HAZA GAZDASÁG Az MKP gazdasági tanácsának javaslatai

Az MKP gazdasági tanácsának javaslatai

1199
hirdetés

A Magyar Közösség Pártja Gazdasági és Régiófejlesztési Tanácsa megtartotta alakuló ülését. A tanács elnöke, Farkas Iván felvázolta a párt kongresszusa óta eltelt időszak történéseit a hazai gazdaságban és a régiófejlesztés terén. A tanács megvitatta a vállalkozási környezet kedvezőtlen alakulását, az államháztartás és a munkanélküliség alakulását, javaslatot tett a közutak felújítására. Megvitatta az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakának költségvetését, a Regionális Operatív Program és az Európai Területi Együttműködés Program (korábban Interreg) célkitűzéseit a 2014-2020 költségvetési időszakban.

A résztvevő tanácstagok megválasztották a tanács alelnökeit: a gazdasági alelnök Pomothy László lett, a régiófejlesztés területének alelnöke Szlovák Gyula.

Az MKP gazdasági és régiófejlesztési tanácsának határozata, javaslatai:

az államháztartás, a gazdaság állapota csakis a vállalkozási környezet jobbá tételével orvosolható. Javasoljuk, hogy a kormány erre a területre összpontosítson, máskülönben a gazdaság lejtmenete elmélyül.  Az áttekinthetetlen járulékrendszert kellene leegyszerűsíteni, áttekinthetővé tenni és alaposan lecsökkenteni a járulékterheket. A kis- és középvállalkozásokat ugyanolyan támogatásban kellene részesíteni, mint a zömében külföldi nagyberuházókat a munkahelyek létrehozásánál. A diszkrimináció alaposan deformálja a vállalkozási környezetet. Ezzel párhuzamosan a megromlott közerkölcsöt kellene orvosolni, a korrupciót határozottan visszaszorítani.

A kilencvenes évek után újra erőteljesen nő a másodlagos fizetésképtelenség, amely szintén súlyosan rombolja a vállalkozási környezetet. Nő az állami intézmények tartozása a vállalkozók és a vállalatok irányában csakúgy, mint a válallkozók egymás közötti tartozásai. A helyzet orvoslására javasoljuk a vállalkozások legiszlatív keretének módosítását a következő irányelvek alapján:

  • A jogérvényesítés szavatolására kereskedelmi bíróságok felállítását javasoljuk, amelyek a törvényben garantált záros határidőn belül döntenek a kereskedelmi perekről.
  • A hozzáadott-értékadó (DPH) visszaigénylésénél az adóhatóság ugyanolyan határidőben térítse meg a visszaigényelt többletet a vállalkozóknak, mint amilyen határidőben a vállalkozóknak az adót be kell fizetni – a következő hónap 25-éig, mivel az alkotmány garantálja az egyes tulajdonformák (állami, magán-, közösségi tulajdon) egyenlőségét.
  • A közbeszerzéseknél törvény kötelezze a fő kivitelezőt, hogy a beruházótól munkája és szolgáltatása után járó térítés napjától számított legkésőbb tizedik napon térítse meg az alvállalkozók munkáját és szolgáltatását. A törvény garantálja ugyanezt az egész láncolatban a legalsó szintű alvállalkozóig.
  • A közbeszerzéseknél ne egyetlen paraméter, az ár döntsön. Újra többlábúsítani kell a kiválasztás kritériumait, újra legyen szerepe a referenciának, az áru és a szolgáltatások minőségének, nemcsak papíron.
  • Törvény kötelezze az ügyvezetőket és a (társ)tulajdonosokat, ha csődbe vitték a jogi személy vállalkozásukat, a csődeljárás folyamán és azt követően 10 évig ne vállalhassanak sem ügyvezetői, sem (társ)tulajdonosi pozíciót más jogi személynél és más jogi személy semmilyen szervében (igazgatótanács, felügyelő bizottság) ne szerepelhessenek.
  • A hazai és a külföldi beruházások számára megítélt állami támogatások (adókedvezmények) esetén ne az adott járás munkanélküliségi mutatóit vegye figyelembe az állami segélyről szóló törvény, hanem a kistérség (1996-ig érvényes 121 körzetet) munkanélküliségi mutatóit.  A körzetek szerinti felosztásban például a párkányi, zselízi és az ipolysági körzet munkanélkülisége eléri a 30 százalékot, vagyis a leginkább kiemelt, kedvezményezett körzetek közé tartoznának, ha a törvény körzetek szerint, nem pedig járások szerint ítélné meg a letelepedő beruházásokat. Miközben az Érsekújvári és a Lévai járás munkanélkülisége alig 16 százalékos.

