Május 30-án, egy nappal a Puskás Arénában játszandó UEFA Európa Liga döntő előtt egy hiánypótló esemény került megrendezésre a budapesti Groupama Arénában. A több mint 300 regisztrált jelenlévő három előadóhelyen majdnem 50 előadót hallgathatott meg a labdarúgás különböző területeit érintve. A szervezők célja megalapozni egy olyan, évente megrendezendő fórumot Közép-Európában, mely lehetőséget nyújt a labdarúgás körül tevékenykedő szakemberek eszme és tapasztalatcseréjére.
Az esemény házigazdája dr. Csisztu Zsuzsa egykori olimpikon, televíziós műsorvezető, sportjogász és sportújságíró volt. Felvezető témaként Szöllősi György bemutatta, miként állt talpra a magyar futball a 2010-2023-as időszakban; hogyan jutottunk el onnan, hogy egy 2003-as Magyarország-Észtország mérkőzésre nem egész 500 ember volt kíváncsi, hogy aztán 2023-ban, szintén egy Magyarország-Észtország mérkőzés már megtöltsön egy felújított Puskás Arénát.
Andrea Sartori, a Football Benchmark konzultációs vállalat elnök-tulajdonosa több pénzügyi kutatást felmutatva kiemelte, hogy az olyan kis bajnokságoknak, mint amilyen a közép-európaiak is, csak akkor volna esélyük lépést tartani a nyugati ligák gazdasági növekedésével, ha létrehoznak egy regionális, transznacionális bajnokságot. Hasonló vizeken evezett Olivier Jarosz (LTT Sports), mikor kiemelte, hogy a top 5 európai bajnokság és a többi 49 közt évente 10%-kal növekszik a különbség az éves bevételek tekintetében. Az olló növekedésének megfékezésére az Európai Únió Három Tenger Kezdeményezését hozta fel eszközként. Ez egy 12 kormány közti gazdasági együttműködés, mely pozitív hozományát és tapasztalatait a labdarúgásra is át lehetne emelni. Katarina Pijetlović, a nem elit klubokat tömörítő Union of European Clubs (UEC) főtitkára a kisebb klubok érdekérvényesítésének a szükségességéről szónokolt.
A gazdasági vonalat folytatva meghallgathattuk Orosz Pál, a Ferencváros vezérigazgatójának előadását arról, mi kell ahhoz, hogy haszonnal adjunk el játékosokat, és hogy egy közép-európai klub a top 5 bajnokságokba tudjon játékosokat értékesíteni. Dennis Gudasić, a Lokomotiv Zagreb vezérigazgatója arról mesélt, mi a csínja annak, hogy egy klub versenyképes tudjon maradni úgy is, hogy legjobbjait évről évre értékesíti. Stuart Whittall, a Transferroom techcégtől prezentálta, hogy a klubok milyen megfigyelési stratégiát alkalmaznak a közép-európai régióban, végül pedig a DAC sportigazgatója, Jan Van Daele bemutatta, milyen fejlődésen mentek át a sárga-kékek az elmúlt 10 évben, illetve milyen játékoskiválasztási elv alapján dolgoznak. A panel lezárásaként Razvan Zamfir (CFR Cluj), Csepregi György (Beerschot), Isitan Gun (Sittard) és Jan Van Daele klubvezetők a jövő játékosértékesítési kihívásairól és irányairól diskuráltak.
