HAZA RÉGIÓ Aranyló búzaszemekkel az összmagyar jövőért

Aranyló búzaszemekkel az összmagyar jövőért

867
hirdetés

A Szlovákiai Agrárkamara égisze alatt negyedik éve minden hazai járásban dolgoznak járási falugazdászok, akik közül a déli régiókban tevékenykedők ez évben immár negyedszer kapcsolódtak be a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági programba. A Komáromi járásban a nyár folyamán 20 tonnányi búzaadomány gyűlt össze – számolt be lapunknak Ollári Adrianna, a Komáromi járás falugazdásza.

Ollári Adrianna a szintén adakozó csallóközaranyosi Miklós László gazdával és nejével

Örvendetes, hogy a Komáromi járásban is évről évre egyre több kis- és nagygazda, valamint mezőgazdasági szövetkezet csatlakozik e programhoz, akik a pandémiás és háborús időszakban is szívesen adakoznak. Sőt, talán most éppen azért voltak még bőkezűbbek, mert az áremelkedések, az energiaválság és a további gondok szaporodása idején egyre több a rászoruló ember. Mi tagadás, egymást is adakozásra sarkallják azzal, hogy megbeszélik, ki milyen búzamennyiséggel tudott hozzájárulni a program sikeréhez, hangsúlyozva, hogy annak van értelme – mondta a szakember.

Húsztonnányi szeretet

Idén a Komáromi járásban összesen 20 tonnányi búzaadomány gyűlt össze, amely több részletben a környék nagyobb felvásárló cégeinél kialakított gyűjtőpontokra került.

 – Azok a saját nagyraktáraikban biztosították a búza tárolását és nyilvántartását, s a szállítóleveleken folyamatosan jegyzik a Magyarok Kenyere programba szánt mennyiséget. Ekképp megtakaríthatjuk az átvétellel és raktározással kapcsolatos költségeket, ami szintén nagy segítség, s ezúton is köszönetet érdemel – mondta el Ollári Adrianna, a Komáromi járás falugazdásza.

A korábbi években a régióban összegyűlt búzából készített liszt java részét a térség magyar oktatási és nevelési intézményeinek, egyházközösségeinek, gyermekotthonainak adták, később bővítették a megajándékozottak körét.

– Idén decemberben egyes településvezetőkhöz juttattunk el nagyobb lisztmennyiséget, amit szétoszthatnak az általuk legjobban ismert, szociálisan hátrányos helyzetű lakosok között. Előzőleg a gabonát a jól bevált helyszínen, a velünk kezdettől fogva a program sikeréért munkálkodó gútai malomban ingyen megőrlik, majd kezdődhet a sokak által várt, adventi ajándékozás.

A rendszeres adományozásért emléklapot kapott a dunaradványi Vörös Attila és családja

A gazdák sincsenek könnyű helyzetben

A hazai gazdák annak ellenére segítőkészek, hogy maguk sincsenek könnyű helyzetben, s az új évtől az életüket vélhetően tovább bonyolítják majd az elfogadás előtt álló uniós rendeletek is.

– A kétéves átmeneti időszak után, 2023. január 1-től az Európai Unióban indul az új hétéves költségvetési időszak, amelyhez már le kellett adni az elmúlt két év alatt megtervezett szlovák Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervét.  Az új terv összefoglalja a közvetlen és a vidékfejlesztési támogatások rendszerét, célkitűzéseit úgy, hogy a leírt célok összhangban legyenek az EU különféle stratégiáival, irányelveivel (pl.: Zöld Megállapodás – Green Deal, Termőföldtől az asztalig – Farm to Fork, Biodiverzitás stratégia stb.).

“Az új szabályozásban az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem, termőtalajaink és életterünk védelme, kiemelve az ivóvíz- és madárvédelmet. Mindez bizonyos szempontból örvendetes, ám a gazdákat új módszerek elsajátítására készteti, s ez megnehezíti a gazdálkodást

– tudtuk meg a továbbiakban Ollári Adriannától.

A jövőben változnak például a zöldítés feltételei, valamint új elemként jelenik meg az önkéntes alapon választható Agrár Ökológiai Program, mely évente a teljes üzemméretre igényelhető, területalapú támogatási forma lesz, a meghatározott szabályok figyelembevételével. Azok, akik belépnek az egészfarmos Agrár Ökológia Programba, kötelesek lesznek legfeljebb 50 hektáros parcellákra felosztani a termőföldjüket, s ez a nagyság a madárvédett területeken 20 hektárra csökken. Helyenként ki kell alakítaniuk ún. bioövezeteket, amelyekben olyan rovarfajok, kisállatok és növények élőhelyei létesülhetnek, amelyek jó hatással lehetnek a környezetre.

“Ennek kapcsán a jó hír az, hogy a változás uniós többlettámogatással jár, amellyel kárpótolják a gazdákat azért, hogy a bioövezetekben semmit sem termeszthetnek. Bár a vonatkozó dokumentumot még a brüsszeli illetékeseknek meg kell szavazniuk, de félhivatalos értesüléseink szerint annak a tartalma már nem nagyon módosul, s 2023 januárjától hatályba lép

– tájékoztatott a Komáromi járás falugazdásza.

Ollári Adrianna a közeljövőben két gazdatalálkozót szervez az új KAP és az említett Staratégiai Terv bemutatása kapcsán, de személyesen is felkereshető Komáromban, az UniCredit Bank épületében, a Nádor utca 39. címen található irodában. Továbbá az érintettek feltehetik a kérdéseiket az agrobook2018@gmail.com e-mail-címen is, és mindenkinek szívesen válaszol.

A 2011-ben indított jótékonysági kezdeményezést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vitte igazán sikerre, és mostanra százszorosára növelte az első évben gyűjtött búza mennyiséget.

Az összmagyar program szervezését, összefogását – az elmúlt éveknek megfelelően – a Magyarok Kenyere Alapítvány, a NAK, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) végzi. E program keretében Magyarország területéről és a Kárpát-medence magyarlakta régióiból, a nemzeti összefogás és a társadalmi felelősségvállalás jegyében ajánlanak fel búzát a magyar gyermekeket segítő szervezetek és további rászorulók számára. A kezdeményezés megbecsültségét jelzi, hogy „példaértékű nemzetegyesítő szolgálatáért” Magyar Örökség díjjal tüntették ki a programot.

Nagy-Miskó Ildikó, ma7.sk

Fotók:  Ollári Adrianna archívuma
hirdetés
Previous articleMagyar vagyok és sikeres projekt a Selye János Gimnáziumban is
Next articleKrajniak: Ideiglenes költségvetésnél nem tudunk segíteni a háztartásoknak