 

Az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszaka nemzeti fejlesztési tervének és operatív programjainak tervezése ebben az időben zajlik. Ezért javasoljuk a következő időszakra:

  • A pályázás adminisztratív terheit kell alaposan leegyszerűsíteni. Szlovákia ne hatványozza Brüsszel igényeit, ne növelje meg az adminisztratív terheket!
  • Speciális programok legyenek a magas munkanélküliséggel bíró, leszakadó járásokra és körzetekre szabva.
  • Komplex program legyen a gazdaság fellendítésére, a kis- és középvállalkozások támogatására, versenyképességük javítására.
  • Ebben az évben befejeződő költségvetési időszakkal összevetve a jövőben sokkal több forrás legyen a Regionális Operatív Programban, a Közlekedési Operatív Programban és az Európai Területi Együttműködés Programban (korábban Interreg) a közutak felújítására, akár Brüsszel Szlovákiának szánt pozíciós levelében leírtak ellenében és munkahelyteremtésre, valamint munkahelyek megőrzésére.
  • Az Európai Területi Együttműködés Programban (korábban Interreg) és más operatív programokban az EGTC-k, az Európai Területi Társulások kiemelt, kedvezményezett szerepet kapjanak. Az eddigieknél könnyebben juthassanak uniós támogatáshoz.
  • A Regionális Operatív Program:
    • elsősorban a leszakadó, magas munkanélküliséggel bíró járások és körzetek számára legyen elérhető, ne csupán a lakosság száma alapján osszák el a forrásokat;
    • a teljes programot utalják át a megyék hatáskörébe, jöjjön létre ezzel 8 regionális operatív program úgy, hogy a fenti irányelvek alapján határozzák meg a forrásaikat;
    • a közutak felújítása és a munkahelyteremtés legyen a program két legfontosabb, kiemelt célterülete;
    • az operatív program gazdája(i) egyeztessenek a szomszédos ország(ok) Regionális Operatív programjaival, hangolják össze azokat.
  • Az Európai Területi Együttműködés Program (korábban Interreg):
    • az eddigieknél jelentősebb forrásokkal rendelkezzen,
    • kiemelt program legyen a munkahelyteremtés és a meglevő munkahelyek gyorsabb elérhetősége,
    • az ún. puha, szellemi programokat minimalizálni kell, a közlekedési infrastruktúrára, ezen belül a közutak felújítására és a határ átjárhatóságának javítására kell helyezni a hangsúlyt.

 

A közutak felújításának előmozdítása végett az MKP GRFT a következő rendszerszerű intézkedéseket javasolja:

  • A tartós megoldást minden bizonnyal a kátyúzás helyett a burkolat-felújítás jelenti.
  • A mainál jóval több forrásra lesz szükség a burkolat-felújításra.
  • A vállalkozók által befizetett útadó teljes átszervezését javasoljuk. Ne a vállalat székhelye és a gépkocsik regisztrációs illetékessége szerint fizessék a vállalkozók az illetékes megyei kasszába az útadót, hanem a gépkocsi igénybevételének dominanciája szerint, megyei lebontásban.  Ahol leggyakrabban közlekedik a gépkocsi, és amely megyében veszi leginkább igénybe a közutakat, oda fizesse be tulajdonosa az útadót.
  • Az autópálya-matricákból évente 50 millió euró, elektronikus útvámból 155 milió euró bevétele van a rendszergazdának. A közutak karbantartására csak az összegek egy részét merítik ki. Javasoljuk, hogy a bevételek eddigieknél jóval magasabb hányadát a közutak karbantartására és javítására használják fel.
  • Mivel általánosan elmondható, hogy jelentősen leromlott a közutak állapota, elkerülhetetlen lesz az adónemek és adóbevételek ésszerűsítése, optimalizációja amelynek köszönhetően az eddigieknél jóval több forrást tudunk biztosítani a közutak karbantartására és javítására. Többlábúsítani kell a közútfejlesztés forrásait, több adónem bevételének egy részét fog kelleni ilyen célra fordítani. A megyék eredeti hatáskörei forrásainak megállapításánál az eddigieknél jóval nagyobb hányadot kell a közutakra áldozni.

Farkas Iván, az MKP GRFT elnöke

mkp.sk

hirdetés
Previous articleDinamikus növekedést ért el a szlovák OTP a lakossági szektorban
Next articleÁtadták az új Mercedes buszokat Budapesten