A konferencián a határon túli futballklubokat összefogó, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia égisze alatt működő Kárpát-medencei Akadémiai Rendszer is bemutatásra került. Varga Károly, a rendszer szakmai vezetője bemutatta a hálózat működését és a csoportosulásban érintett klubokat, majd a Puskás Akadémia, a DAC és a Topolya akadémiai igazgatóival, azaz Liszkai Dezsővel, Németh Krisztiánnal és Vég Csongorral felvázolták, milyen célt szolgálnak a kiépített hálózatok Felvidéken, illetve a Vajdaságban; hogyan működnek a bázisközpontok, miként zajlik a munka a kisebb klubokkal és hogyan alkot ez egy egységes tehetségnevelő rendszert. Liszkai Dezső ecsetelte, miben más a Puskás Akadémia kiválasztó rendszere, mint a többi magyarországi akadémiáé; míg a többiek vonzáskörzetét a demográfiai mutatók és a földrajzi elhelyezkedés adják meg, addig a Puskás Akadémia az egész országból veszi meg a fiatal játékosokat. A sportvezető elégedetten vette tudomásul, hogy a rendezvényen több, a rendszerhez kapcsolódó klub is képviseltette magát, talán ezért is szomorú, hogy a Budapesthez legközelebb eső komáromi KFC nem reprezentálta magát ezen a szakmai és sportdiplomáciai lehetőségeket rejtő eseményen, míg olyan, messzebb eső egyesületek, mint a Topolya, Csíkszereda, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy vagy Eszék akartak és tudtak is élni ezzel a lehetőséggel.
A nap folyamán a témához kapcsolódóan dr. Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő és miniszteri biztos Zsemberi Jánossal, a Topolya elnökével beszélt arról, miként sikerült a Topolyának az alsóbb osztályokból eljutni a szerb első osztály második, Bajnokok Ligája selejtezős indulást érő helyére, hogyan segítették a fejlődést a magyarországi támogatások, illetve hogyan sikerült kisebbségi klubként elfogadtatnia magát a szerb többséggel.
Az esemény során több közismert sportszemélyiség is mikrofonvégre került. Az “Aranykor” névre elkeresztelt panel első félidejében minden idők legnagyobb bolgár sztárja, az aranylabdás és aranycipős Hriszto Sztoicskov arról mesélt, milyenek voltak a bolgár futball legszebb évei, amikor két világbajnokságot (1994, 1998) és két Európa-bajnokságot (1996, 2004) is megjártak.
A második félidőben Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya, ill. Ioan Lupescu, a 90-es évekbeli román válogatott meghatározó játékosa, sportvezetőként pedig az UEFA, a román, ill. szaudi szövetség technikai igazgatója beszélgettek arról, hogyan ért fel a magyar válogatott a csúcsra, mi volt az oka, hogy a román futball ellentétes utat jár be, ill. mekkora a különbség a két ország között a futballba irányuló állami támogatások terén.
A játékosnevelés több prezentációban is górcső alá került. Az AS Roma, a San Jose Earthquakes, a Sevilla, a Brentford, a Rapid Wien, a Leeds, a Villarreal, a DVSC, a La Liga és az olasz szövetség képviselői megosztották, milyen elvek mentén és technológiai megoldások révén képzik a szakmai stábtagokat, ill. választják ki és menedzselik tehetségeiket.
A sport tudományos részét több magyar és külföldi vállalat is megközelítette, főleg mozgás, taktikai és rizikó elemzést, eredménypredikciót és játékosértéket megállapító megoldásaikat felvonultatva. Ilyen cégek pl. a magyar SportCAD és az xfb Analytics, illetve a külföldi Comparisonator, SkillCorner, SportBase, strykerlabs, Hudl, Transfermarkt és a Wyscout.
Végül pedig meg kell említenünk két beszélgetést, mely két magyar kiválóság életútját mutatta be. Megtudhattuk például, hogy a kárpátaljai származású Varga Sándor miként vált játékosügynökké, hogyan lett Szaúd-Arábia első regisztrált ügynöke, hogyan tudta két mérkőzésre Szaúd-Arábiába vinni az akkor még a Barcelona sztárját, Hriszto Sztoicskovot, valamint hogyan sikerült a Ferencváros kispadjára megszereznie Szergij Rebrovot, később pedig Sztaniszlav Csercseszovot is. A nemrég visszavonult magyar válogatott kapitány Szalai Ádám elmesélte, mennyi nehézségbe ütközött a profi futballhoz vezető útig. Kiemelte, hogy úgy került a Stuttgarthoz, majd a Real Madridhoz, hogy egyik országban sem beszélte a nyelvet, mégis eltökélten kitartott az álmai mellett és tudatában volt annak, hogy már az is elképesztő dolog volt, hogy egy akkora merítési lehetőségekkel bíró klub U21-es csapatába került, mint a madridi Királyi Gárda
Konczer András
