HAZA KULTÚRA A szórakozásról szól a táncolás

A szórakozásról szól a táncolás

317
hirdetés

Hogy a tánc örömet szerez, mosolyt csal az emberek arcára, azt mindannyian tudjuk. Hogy a magyar néptánc a magyar kultúra és hagyomány része, azt is tudjuk, a pásztortáncok, verbunkok és legényesek érzelmeket tükröznek. Ha barátságból és szeretetből összeverbuválódik egy csapat néptáncos, akiknek az élete része a tánc és örömmel, szeretettel adják elő tudásukat, az emberek, akik nézőként vesznek részt az eseményen, azt kívánják, örökké tartson a pillanat.

Örökké nem tartott a pillanat, de a 75 perces előadás alatt a Kárpát-medence szinte minden szegletébe elröpítették a nézőket Kovács Norbert „Cimbi” és BarátaiA Fordulj Kispej Lovamcímű táncos műsorral, akiknek Kalász Máté és barátai muzsikáltak. A kárpát-medencei pásztortáncokat és verbunkokat, valamint erdélyi legényeseket bemutató tánckar előadásával ízelítőt adottkultúránkból, hagyományainkból.

A Fordulj Kispej Lovam kulturális lovas turné, aminek idén 5 felvidéki település adott otthont: Búcs, Hetény, Gúta, Vágfarkasd (június 21-én láthatóak a Várkertben este 7 órától) és Alsószeli (június 22-én a kultúrházban, szintén este 7-től).

A táncosokGútán, június 19-én a Vermes törzs Atilla Palotájában várták a közönséget, a sortáncosok fellépésével kezdődött az este, ezzel a magyarországi táncosok láthatják a helyi csoportokat és táncokat. Az estet Vermes István és Vermes Renáta nyitották meg. A bemutató után Kovács Norbert „Cimbi” elmondta: nagy öröm számukra találkozni a helyi táncosokkal, különösen, ha a táncosok közt vannak fiatalok, hiszen manapság általában más elfoglaltságot is találnak maguknak az ifjak, „sajnos nem evidencia, hogy a fiatalok a helyi néphagyománnyal foglalkoznak, ehhez nagyon kemény pedagógiai munkára van szükség”.

Az előadás után érdeklődtünk, hogy indult el a Fordulj Kispej Lovam program. „A két kultúra, a néptánc és a lovasság szorosan tud kapcsolódni egymáshoz, ha vannak olyan lovasok, akik tudnak táncolni, és olyan táncosok, akik tudnak lovagolni, régen azért ez egyértelmű volt, hogy a kettő összekapcsolódik.” – tudtuk meg Cimbitől. A táncosok pásztortáncokat, verbunkokat és legényeseket jártak, míg napközben lovagoltak, és ellátták a lovakat. „Megy az idő, minden évben nagyobb levegőt kell venni, hogy egy hetet végig tudjunk lovagolni és táncolni, de egyelőre jól működik, és teljes lelkesedéssel csinálja a csapat. Fárasztó, de minden perce öröm. A táncosok nagy része volt pedagógus, táncos, de ma már a szórakozásról szól a táncolás, nem a megélhetésről és a profizmusról.”

A tánckar repertoárja a Kárpát-medence szinte minden tájegységét érinti, néhány vidék kimaradt, például Felvidékről a bodrogközi és a gömöri táncok, a peremvidékek táncai is kimaradtak, Csík, Gyimes, Gyergyó, Székelyföld egyes részei,és kis Magyarország egy részei, de gondolkodnak, hogy bővítik a műsort, viszont ez a 75 perces műsor is megmutatja a magyar néptánc sokszínűségét. „Az elmúlt 12 alkalom Magyarország szinte teljes területét érintette, voltunk Baranyában, Somogyban, Rábaközben, Balaton-felvidéken, Szatmárban, Galga-vidékén, Duna mentén, Erdélyben is voltunk és most Felvidéken járunk, Szeged környéke várat még magára és a keleti határvidék, a Viharsarkot még egyszer meg kell lovagolni.– tudtuk meg Cimbitől. Akiknek a felvidéki turnéját a gútai Vermes család segítette megszervezni. Atilla Palotájában június 19-e, egy sima hétköznap, igazi táncünneppel ért véget.

Vadkerti Neszméri Csilla, dunataj.sk

hirdetés