Több, mint kétezer éve lakott település volt, de első írásbeli emléke csak 1172-ből datálódik. Ekkor említi egy oklevél először Chichou alakban, amikor a pannonhalmi bencés kolostor kapta adományba. 1268-ban a komáromi vár tartozéka, majd a gróf Pálffyak és a gróf Kálnokyak az urai. A 13. századból fennmaradt feljegyzések szerint lakói halászattal foglalkoztak. A 15. században két falu is létezett itt: Alsó- és Felsőcsicsó. 1433-ban Héderváry Miklós fia Lőrinc kapta adományba. Bár a töröknek nem volt adófizetője, több támadás is érte. 1657-ben a Zichy család kezére került, ugyanebben az évben a féli reformátusok az érseki üldözés elől menekülve Csicsón telepedtek le. 1682-ben ide is elért az ellenreformáció és megszüntették a református eklézsiát. Határában zajlott a Thököly-felkelés egyik ütközete. A 18. század elején a csicsóiak (Komárom vármegye többi falujával együtt) a kurucokat támogatták. Ekkor pestisjárvány is pusztított itt. 1787-ben 110 házat és 714 lakost írtak össze Csicsón. Kemény, egyenes és tántoríthatatlanok az itt lakók.
– Szerintem az elmúlt 18 év, amit Csicsó polgármesteri székében töltöttem el, egyértelműen bizonyítja, hogy ez az 1225 lakost számláló község egyre nagyobb szerepet vállal térségünk vérkeringésében. Először is arra figyel-tünk fel, hogy a régiónkba látogató turisták kedvenc megállóhelyévé vált Csicsó és környéke, majd egyre többen vásároltak itt családi házat nyaralónak, vagy éppen letelepedési szándékkal. Mindez megnyugtató volt, hiszen így községünk nem kerülhet a sok helyütt tapasztalható elnéptelenedés sorsára – mondja a polgármester. – Sajnos, a múlt évi víruselőírások meggátolták a turizmus fejlesztését, számos tervezett rendezvényünket kellett lemondanunk.Pedig lenne mivel dicsekedniük, hiszen tavaly az egyházi épületek közül sikerült a Nagyboldogasszony plébá-niatemplom külső felújítását befejezniük, illetve megújult a templom mellett álló zárda is. A templomot a Zichyek építtették még 1660-ban, majd a 18. században átalakították. Mellette állt az egykori apácakolostor, amely 1889-ben épült. Az idők foga azonban kifogott rajta, s nagy elismerés illeti a már szülőfalujába visszaköltözött Kálnoky grófékat, akik az épületek felújításának fedezetét a községi önkormányzattal együtt biztosították. A felújított apácazárda új funk-ciót kapott, itt helyezték el a Komáromban pappá szentelt missziós papokat, akik a kö-zség lelki életét istápolják. – Külön szeretném megemlíteni Nagy Géza faszobrász tevékenységét, aki korábban diaporámákon örökítette meg Csicsó nevezetességeit, a Lion szépségét, s az utóbbi évtizedekben a magyarság vezéralakjainak állított emléket faszobraival. Ezek értéke, küldetése tovább gazdagította a községet. És itt szeretném megemlíteni a község szülöttének, az 1913-ban született Hites Kristóf Endre gimnáziumi igazga-tónak a szobrát is, amelyett ugyancsak Nagy Géza alkotott. Hites Kristóf volt az, aki száműzetésben élt Ame-rikában, ahol magyar nyelvű gimnáziumot alapított, hogy a kivándorolt menekültek között is biztosítsa az anya-nyelven történő oktatást. Végül álma, hogy visszatérjen szülőföldjére megnyugodni, valóra vált. A polgármester örömmel számolt be arról, hogy több középületük is megszépült, így a községháza és a kultúrház is. A faluban a tíz legfor-galmasabb helyen ingyenes WiFi pontokat alakítottak