Kezdőlap RÉGIÓ Egy hét a Tiszánál

Egy hét a Tiszánál

147
MEGOSZTÁS

Iskolánk, a komáromi Selye János Gimnázium ebben az évben is meghívást kapott testvériskolánktól, a budapesti Szent István Gimnáziumtól a tiszapüspöki sátortáborba – TiszaP. Július 28-án kora reggel 9 fős csapatunk Habán László tanár úr vezetésével vonattal útnak indult Tiszapüspöki felé. A vonatút igencsak kalandosnak és izgalmasnak tekinthető, hiszen a pár perces átszállások alkalmával nekünk, lányoknak elég nagy feladatnak bizonyult a csomagjaink cipelése. Szerencsére velünk volt 3 erős fiú és a tanár úr, akik segítségünkre voltak. A törökszentmiklósi állomáson már vártak ránk testvériskolánkból, ugyanis innen autóval mentünk tovább Tiszapüspökire.

A tábor a falu melletti kis erdőben került megrendezésre. Miután mindenki megérkezett, kezdődhetett a sátraink felállítása. Ezután 20-25 fős csapatokra osztottak minket, ez lehetővé tette, hogy a még ismeretlennek tűnő arcokat jobban megismerhessük. Mi a narancssárga csapatot képviseltük.

Másnap reggel 7 órakor volt az ébresztő, a reggeli torna után kezdetét vette a 7 napon át tartó szórakozás. A nap folyamán csapatban vettünk részt különböző sportversenyeken, mint például foci, röplabda, viszont egyéni versenyek is tarkították a programot, ilyen volt a sakk vagy a tollaslabda. Az estét vetélkedők színesítették, a nap zárásaként minden este tábortűz mellett énekeltünk és beszélgettünk. Takarodó után az éjjeli ügyeletesek őrizték a tüzet, s álmainkat.

Számunkra az egyik legemlékezetesebb esemény a házaspárbaj volt, ugyanis osztálytársunk, Rebeka remekelt benne egy budapesti diákkal. Színészkedniük kellett, előadni az első találkozást, randit, veszekedést, kibékülést, lánykérést. Miután minden körben továbbjutottak, s végül megnyerték a játékot, ezt követte a lánybúcsú majd az esküvő. Nagyon jól szórakoztunk. Említésre méltó még az éjjeli portya is, ahol hajnalban szirénázásra riadtunk fel. Csapatunkkal elindulunk az ismeretlenbe, különböző állomások voltak, ahol mindenféle feladatot kellett teljesíteni, ami lehetett éneklés vagy akár az is, hogy mennyien tudunk beférni egy háromszemélyes sátorba. Négy órakor fáradtan tértünk vissza, s akkor láttuk, hogy még egyik csapat sem tért vissza, ezzel tudtuk, hogy megnyertük a játékot.

Napjaink elmaradhatatlan része volt a Tiszában való fürdés is. Táncból sem volt hiány, ugyanis mindig tanultunk valami új elemet a tábortánchoz, amit az utolsó napon előadtunk a következő táborozóknak. Utolsó este került sor az egyéni- és csapatversenyek kiértékelésére, este még sokáig fenn maradtunk, táncoltunk, énekeltünk és jókat beszélgettünk.

Augusztus 3-án kicsit fáradtan, de annál több élménnyel gazdagon indultunk haza. Mindannyiunk számára felejthetetlen marad a közösen eltöltött egy hét. Habán tanár úrnak pedig köszönjük, hogy eljött velünk és ajánlotta ezt a tábort, igazán jól éreztük magunkat!

 

Filkó Zsófia és Sztyehlík Fanny (II.B),

a Selye János Gimnázium diákjai

hirdetés