HAZA DUNATÁJ Hrala Gyula: Kalifornia ege alatt (2.)

Hrala Gyula: Kalifornia ege alatt (2.)

785
hirdetés

JIIJIJIJIDecember ötödikén, véletlenül vagy a sors játékának köszönhetően arról értesültem, hogy aznap ül össze az Európai Unió szerve, hogy szavazással jóváhagyja a vetőmagtörvényt. Ezzel a törvénnyel betiltja azoknak a vetőmagoknak a használatát, amelyeket hivatalosan nem hagytak jóval. A törvényjavaslat szerint a saját, vagy máshol beszerzett magokat tilos lesz használni, tejeszteni, vagy ezekböl a magokból termesztett termékeket használni, piacokon, vagy máshol árusítani. E törvény megszegéséért – mely vonatkozni fog a nagy- és kistermelőkre egyaránt – pénzbüntetéssel, vagy az áru elkobzásával akarják a termelőket büntetni. Én pedig ma jöttem egy olyan helyről, ahol teljesen másképp gondolkodnak. Petaluna városkában jártam, ahol a város közepén dominál egy kemény falú nagy impozáns épület, rajta nagy kőbetűkkel: NATIONAL BANK. Kéményfalú épületnek nevezem, mert a város többi régi, vagy modern stílusban emelt épülete fából készült, kívül vakolattal ellátva. A bank valahogy vadnyugatra emlékeztet. Abban az időben épülhetett, amikor még a környéken működő aranyásók ide hordták dollárra váltani kemény munkával szerzett aranyukat. A vastag ráccsal ellátott vasajtó, bévül talán atombunkernek is megfelelő páncélozott helyiség is erről tanúskodik. Az épületben ma is bank van, csak talán az aranynál, vagy a kemény dollárnál is értékesebb dolgokat tartanak benne: magvakat. A bank neve magbank, ehhez pedig kellenek a farmok, amelyek ezekkel a magokkal továbbra is foglalkoznak. Az itt tárolt és árusított magvak ősi kultúrákból, gyakran az egyes növényeknek vadon előforduló változatából is származnak. Ezek semmiképpen sem művi beavatkozásokkal, vagy génmanipulációval termesztett növényekből származnak, csak természetes nemesítéssel előállított termékek magjai. Szinte divattá vált Kaliforniában a kistermelőknél visszatérni az ősi, nem manipulált termékek ültetéséhez. A regálokban gondosan tárolt zacskókban vannak elhelyezve a világ majd minden tájáról összegyűjtött magvak, ezeket itt nemcsak tárolják, árusítják is, köztük az amerikai kontinensen kívül képviselve van itt talán a világ minden tája, például Japán, Kína, Oroszországból még Szibéria is, de találtam itt cseh vagy magyar paradicsom és más növények magjait. Kissé hódolok a paradicsomnak, megálapítottam, hogy csak ebből a termékből van itt 220 fajta, piros, rózsaszín, fekete, zöld, fehér, zebracsíkos, kicsiny és nagy változatban. Így van ez az uborkával, tökkel, másfajta zöldségekkel is. Megjegyzem, én sem mentem el innen üres kézzel, otthagytam jó pár dollárt. Vettem Szibériából származó rózsaszín, svéd fehér, japán fekete és szilva-, továbbá mézízű paradicsommagot. Uborkából kínait, ez a fajta 1860-ban volt katalogizálva, citromízűt 1894-től ismertet, örmény származásút, egypár tökmagot, a legrégibb fajtát (1897-ben jegyezték be) és pár csomag virágmagot. Megjegyzem, errefelé nem kell félni az átveréstől, mert a legkisebb minőségi eltérés is jó üzlet annak, aki rájön, bepereli az ügyeskedőt és ebből jól profitál. Ahogy hallottam, vannak olyan egyének, akik ilyen haszonból élnek. Mekkora tehát a különbség! Kaliforniában igyekeznek megmenteni az ősi és régebbi fajtákat az egész világból, az EU területén pedig a magokat előállító megacégek nyomására még az itt kifejlesztett és nemesített fajtáknak például a nagy területen kedvelt, úgynevezett naszvadi paprikának is veszniük kell… Lehetséges, hogy a nálunk honos magvak idővel csak Kaliforniában lesznek kaphatók, és innen fogjuk becsempészni a magot a saját hazájába?

(Folytatása következik)

DUNATÁJ HETILAP

hirdetés
Previous articleÚj szociális tájékoztató készül a lakosság részére
Next articleKötetlen beszélgetés a Kor-Zár klubesten