Tatán is működött, mígnem Komáromban a vármegye nemességének költségén 1798-ban későbarokk stílusban felépült a mai helyén álló kétemeletes vármegyeháza, amely 1813-ban klasszicista stílusú homlokzatot kapott, majd az 1880-as években Arvé és Gorstenberger építészek által elnyerte végső küllemét. Eredetileg a vármegyeház nagytermének főfalát díszítette Feszty Árpádnak ma a Kultúrpalota dísztermében látható Bánhidai csata című monumentális festménye. Egykor ugyancsak a vármegyeházban helyezték el a Kultsár István végrendeleti hagyományozásából megalapított vármegyei könyvtárat, továbbá a vármegyei levéltárat, de működött benne egyebek mellett városi népkönyvtár és a Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal. A történelem lapjain feljegyezték, hogy 1938. október 9-e és 13-a között az első emeleti kistermében tárgyalt a Jozef Tiso és Kánya Kálmán vezette csehszlovák, illetve magyar küldöttség a területi rendezésről. Az épület jelenleg a város tulajdonában van és az államigazgatás, pontosabban a körzeti hivatal bérli. Az ingatlantulajdonosnak – amint azt az „ábra” mutatja – nincs pénze a bizonyára tetemes költséget igénylő felújításra, s feltevések szerint netán arra vár, hogy a bérlő, azaz az állam megvásárolja azt. Így vagy úgy, mindenképpen itt a legfőbb ideje a cselekvésnek!

(németh)
A szerző felvétele

DUNATÁJ HETILAP

hirdetés