Kezdőlap KULTÚRA Csicsói emlékfa a pozsonyi csata emlékére

Csicsói emlékfa a pozsonyi csata emlékére

297
MEGOSZTÁS

A Kárpát-medencébe érkező magyar törzsek a kezdetektől aktívan részt vettek a szomszédos népek háborúiban, egy-egy hatalom katonai szövetségeseiként. Egykori szövetségesük, Arnulf, keleti frank király halála után a magyarok érvénytelennek tekintették azt a szerződést, amelyet vele kötöttek arról, hogy a Kárpát-medence nyugati részén nem hódítanak. Hamarosan megindult ezeknek a területeknek az elfoglalása is. Ekkor a magyarok egyik vezetőjét, Kurszánt a keleti frankok tárgyalásra hívták, ahol őt és kíséretét megölték.

907. június 17-én egy magabiztos, a korabeli Európa egyik legnagyobb létszámú, és legjobban felszerelt hadserege indult kelet felé, azzal a céllal, hogy kiszorítsa a Kárpátmedencéből az ott letelepedő magyarokat. Pozsonynál kétfajta hadikultúra csapott össze, amelyben a magyar sokkal hatékonyabbnak bizonyult. Pár héttel később a támadóknak  csupán a roncsai tértek haza, a magyarság pedig bebizonyította, hogy elég ereje van ahhoz, hogy Európa új népeként tartósan megmaradjon a kontinens keleti részében. Ez volt a méltatlanul feledésre ítélt pozsonyi csata.
A csicsói Attila-park most újabb remek emlékművel bővült. A napokban felállított kolompfát még 1989-ben alkotta meg dr. Sidó Szilveszter és a csicsói Nagy Géza. A közös művet a csicsói kastély udvarán állították fel. Az 1989 év utáni tulajdonjogi rendezések olyan változást hoztak, hogy a kolompfa elkerült a kastély udvarából és hosszú évekig a nyilvánosság számára nem is volt látható. Nagy Géza csicsói fafaragó művész a 2020 év első félévében újította fel a jellegzetes kopjafát, majd a már híressé vált Attila-park remekművei – a nevezetes nemzeti hőseinket megörökítő faragványok – között állította fel. A művész a kolompfa felújításával tiszteleg a Pozsonyi csata hőstette előtt és az őszi hónapok  orán egy rendezvény keretén belül a Felvidék őre szoborcsoporttal egyidőben szeretné azt felavatni.

 

DUNATÁJ HETILAP 28/2020

hirdetés