HAZA HÍR-MIX Damoklész kardja az önkormányzatok felett is lebeg…

Damoklész kardja az önkormányzatok felett is lebeg…

422
hirdetés

A jelenleg 61 város, azaz több mint 2 millió szlovákiai lakos érdekeit képviselő Szlovákiai Városok Uniója e felettébb nehéz és kaotikus időszakban, az energiaárak elszabadulása idején nem nézheti tétlenül azt, hogy a kormány egyre nagyobb terheket ró az önkormányzatokra. Ezért a kabinetnek elküldte az energetikai válsághelyzet kezelésére vonatkozó, saját javaslatcsomagát. A részleteket az ÚMS alelnöke, Keszegh Béla, Komárom polgármestere szeptember 8-án sajtótájékoztatón ismertette az újságírókkal.


„A kormány az önkormányzatokat terheli az egymást követő problémákkal és a pénzforrások elvonásával. Pedig az önkormányzat a közvilágítást, valamint a fennhatósága alá tartozó iskolákat, óvodákat, kulturális és sportlétesítményeket… is jelenti. Csak késve és lassan foglalkozik az összlakosságot érintő energiaárakkal, ám soha nem esik szó az önkormányzatokról és a hozzá tartozó intézményekről” – fejtette ki Keszegh Béla, hozzáfűzve: a kabinet saját tétlensége árát az önkormányzatokkal fizetteti meg. Ezért az ÚMS kidolgozta az időszerű válsághelyzet kezelésére vonatkozó, 6 pontból álló, saját javaslatcsomagát, amely a városoknak segíthetne megbirkózni az egyre súlyosabb pénzügyi helyzettel. A pandémiás nehézségek idején felettébb tudatosítva, hogy elsősorban magukra számíthatnak, de rendszerszintű és stratégiai intézkedéseket az államnak kellene foganatosítania. Elegük van az újabb és újabb, anyagi fedezet nélküli kötelességekből és a növekvő kiadásokból.


Az elnökségük megegyezett arról, hogy a javaslatcsomagukat tartalmazó levelet elküldik a kormányfőnek, a pénzügyminiszternek, a házelnöknek és a parlamenti frakciók elnökeinek. Indítványozták a 2021-re kifizetett jutalmak visszafizetését az államigazgatás átruházott feladataiért, az általános iskolák megnövekedett energiaköltségeinek kompenzálását az év elejétől – az oktatási tárca kérésével összhangban. Továbbá kérik a hivatali alkalmazottak 500 eurós egyszeri jutalompénzének a kompenzációját, amiről az állam az önkormányzatokkal való egyeztetés nélkül döntött. Ugyancsak kérik a költségvetési rendelet bejelentett módosításának jóváhagyását, amely lehetővé teszi a tartalékalapok folyó kiadásokra történő felhasználását – a bevételkiesés és a költségnövekedés finanszírozása érdekében. Azt is felvetették, hogy engedjék el a kabinet által, a pandémia idején a városoknak nyújtott kölcsönöket, illetve csökkentsék az energiaárak áfáját, hiszen annak köszönhetően nagyobb bevételhez jut az állam…


Keszegh konkrét számokat is említett: az adóbónusz 500 millió eurót von el az önkormányzatoktól. Mivel a jövedéki adók 40 százalékát kötelezően az iskolaügyre kell költeni, így a kormány 200 millió euróval rövidíti meg a hazai diákokat és óvodásokat. Ráadásul úgy ad jutalmat és jövő évi béremelést az oktatásügyben és a közszférában dolgozóknak, hogy ahhoz nem nyújt anyagiakat, vagyis mindehhez szintén az önkormányzatnak kell előteremteni a pénzeszközöket.

Komárom esetében ez azt jelenti, hogy az iskolaügyben dolgozóknak és a hivatalnokoknak járó 350 eurós jutalom 293 ezer eurót von el a városkasszából. Az 500 eurós jutalom pedig 637 alkalmazott esetében további 416 ezer eurót jelent. Az adóbónuszra hozzávetőleg 2 millió eurót, a jövő évi 17-21 százalékos béremelésekre pedig 1 millió 20 ezer eurót kell valahonnan biztosítani. Mindehhez jönnek még a folyamatosan emelkedő energiaárak és a szemétlerakási díj megkétszereződése. Jövőre ugyanis új szabályok lépnek érvénybe a hulladékgazdálkodás terén, ami százezres többletkiadást eredményez. „A magára hagyott önkormányzatok magára hagyott családokat is jelentenek, pedig mindenki szeretne emberhez méltó módon élni. Míg az önkormányzatok rendre megmentették a fejetlenül működő kormányt, cserébe még nagyobb terhelést kaptak“ – szögezte le az ÚMS alelnöke.


Azt sem titkolta, hogy a kiadások hatalmas méretű növekedése nemcsak a városok alapvető funkcióinak ellátását veszélyezteti, hanem megbénítja a fontos beruházások megvalósítását is, beleértve az uniós alapokból pénzelt projektek társfinanszírozását. A növekvő rezsiösszegek kapcsán arra is kitért, hogy sok önkormányzat már nem kap fix árat, csak a napi piaci ár alapján számláznak, ami fokozza a bizonytalanságot, s egyre lehetetlenebbé válik a költségvetés szerinti tervezés. Több önkormányzat a tavalyi energia- és gázárak nyolc-tízszeresét fizeti, ami ugyanilyen mértékű áfa-befizetést is jelent, mivel az önkormányzatoknak is fizetniük kell az adót. Így az állam bevétele az áremelésekkel nagy mértékben nő.
„Az állam azt generálja, hogy emelni kell a helyi adókat, hiszen valakinek mindezt ki kell fizetnie“ – jegyezte meg. Majd hozzátette: az adóemelést a városok el szeretnék kerülni, de előfordulhat, hogy a válság fokozódása idején elkerülhetetlen lépés lesz. A sajtótájékoztató második felében Majer Péter, a komáromi Eötvös Utcai MTNY AI igazgatója konkkrét számokkal alátámasztva vázolta a város legnagyobb magyar alapiskolájában is kialakult áldatlan helyzetet, amelyben még nem látni a fényt az alagút végén…

Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk

hirdetés
Previous articleKormányfő: A kormány felel az SaS-es miniszterek helyébe lépő szakemberekért
Next articleIII. Károly néven uralkodik az új brit király