ki, így biztosítva a lakosság-nak netes hozzáférést. Öt utcában sikerült elvégezni az aszfaltborítás kijavítását, és egy pályázatot megnyerve elhelyezték a község egyelőre első elektromos autótöltőállomását. Csicsón központi alapiskola található, mely a szomszédos Kolozsnéma és Füss községek gyermekeinek oktatását is végzi. Az iskola 2002-ben Gáspár Sámuel nevét vette fel. A múlt évben környezete is megszépült. – Az év folyamán először is pénzt biztosítottunk az épület korszerűsítésére, ezen felszerelésekkel gazdagítottuk az iskolakonyhát, térköveztük az épület előtti területet, ke-rékpártározót építtettünk, és vízelnyelőt is kialakítottunk. A szülők kérésének is eleget tudtunk tenni, az iskola kerítése és a főút között aszfalt-sávokkal alakítottunk ki időleges parkolót, amely a nagy forgalom ellenére a gyerekek biztonságos iskolamegközelítését szolgálja. Az épület előtt öt percre állhatnak meg a gyerekeket szállító gépkocsik. A bérlakásoknál lassan életve-szélyessé váltak a faszerkezetek, itt a kültéri erkélyek teljes cseréje után fémszerkezettel cseréltük le őket – mutatta a polgármester a részleteket, majd felhívta a figyelmet a felújított gyermekjátszótérre és a színes kerítésre. Úgy tűnik, több „apró” megoldás is a csicsóiak kényelmét igyekszik szolgálni. Ennek értelmében a temetőbe új víz-vezeték-rendszert adtak át. – A községnek gazdag kulturális élete van, amit elsősorban a CSEMADOK alapszervezetének köszönhetünk, s minden bizonnyal nem lesz probléma számukra az utánpótlás biztosítása sem, hiszen az alapiskola pedagógusai a történelmi események emlékünnepségein a diákok felléptetésével gazdagítják a programot. Van azonban Csicsónak egy kevésbé ismert, ám rendkívül gazdag tevékenységet folytató alapszervezete is, ez a önkéntes tűzoltóké. A község elhelyezésének különlegessége, hogy központi jellegű és Kolozsnéma, Komáromfüss Tany, környékén jelentős a mezőgazdasági termelés, emiatt nyaranta fokozott a tűzveszély. Tavaly többéves hathatós utánjárás eredményeképpen a szervezet kapott a belügyminisztériumtól egy új, IVECO típusú gyorsbevetésű tűzoltókocsit. Igazán büszkék vagyunk rá és a lelkes csapatra. Amikor a jövőről érdeklőd-tem, Földes mérnök örömmel számolt be arról, hogy folytatják a község szépítését és modernizációját. – Megnyertük a környezetvédelmi minisztérium egyik pályázatát, amelynek eredményeképpen az alapiskola fűtését geometrikus hőszivattyússá alakíthatjuk át. Igaz, ez fél milliós beruházás, de bízunk abban, hogy hosszútávon gazdaságosabb és hatékonyabb lesz a korábbinál. Szeretnénk az iskola tornatermét hőszigeteltetni és sor kerül majd a nyílászárók cseréje is. Ezzel egyidejűleg szerenénk elvégezni a játszótér modernizációját, az iskola kerítésének kibővítését és ha már a fűtéstechnika modernizációjáról szóltunk, szeretnénk a községi hivatal épületét napelemekkel ellátni. Ez a projekt nagyban segítené a villanyköltségek csökkentését. Hogy mit hoz a jövő? Erre senki sem tud választ adni. Az azonban biztos, hogy a járvány miatti karanténhelyzet normalizációja után szeretnénk Csicsó életét visszaterelni a korábbi években megszokott mederbe, így azonnal megrendezzük a Csi-csói futás elnevezésű futóversenyt és a tavalyról függőben maradt falunapot és a további rendezvényeket – mondta Földes Csaba mérnök, Csi-csó polgármestere.
DUNATÁJ HETILAP 7/2021