HAZA RÉGIÓ Georadarral térképezik fel a komáromi Öreg- és Újvár alatti területet

Georadarral térképezik fel a komáromi Öreg- és Újvár alatti területet

594
hirdetés

A Magyar Nemzeti Múzeum és a Sine Metu Polgári Társulás április 4-én a komáromi Öregvár Ferdinánd-kapujánál tartott sajtótájékoztatón mutatta be közös projektje, a vár alatti terület georadaros vizsgálatának első eredményeit. Továbbá szó esett a Felvidék-szerte megvalósuló időszerű kutatásokról és a tervekről is. Végül a múzeum szakemberei ízelítőt nyújtottak a legújabb, általuk használt technológia, a kvados magnetométer alkalmazásából.

A sajtótájékoztatót a komáromi Öregvár Ferdinánd-kapujánál tartották

Orosz Örs, a Sine Metu Polgári Társulás elnöke üdvözölte a jelenlevőket, köztük dr. Virágos Gábort, az MNM Nemzeti Régészeti Igazgatósága régészeti főigazgató-helyettesét, továbbá Kovács Lóránd Olivért, az MNM Nemzeti Régészeti Igazgatósága tudományos igazgatóját és dr. Stibrányi Mátét,  az MNM műszeres felderítési osztályvezetőjét, akivel már négy éve működnek együtt. Időközben Keszegh Béla, Komárom polgármestere is megérkezett. Megtudtuk: a méréseket végző szakemberek munkáját segítő Ozimy Andrej, a vár gondnoka most azért nem lehetett jelen, mert éppen apai örömök elé néz.

A komáromi Öregvárhoz tartozó épületek

A társulás elnöke azt is elmondta, hogy már elkezdték a gombaszögi kolostorral kapcsolatos kültéri munkákat, valamint tegnap Farnad község Árpád-kori templománál elindult az ásatásuk. „Ma pedig itt, a komáromi Öregvárban az MNM Nemzeti Régészeti Igazgatóságával közösen folytatódnak a két hónappal ezelőtt elkezdett geofizikai, magnetométeres mérések, remek eredményekkel” – fejtette ki. A radar által készített felvételeken, a 19. században felépült erődfalak alatt megtalálhatók a középkori épületek maradványai, illetve nyomai.

Kovács Lóránd Olivér és dr. Virágos Gábor

Virágos Gábor arról beszélt, hogy az MNM egész Magyarország területén ellátja és koordinálja a régészeti kutatásokat, és sok szomszédos, illetve távolabbi országgal is együttműködik a kutatások és adatfeldolgozások során. Örömmel nyugtázta, hogy ma itt lehetnek, s kissé visszarepülhetnek az időben. Ugyanis három évtizeddel ezelőtt éppen a dél-komáromi Brigetio területén végezte az első régészeti gyakorlatokat. Majd Komárom város és a térség történelmi jelentőségét ecsetelte. Mint mondta: az már a római korban is az egyik legfontosabb átkelőhelynek számított, s értékes nevezetessége a középkorban megépült, majd a Habsburg-uralom idején erőddé bővített vár, ami a jelenlegi kutatásuk tárgya. Hangsúlyozta: ideát is mindig szívesen nyújtanak szakmai segítséget az őket erre felkérő intézményeknek, társulásoknak.

Utána Kovács Lóránd Olivér az intézetük kisebb-nagyobb kutatási projektjeiről szólt:

„Jelenleg tíz kutatási projektünk van, amelyek közül – egy határon átívelő program alapjaként – kiemelkedik ez a komáromi. A kutatási területek országhatároktól, nyelvektől függetlenek, s folyamatosan össze is kapcsolják azokat”.

Hozzátette: a kutatási eredményeiket kiállításokon, tudományos-ismeretterjesztő kiadványokban, konferenciákon is közzéteszik, hogy azokat a nagyközönség Európa-szerte megismerhesse. A munkájuknak köszönhetően Közép-Európa európai szinten is láthatóvá válik.

A komáromi kutatás módszertanáról Stibrányi Máté számolt be a jelenlevőknek

A komáromi kutatás módszertanáról Stibrányi Máté számolt be a jelenlevőknek. Megtudtuk: a vár térségében hozzávetőleg egyhektáros területen kutatnak, s közben nagyon fontos információkhoz jutnak.

„A georadaros vizsgálat nagy előnye az, hogy ki tudjuk jelölni a forró pontokat, vagyis nem vaktában végezzük a méréseket, hatékonyabbak lehetünk,  és anyagiakat takarítunk meg. Az egycsatornás radaroknál részletesebb, jobb felbontású képeket adó, többcsatornás georadar 450 megahertzes frekvenciát mér be, s így hozzávetőleg 2-2,5 méteres mélységből tudunk használható adatokat szerezni.

„A belső várban is végeztünk méréseket, s azokkal kapcsolatos néhány képet itt is kiraktuk. Kiderült: itt sok száz év egymásra rétegződése van, s viszonylag sok munkánk lesz még azzal a továbbiakban, hogy ezeket értelmezzük és kirajzoljuk”

– magyarázta.

Mint mondta: azokon egy nagy épület is látható, ám több más épület nyoma is megfigyelhető. Vélhetően java részük a középkorból származik „Sajnos, ezzel olyan térképet nem tudunk csinálni, amelyekre rá is van írva ezeknek az építményeknek, beásásoknak a kora. Mindez nagyon sok kérdést vet fel, és nagyon sok lehetőséget nyit meg abban, hogy miként tudhatnánk meg többet ennek a várnak a múltjáról.”

Ugyanez vonatkozik az Újvár részre is, ahol éppen az udvar betonplaccát vizsgálják. A továbbiakban az északkeleti területeket és a pincéket is feltérképezik, s az eredményeket majd publikálják.

Tegnap elkezdődött a farnadi kutatás, ahol ma már 13. századi érméket tártak fel a kollégák

Orosz Örstől azt is megtudtuk: e két hónapja zajló kutatás egyik nagy eredményeként megtudták, hogy az Újvár udvarán levő vastag beton nem tartalmaz vasat, tehát alkalmas ezen korszerű módszer alkalmazására.

„Nagyon jó hír az is, hogy tegnap elkezdődött a farnadi kutatás, ahol ma már 13. századi érméket tártak fel az ott dolgozó kollégák. Ezen munkálatok a szlovák szakhatóságok felügyelete alatt zajlanak, s az eredményeket majd a hazai szakma rendelkezésére bocsátjuk”

– mondta el. Végül köszönetet mondott a városvezetésnek azért, hogy „lehetővé tette azt a folyamatot, mely remélhetőleg egy szép szakmai munka kezdete lehet”.

A média képviselőinek gyűrűjében

Nagy-Miskó Ildikó, ma7. sk

hirdetés
Previous articleUkrajnai háború – Andrzej Duda: nem szabad az ukránok feje fölött tárgyalni a békéről
Next articleKözvélemény-kutatás: A Smer-SD nyerné a választást a Hlas-SD és a PS előtt