HAZA RÉGIÓ „Bože, požehnaj Maďara!”

„Bože, požehnaj Maďara!”

882
hirdetés

Akcióban a nyelv őrei

Eleve szánalmas jelenség, ha a többségi nemzet az államnyelvet védi nyelvrendőrök bevonásával a kisebbség nyelve ellen, holott egy kulturált, civilizált országban ez eszébe sem jut senkinek. Sokkal inkább a kisebbség nyelvét kellene védeni a többségi nyelvvel szemben, mert a szlovák nyelv hivatalos és a köznapi használata által a kisebbségi nyelvhasználatba beszivárgó szlovák kifejezések lassan, de biztosan konyhanyelvvé sorvasztják édes anyanyelvünket.

a-ket-tabla-a-muzeum-falan-e1479108024356

Ennek ellenére itt még Mečiar országlása alatt hoztak egy államnyelvtörvényt, melyet ugyan Ficoék idejében némileg próbáltak szalonképesebbé tenni, kevés sikerrel. A törvény azonban törvény, s ha már egyszer vannak nyelvrendőrök, kellő eréllyel akcióba is lépnek. Olyan ez, mint a színdarabban, ahol ha a darab elején feltűnik egy fegyver, biztosra vehető, hogy az a továbbiakban el is sül. A nyelvrendőrök bizony megdolgoznak a pénzükért, Izsán a római kori néprajzi múzeum épületén lévő négynyelvű emléktáblán még a magyar Himnusz kezdőmondatát is lefordíttatták szlovákra, csodák csodája az „anno domini” latin felirat viszont nem zavarta őket, annak a fordítását nem kérték. Feltehetően úgy gondolkodtak, hogy mivel a latin holt nyelv, nem kell tőle félteni a szlovákot. Ez a fontos „nyelvrendfenntartó” szerv állítólag lakossági beadványok alapján végzi áldásos tevékenységét, ami azt jelenti, hogy ha az öntudatos szlovák állampolgár jártában-keltében valahol a szlovák feliratot hiányolja, panasszal fordul a nyelvrendőrséghez, amely akcióba lép. Bősre is kiszálltak és „súlyos” hiányosságokat tártak fel: a turisztikai komp tájékoztató tábláján nem átallották magyarul feltüntetni a város nevét, és a város honlapján ugyancsak magyarul felsorolni a képviselőket. Ezt egyébként Rigó Konrád (a Most-Híd jelöltje), a kulturális tárca államtitkára teljesen helyénvalónak tartja, szerinte ugyanis téves az az elképzelés, hogy amit a törvény nem tilt, az megengedett. Egyébként lehet, hogy Konrád Rigónak kellett volna írnunk a nevét, mert szerinte a magyarul feltüntetett nevek „fordított sorrendben” vannak… Egyébként szánalmas, hogy miközben a szlovák nyelvet ily vehemensen védik a magyartól, hogy az már kimeríti az önkormányzatok zaklatásának fogalmát, a kisebbségi nyelvek törvénybe foglalt használatának betartását soha nem ellenőrzik, mi több, annak érvényesítését gátolják, elszabotálják. Lefordítva tehát: a kisebbség képviselőinek adóiból is eltartott nyelvrendőrök a kisebbségi jogok érvényesülését nem, míg a többségi nyelv védelmét akár felesleges buzeráció árán is védik. Rigó szerint azért, mert az államnyelv védelme a feladatuk, a kisebbségé pedig nem. Az pedig már igazán nem lep meg senkit, hogy Rigó Konrád, akarom mondani Konrád Rigó szerint itt szó sincs buzerációról vagy boszorkányüldözésről, csupán az érvényes jogszabályok betartásának ellenőrzéséről. Szerinte a nyelvtörvény betartását ellenőrző hivatalnokokat nem szabadna nyelvrendőröknek hívni. Mint mondotta: „A szavaknak súlya és következményei vannak.
Tehát aki ilyen szavakat használ, mint a nyelvrendőrség, razzia, kommandó vagy sikanírozás, az hangulatot és akár félelmet kelt az emberekben, ami borzasztóan veszélyes dolog. Aki ilyen fogalmakat használ, az árt a szlovákiai magyarságnak”. Csak a gyengébbek kedvéért jegyzem meg, hogy szerinte tehát nem az árt a szlovákiai magyarságnak, aki nem is másod-, hanem sokadrendűvé degradálja a magyar nyelvet, hanem aki ezt kifogásolni meri…
S hogy teljes legyen a kép, azt is kijelentette, hogy az államnyelvtörvény egyhamar nem fog változni, mert „nem szerepel a kormányprogramban”.
Ugyan miért is változna, hiszen Béláéknak tökéletesen megfelel…

-zsu –

DUNATÁJ HETILAP 45/2016

hirdetés
Previous articleEgy színdarab, ami rólunk, felvidéki magyarokról szól
Next articleÚj járdaszakaszt adtak át a VII. lakótelepen