Advent a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. A negyedik században VII. Gergely pápa határozta meg az adventi vasárnapok számát.
Hívő, vagy nem hívő, vallásos, vagy nem vallásos, mindenki ünnepli az adventet. Mindenki feldíszíti a házát, sokan vesznek koszorút, mindenki készül a karácsonyra. A vallásos emberek ilyenkor elcsendesednek, magukra és Istenre figyelnek.
Legyen ez bárhogy és legyünk mi bárkik is, mindannyian elfáradtunk. Iskolásként, szülőként, nagyszülőként és dolgozó emberként. Érezzük, hogy közeledik az év vége. Fáradtak vagyunk, hosszú volt ez az év, amely sok örömet és gyakran bosszúságot hozott. Pihenésre és megújulásra van szükségünk, hogy újult erővel, felkészülve és magabiztosan vághassunk neki a 2015-ös évünknek.
Mindeddig még egy kis türelemre van szükségünk, előtte azonban itt van négy hét, advent négy hete, amely elmélyülést, megnyugvást, átgondolást és felkészülést kínál nekünk.
Nézzük tehát, hogy mi az az 4 dolog, amit mindenképp át kell gondolnod az adventi időszakban:
1. Mire vágyok? Mi az, ami igazán fontos számomra?
Sok dolgot szeretnénk és sok mindenre vágyunk. Hirtelen, légből kapott ötletek, amelyek sokszor nem is olyan fontosak. Csak kell, mert az a divat vagy mert másnak is az van. Gondolkodjunk el rajta, hogy mi az, ami igazán kell és mi az, ami igazán fontos számunkra. A tizenharmadik magas sarkú vagy a hatodik új, modern, és extra okos telefon? Nem hinnénk, hogy ezek az igazán szükségesek, és szerintünk te sem hiszed.
2. Mi a célom?
Szóval akarsz valamit. Ez szeretnél lenni. Ezt akarod elérni. De tényleg teszel is érte? Afelé haladsz? Vagy elakarsz érni a szigetre de a tenger felé evezel? Ismered a történetet, a nőről és a szoborról? A nő minden nap elmegy a szobor előtt, azt kérve, hogy segítsen, hogy megnyerje a lottót. Az így megy hetek, hónapok, évek óta, amikor egyszer a szobor azt válaszolja neki: Feladtad a szelvényt? Így van ez. Ha nem tudod mi a célod, nem tudod, hogy mit kell elérned. Ha pedig nem teszel érte semmit, akkor senki sem tud neked segíteni.
3. Lehetek én a fény, mások sötétségében?
„Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb a veled való találkozás után, mint előtte”. – mondta Kalkuttai Teréz, ismertebb nevét Teréz Anya. A kérdés pedig egy fájó lényegi pontra tapint. Milyen ember vagyok én? Olyan, aki mindenki szemben a szálkát keresni, aki mindenben észreveszi a rosszat és egyfolytában kritizál? Vagy aki segít, bátorít, dicsér és felemel? Nos, valójában ez a nem mindegy.
4. Miben kell megváltoznom?
A tudás ott kezdődik, hogy tudod, hogy mit nem tudsz- szokták mondani. Most Neked kell tudnod azt, hogy miben kell megváltoznod. Melyik az a szokásod vagy tulajdonságod, amelyik hátrányodra szolgál? Ha pedig ez(eke)t megtalálod bölcs, ha pedig leküzdöd érett ember vagy.
A karácsonyra készülve és arra hangolódva, a boldog szent este reményében csendesedjünk el, és gondoljunk át az alábbi dolgokat. Olyan ritkán vagyunk csendben, olyan ritkán tudunk csak mi magunk lenni, a gondolatainkkal. Egyfolytában megy a rádió, a tévé, a mosógép, a gyerekek kiabálása, mindig zaj van körülöttünk. Sose vagyunk csendben, ez pedig nagyon ijesztő. Éppen ezért keressük meg a magunk csendjét, a saját gondolatainkkal és alakítsunk ki magunknak új célokat és új terveket.
Mindezt pedig hittel, reménnyel, szeretettel és örömmel.
Forrás: Pozitív Nap
sokszinuvidek.hu
