Alapy Gyula komáromi levéltáros, múzeumigazgató, újságíró, egyesületalapító, politikus születésének 150. évfordulója alkalmából, október 14-én A kultúra és a tudomány szolgálatában címmel, emléktábla-koszorúzással és kiállításmegnyitóval egybekötött, ünnepi emlékestet tartott a Duna Menti Múzeum a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesülettel közösen.
Az emlékműsor a Kultúrpalota oldalsó falán, a JKME által 2006-ban elhelyezett emléktáblájánál, Keszegh Margit egyesületi elnök rövid múltidézésével és koszorúzással kezdődött, Grassl Ferdinánd közreműködésével. A Szózat közös eléneklése után a múzeum dísztermében folytatódott az ünnepség, ahol több szónok méltatta a sokrétű tevékenységet kifejtő, jeles személyiség érdemeit.
Csütörtöky József múzeumigazgató magyar és szlovák nyelven üdvözölte a résztvevőket, köztük Milan Belicát, Nyitra megye elnökét, Keszegh Bélát, Komárom polgármesterét és Gazda Istvánt, a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet igazgatóját., valamint több kulturális és oktatási intézmény, illetve polgári társulás megjelent képviselőit.
Milan Belica leszögezte, nagy tisztelettel tett eleget e meghívásnak, mert a sokoldalú Alapy Gyula munkásságát nagyra becsüli, többek között neki köszönhető a Kultúrpalota felépítése, a JKME megalakulása és a nívós komáromi múzeumi munka beindítása is. Hangsúlyozta, minden nemzet kultúráját és az Alapyhoz hasonló kiválóságait tisztelni kell, s éltetni kell az emléküket. Végül egy magyarul mondott „köszönöm szépennel“ hálálta meg, hogy szólhatott az eseményen.
Keszegh Béla Alapy munkássága kapcsán azt emelte ki, hogy „olyan alapokat rakott le, amelyekre büszkék lehetünk, s azokra ma is építhetünk. A sokoldalúsága legyen számunkra olyan muníció, ami feltölt minket…!“. Megemlítette, hogy Komárom város felújíttatta a komáromi katolikus temetőben levő síremlékét, amelyet a születésnapján, október 20-án a helyi polgárok jelenlétében szeretnének megkoszorúzni. Egyébként a városban utcát, a múzeumban pedig előadótermet is elneveztek róla.
Majd Gazda István Alapy pályájáról, műveiről szóló tartalmas előadását hallgathatta meg a közönség. Megtudtuk, hogy az ifjú jogászt a budapesti tanulmányai befejezése után előbb a földművelésügyi minisztérium alkalmazta, majd 1898-ban Komárom város, később pedig a megye számvevője lett. 1903-1923 között vármegyei levéltáros volt, majd nyugdíjba vonult. 1903-tól a komáromi Muzeum Egyesület történelmi osztályának őre, 1904-től 1911-ig titkára, majd a JKME létrehozásának fő szorgalmazója volt, ami 1911-ben, az előkészítő munkájának, illetve az alapszabályzat kidolgozásának köszönhetően 3 nagy helyi intézmény, a Vármegyei Könyvtár, a Közművelődési Egyesület és a Muzeum Egyesület összevonásával alakult meg. Annak 1931-ig főtitkára, illetve 1913-tól haláláig a múzeumának és könyvtárának igazgatója volt. Nevéhez fűződik a Kultúrpalotában létrehozott első állandó kiállítás (1914), majd a gyűjtemény átrendezése (1921).
Alapy a múzeumi munkássága mellett széles körű szépirodalmi, tudományos és politikai tevékenységet fejtett ki. 1928-ban a tartománygyűlés képviselője lett. 1901-1912 között a Komáromi Újságot szerkesztette, s a Komáromi Lapoknak is bedolgozott, 1909-1935 között régészeti ásatásokat is folytatott Alsógelléren, Hetényen, Komáromban, Megyercsen és Szímőn. Levéltárosként jelentős genealógiai és heraldikai munkásságot fejtett ki, a nemesi családok történetének kutatója is volt. Többedmagával együtt megírta Magyarország címereskönyvét, melynek csak az első kötete jelent meg, gróf Andrássy Gyula előszavával, több ezer színes címerrajzzal, valamint a csallóközi halászat történetét.
„Alapy Gyula remek kutató volt, s az utókort is megtanította arra, hogyan kell kultúrtörténeti munkákat nagyon pontosan, korrekten megírva közzétenni. Komárom kulturális életét országos rangra emelte, s egyházi vonalon is munkálkodott, így egyebek mellett a nevéhez fűződik a hajdani Szent András templom felújítása is…“ – hangzott el.
Azután Keszegh Margit egyesületi elnöktől azt is megtudtuk, hogy a JKME alapító közgyűlését éppen Alapy Gyula 40. születésnapján tartották, az általa megálmodott Kultúrpalota épületét pedig 1913-ban avatták fel, tehát jövőre ünnepeljük annak 110. évfordulóját.
A JKME újjáalakítását kezdeményező Szénássy Zoltán gimnáziumi pedagógus, helytörténész, író 2025. október 10-én lenne 100 éves, s addigra neki, az egyesület örökös tiszteletbeli elnökének is méltó emléket akarnak állítani Komáromban.
Utána Vanya Péter múzeumi történész-kurátor mutatta be a 2023. március 31-ig látható Alapy-kiállításuk anyagát. „Annak döntő részét dokumentumok – meghívók, levelek, szórólapok, újságok, folyóiratok és könyvek – alkotják. Személyes tárgyai nem kerültek be a múzeumba, s az Alapyt megörökítő fényképekből is csak néhány darab áll rendelkezésünkre“. Hozzátette: emiatt a tárlat összeállításakor a helyi levéltárban található Alapy-emlékekből is kölcsönöztek párat.
„Kiállításunk gerincét az Alapy életét és munkásságát bemutató bannerek alkotják, amelyeket korabeli fényképekkel, képeslapokkal és dokumentumokkal igyekeztünk színessé és látványossá tenni. Sok eredeti dokumentumot közszemlére bocsátottunk, így az Alapy nevére szóló meghívókat, tiszteletjegyeket, képeslapokat, a múzeumhoz kötődő iratokat és a Kultúrpalota eredeti tervrajzait.“ A kiállított tárgyak közül kiemelendő Komáromi Kacz Endre Alapy Gyulát ábrázoló olajfestménye és Nagy Mihály komáromi építőmester (a Kultúrpalota építője) portréja. A látványosabb tárgyak közé tartoznak a XIX. század első feléből származó, selyemből készült, címerrel ellátott, s pár évvel ezelőtt a Nyitra Megyei Önkormányzat anyagi támogatásával restauráltatott halotti értesítők is, a stilizált dolgozószoba pedig élővé teszi a tárlatot.
A nívós ünnepi emlékesten felléptek a Komáromi Művészeti Alapiskola pedagógusai: Záhorská Renáta, Ervin Romano Fulmek és Borsányi Borisz, valamint Naňo Nimród diák versmondó.
Nagy-Miskó Ildikó, ma7.sk
